Miért nincsenek mérnöknők egy autógyárban?

Egy viccesnek szánt autóreklám készítőinek szándéka ellenére ráirányította a figyelmet egy akut problémára. Arra, hogy a mérnöktársadalomban világszerte alacsony a nők aránya. Ennek az lenne az oka – mint meglepően sokan gondolják –, hogy tipikus fiús szakmáról van szó, vagy máshol kell keresni a jelenség gyökereit?

Több mint százmillió amerikait ültet a tévé elé a Super Bowl, az amerikaifutball-bajnokság döntője. A hatalmas nézettségnek megfelelően idén egy félperces reklám elhelyezése már négymillió dollárba került. A Volkswagen jól bevásárolt: Wings (Szárnyak) című spotjával hatalmas figyelmet keltett, ám a cég vezetése másnap valószínűleg mégsem bontott pezsgőt örömében.

A reklámban egy apa azt mutatja a lányának vezetés közben, hogy a kilométerszámláló éppen átlépi a 100 ezres álomhatárt. „Ilyenkor egy német mérnöknek szárnyai nőnek” – mondja az apuka, és már látható is az autógyár, ahol kizárólag férfiak szorgoskodnak. Az egész spotban csupán egy nő fordul elő, az is csak egy szexista poén miatt: a hölgyet véletlenül fenéken paskolja a szárny, amely a férfi kollégája hátán éppen kinőtt.

A visszafelé elsült spot akaratlanul is látványosan ráirányította a figyelmet arra a problémára, hogy a mérnöktársadalomban nagy mértékben alulreprezentáltak a nők – Amerikában és a Volkswagen hazájában egyaránt.
De hogy ne menjünk olyan messzire: hazai építészberkekben régóta forog közszájon a vicc, mely szerint a BME lágymányosi kollégiumában 1024 lány lakik, azaz kettő a tizediken.

„Ma a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai karán a lányok részaránya alig 5 százalék, miközben a munkaerőpiacon lámpással keresik az informatikai szakokon végzett, idegen nyelvet jól beszélő munkatársakat. Már azzal is sokat lehet segíteni, ha megmutatjuk: a műszaki pályák és a kutatás-fejlesztés igenis nőknek is való életcélok. Akcióinkkal, mint amilyen Lányok Napja, ezt tesszük” – mutatott rá tavaly a Jobline.hu-nak adott interjújában dr. Groó Dóra, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke.

A karrierjüket tervező fiatal nőknek valóban érdemes a műszaki pályák felé orientálódniuk, hiszen mint a hvg körképéből is kiderül, az IT-szakemberek mellett a gépész- és villamosmérnökök a legkeresettebbek a munkaerőpiacon, de gyorsan állást találhatnak a minőségbiztosítási mérnökök és vegyészmérnökök is.

De mi az oka annak, hogy a hatalmas kereslet és vonzó karrierlehetőségek ellenére ilyen kevés nő vág neki a műszaki tanulmányoknak? Az előítéleteknek komoly szerepe van ebben. Egyrészt sok esetben maguk a pályválasztó lányok ódzkodnak az erős matematikai-fizikai tudást igénylő szakmáktól, mert attól tartanak, hogy kudarcot vallanak. Másfelől a nemzedékek óta makacsul továbbélő társadalmi sztereotípiák is azt sugallják, hogy bizonyos szakmák, mint a mérnöki is, nem nőknek valók. 

Többek között e jelenségegyüttes indította arra a HVG Állásbörze szervezőit, hogy idén először teő alá hozzák a Jobline Női Karriernapot. A rendezvényre leginkább olyan diplomás nőket várnak, akik szeretnének személyesen találkozni a kifejezetten számukra munkalehetőséget kínáló cégekkel, illetve érdeklődnek a legkorszerűbb karriertervezési módszerek iránt.   

A gazdag programban számos, női munkavállalókat érdeklő előadás és meetup, azaz kiscsoportos beszélgetés kapott helyet. Ez utóbbiak egyike a Nőként egy férfias szakmában című találkozó, melynek moderátora Szigeti Fanni közgazdász, a Nők a Tudományért Egyesület munkatársa. A meetup résztvevői kicserélhetik tapasztalataikat arról, hogyan lehet nőként helytállni egy olyan szakterületen, ahol sokan próbálják bebizonyítani, hogy ez a munka férfiaknak való.

A Jobline Női Karriernapon a részvétel ingyenes, de regisztráció szükséges.