Meglepő számvetés: ezt nézik meg azonnal az önéletrajzon (és csomó dolgot nem)

Kevesebb mint fél perc alatt eldől az önéletrajz sorsa, hogy a tovább tanulmányozandó jelentkezések közé kerül-e vagy a kukába. Most a Facebook egyik toborzójától első kézből tudhatod meg, mire figyel oda a HR-es, amikor átfutja az önéletrajzot.

A Quora portálon tette fel a kérdést valaki, mit vizsgál a HR-es első körben egy önéletrajzon. Ambra Benjamin válaszolt, aki a Facebook toborzójaként a fejlesztőmérnökök kiválasztását végzi.

1. Mit csinált legutóbb a jelölt?
Benjamin legelőször azt próbálja kideríteni, miért érdekli az állás a jelentkezőt. Kirúgták az előző munkahelyéről? Csak pár hónapot töltött ott? Relevánsak-e a legutóbb szerzett tapasztalatai a meghirdetett állás szempontjából?

NE HALOGASD! Állíts be Álláspostát a friss pozíciókról, most még egy Sony Xperia Z2-t is nyerhetsz!

2. A cég presztízse
Benjamin őszintén beismeri, hogy a cégeket illetően igazi sznob, mégpedig azért, mert ha a jelölt nagy presztízsű vállalattól érkezett, azonnal be tudja lőni, hogy körülbelül mire számíthat.

3. Általános benyomás
Kimutatható-e fejlődés a jelölt karrierjében? Nőtt-e a felelőssége, amint feladatkörről feladatkörre haladt? A betöltött posztok egybecsengenek-e azzal, amit Benjamin keres?

4. Kulcsszavak
A szerző Control + F-fel könyörtelenül rákeres a kulcsszavakra, mint például MBA, Javascript, Cisco, illetve bármire, ami a meghirdetett állással kapcsolatos.

4. Hézagok
Benjamint nem zavarja, ha a jelöltnek hézagok vannak a szakmai önéletrajzában, de magyarázza meg, miért. Ha három évig otthon volt a gyerekkel, szerzőnk tisztelettel fejet hajt előtte, akárcsak akkor, ha a jelentkező saját vállalkozást akart működtetni, de végül befuccsolt.

5. Személyes webes jelenlét 
Saját honlapok, Twitter- és dribbble-profil, minden olyan webes tevékenység érdekli Benjamint, ami elárulhat valamit a jelöltről. Nem tagadja, a profilok gyors végigkattintgatása az egyik kedvenc tevékenysége a toborzási folyamat során. Nem elsősorban az érdekli, hogy a jelentkező miket posztolt, hanem hogy kiket követ és őt kik követik, mert ez mindennél ékesebben beszél róla.

6. Általános logisztika
Mennyire mobilis a jelölt, hajlandó-e költözni az állás miatt?

7. A stílus az ember
Tud-e helyesen írni a jelentkező, vannak-e elütések a szövegben, világosan és választékosan fejezi-e ki magát.

A szöveg átfutása kevesebb mint fél perc alatt végbemegy, és Benjamin eldönti, érdekli-e a jelentkező. Ha igen, később természesen alaposabban is áttanulmányozza az életrajzot. Amennyiben a jelölt nem felelt meg a fenti kritériumoknak, semmi esélyre, hogy a toborzó felhívja.

Benjamin a quorás profilja szerint nem csupán a Facebook toborzója, hanem író és lázadó is, ami meg is látszik a cikken, mert most lendül csak bele igazán a válaszadásba. (A lázadás ezúttal kevésbé jön át, inkább az írói véna mutatkozik meg, lett is belőle az év Top Writere a Quroán tavaly.) Vicces bemutatkozásából az is kiderül, hogy kibukott az egyetemről, és szereti halogatni a dolgokat – de ezt majd holnap pontosabban megírja.

Amire a toborzó nem nagyon figyel oda:

• Iskolai végzettség
  Ez bizony őt nem érdekli, ha csak nem kimondottan MBA-végzettségű jelöltekre vadászik. Szerinte a tapasztalat a király, és ezzel a szemlélettel találkozik az egész HR-szakmában is. Ugyanakkor elismeri, hogy egyes tech cégeknél azért még mindig számít, honnan származik és milyen a diploma.
• Az önéletrajz dizájnos volta
  Nincs Benjamin ellenére, ha valaki grafilakailag szépen megtervez egy önéletrajzot, sőt a Pinteresten gyűjt is ilyeneket, ám a mai gyakorlatban ez már csak hobbiszinten működik. A nagy cégek ATS-ei (Applicant Tracking System) ugyanis gyorsan emészthető szöveggé butítják le az önéletrajzokat, hogy a kiválasztási szakemberek minél könnyebben átfuthassák és elemezhessék őket. Szerzőnk azt javasolja, hogy aki szereti dizájnolni az önéletrajzát, az küldje el szimpla szövegként meg cirkalmasabb formában is PDF-en, mert ha egy jelentkező felkelti a figyelmét, szokott tőle bekérni menő életrajz-változatot is, hogy azzal mehessen a HR-igazgatóhoz ajánlani a jelöltet.
• Kellemetlen bizalmas adatok
  Szerzőnk nem szereti, ha a jelölt túlságosan személyes adatot közöl vele (magánélet, gyerekek száma, egészségügyi információk), de még annak sem örül, ha valaki fotót csatol magáról. „Ha kíváncsi leszek rád, majd becserkészlek a LinkeInen vagy máshol – írja. – De ezt nem adom írásba.”
• Motivációs levél
  Benjamin elereszt egy halleluját afeletti örömében, hogy ma már egyre kevesebben küldenek motivációs levelet az önéletrajzzal. Nem szereti őket. Viszont ha már valaki veszi a fáradságot, hát legyen bitangjó az a motivációs levél, írja. Szerinte egyébként, a legtöbb cég, ahol kérnek ilyet, csak arra kíváncsi, a jelölt odafigyel-e, milyen elvárások szerepelnek az álláshirdetésben.

Amire az álláskeresők jó lenne, ha rászoknának:

• Vigyenek több személyességet az önéletrajzba.
  A kiválasztási szakembereket halálra untatják az unalmas adatok, ezért Benjamin örülne, ha néha felbukkanna egy-egy poén vagy ha a jelölt mondjuk elárulná, hogy imádja a Nutellát (szerzőnk önéletrajzában is benne van). Vagyis képletesen szólva legyen elrejtve a szövegben egy húsvéti tojás, ami meglepi a HR-est.
• Derüljenek ki a hobbik
  Más kiválasztási szakemberek inkább lebeszélnek arról, hogy az álláskereső közölje, hogy szabadidejében modellvasutat szokott építeni, Benjamint azonban érdeklik ezek a dolgok, mert szerinte nagyon sokat elárul, hogy valaki miben leli örömét, amikor nem az irodában robotol.
• Színek és tetszetős tipográfia használata

Amiről az álláskeresők jó lenne, ha leszoknának:

• Önéletrajz-sablonok használata
• Megszólalás egyes szám első személyben. Kivéve, ha valakinek olyan a kiváló stílusa, hogy ez jól áll neki.
• Irreleváns adatok felsorolása. Ha valaki diákkorában pénztáros volt egy gyorsétteremben, az megrázó élmény lehetett, de ki kell hagyni az önéletrajzból, mert semmi köze ahhoz, hogy éppen szoftverfejlesztőnek jelentkezik.
• Magasztos cél megnevezése az önéletrajz tetején. Ez húsz éve még nagyon menő dolognak számított, de most már nem húsz éve van.
• Levél küldése postai úton, faxon vagy futárral. Ha valaki papíralapú üzenettel próbálkozik, annak rögtön annyi a szerző praxisában.
• Az igazgató megcélzása a bemutatkozással, aki aztán úgyis rögtön a HR-esnek továbbítja a küldeményt. Benjamin szerint kisebb cégeknél ez talán még mindig működik, mert régivágású udvariassági gesztusnak tartják, nagyvállalatoknál azonban amatőrségnek számít.  
• Önmaguk agresszív fényezése. Az igazság úgyis kiderül, ezért fölösleges hencegni vagy hazudni.           

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!