Ordít és hadonász a munkatársad? Így szereld le

szerző: Jobline
2014 december 04. Szóljon hozzá

A munkahelyi konfliktus látványos drámává fajulhat, ha az egyik fél képtelen uralkodni az érzelmein, a másik pedig nem tudja, miként szerelje le. Hogyan kezeljük az ilyen helyzeteket?

Tisztázó beszélgetésnek indult, de néhány perc után kollégánk már ordít és hadonász, annyira magával ragadta az indulat. Ilyenkor nem az a megoldás, hogy az ő felfokozott érzelmi szintjére lépve elkezdünk szintén ordítani és hadonászni, amíg ki nem fogyunk a levegőből. Le kell őt szerelnünk, mégpedig úgy, hogy normális kommunikáció alakulhasson ki, ami segít a konfliktus megoldásában. A HRMorning.com szakértőjének van néhány ötlete.

Ne halogasd! Nyerj 4 fős szállást és síbérletet Ausztriába! 

Hadd öntse ki a szívét
Kiborult kollégánk elsősorban arra vágyik, hogy világgá kiáltsa fájdalmát, ezért az indulatcunami részünkről ne ütközzön direkt ellenállásba: empatikus megközelítés javasolt. „Hasonló helyzetben én is felhúznám maga”, „Nem csodálom, hogy ettől kiakadtál” – ilyen válaszokkal érzékeltessük, hogy együttérzünk vele, és jelezzük, talán mi is ilyen reakciókat adnánk, ha az adott konfliktusban az ő helyébe kerülnénk.

Magából kikelt munkatársunkat ne szakítsuk félbe, áradjon csak belőle a panasz. Miközben mondja a magáét, próbáljuk megállapítani, pontosan mi a baja: valóban konkrét munkahelyi probléma akadt, vagy inkább felhalmozódtak a magánéleti gondok, és véletlenül pont egy irodai malőrnél szakadt el a cérna?

Mondjuk utána

Többfajta szituációban is hatásos technika, ha együttérzően megismételjük a beszélgetőpartnerünktől hallott kulcsmondatot. „Szóval ez és ez a probléma, amit így és így lehetne megoldani” – ez segít kulturált mederben tartnai a kommunikációt, és érzékeltetjük, hogy odafigyelünk a kollégára, mert szeretnénk közösen megoldani a helyzetet.

Forrás: Jobline


Legyünk konstruktívak

Miután kiborult munkatársunk a nagy kitörés után egy kicsit lecsillapulni látszik, kérdezzünk rá: „szerinted mi a megoldás?”. Vagy rávágja, hogy mit szeretne, mert már régóta molyolt a dolgon, vagy elgondolkodik, mert még meg sem rágta a problémát, csak első dühében ránk öntötte a bánatát. Mindkét esetben nyert ügyünk van, mert már irányítani tudjuk a szituációt: ha a kollégának van elképzelése az ügy kezeléséről, akkor erről tudunk immár civilizált beszélgetésbe kezdeni, ha pedig még nincs, belefoghatunk a helyzet higgadt elemzésébe.

Faképnél is hagyhatjuk
Ha a fenti taktikai megoldások nem hoznak eredményt, lehet, hogy a helyzetet a pillanatnyi állapotában nem tudjuk megoldani. Kollégánk túlságosan feldúlt, agyán vörös köd ül, képtelen a racionális megoldások elfogadására. Ilyenkor el kell napolni az ügyet („Aludjunk rá!”), hátha legközelebb, immár higgadtan, sikerül szót érteni. Határozottan zárjuk le a beszélgetést azzal, hogy most ugyan nem sikerült dűlőre jutni, de majd – jelöljük ki az időpontot – biztosan megtaláljuk a kivezető utat. Ezek után irány a kijárat.

Ám az is előfordulhat, hogy amikor jelezzük, szeretnénk kiszállni ebből a kiélezett konfliktushelyzetből, beszélgetőpartnerünk lehiggad, és igyekszik áttérni a konszolidált kommunikációra. Ekkor folytatódhat az immár sokkal nyugodtabb párbeszéd, mert a felek a nagy érzelmi vihar után feltehetően készek arra, hogy érdemi eszmecserét folytassanak.


Kövess minket a
Facebookon!

Regisztrálj a
Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!    

 

Ajánlom e-mailben Megosztom linkedinen
Hozzászólások (0)