7 pszichológiai elmélet arról, miért halogatsz mindent
A halogatásra való hajlam roppant kellemetlen emberi tulajdonság: rossz annak, akire jellemző, és őrületbe kergetheti a környezetét. Ám aki folyton halogat, az nem egyszerűen lusta vagy szétszórt, hanem a jellemhibának valószínűleg mélyebb lelki okai vannak.
A halogatásról akkor lehet leszokni, ha ismerjük az okait. A Business Insider 7 friss elméletet is talált, mi állhat a kellemetlen jelenség hátterében.
1. Autoriter szülő
Mint minden lelki tulajdonság esetében, érdemes visszanyúlni a gyerekkorba. A dr. Timothy Pychl által vezetett amerikai kutatócsoport halogatásra hajlamos nőket vizsgált, és azt találta, hogy tekintélyelvű apa nevelte őket, aki feltétlen engedelmességet várt el tőlük, és hiányzott az otthon melege. A kutató feltételezése szerint a halogatás voltaképpen passzív-agresszív reakció, egyfajta lázadás a mindenre kiterjedő külső kontroll ellen. Olyan „nem-cselekvés”, amelyre a halogatónak gyermekkorában nem volt lehetősége.
2. Félelem a sikertől
Első hallásra paradoxonnak tűnik, de egyesek néha azért nem mernek cselekedni, mert attól félnek, hogy jól fogják elvégezni a rájuk bízott feladatot. Ez miért lehet kellemetlen számukra? Mert legközelebb nagyobb felelősséggel járó feladatot bízhatnak rájuk és magasabb elvárásokat támaszthatnak velük szemben – mutat rá Pamela Wiegartz pszichiáter.
Például a főnököt annyira lenyűgözi egy projekt mesteri kivitelezése, hogy legközelebb nehezebb projektet bíz rád és úgy gondolja, még jobban végzed majd a dolgodat.
Ilyen helyzetben az aggodalmaskodás helyett érdemes inkább arra összpontosítani, hogy a siker nyomán nőni fog az önbizalmad, nagyobb megbecsülésben lesz részed és az elismerés kedvező hatással lesz a karrieredre.
3. Félelem a kudarctól
Logikus: aki attól tart, hogy kudarcot vall, igyekszik minél inkább elodázni a cselekvést. Ez a félelem olyan bénító is lehet, hogy megakadályozza, hogy cselekedj.
A kudarctól való félelem legyőzése érdekében tedd fel magadnak ezt a kérdést: ha kudarcot vallok, hogyan oldom meg a helyzetet? Vagyis világosan el kell képzelni, miként szeded össze magad és köszörülöd ki a csorbát.
4. Nem vallod be magadnak a hiányosságaidat
Az Oregoni Egyetem kutatói említenek egy jó példát arra, hogy egy diák miként vallhat kudarcot, ha nem ismeri be önmagának, hogy bizonyos területeken nem tartozik a legjobbak közé. Egy lassan olvasó diáklány azt a feladatot kapta, hogy ismertessen több hosszú cikket. Ahelyett, hogy belátta volna, hogy segítséget kell kérnie, halogatta a feladat végrehajtását, attól tartva, ha társaihoz fordul, butának fogják tartani. Pedig szembe kellett volna néznie a problémával, szakmai támogatást kérve oly módon, hogy ne tűnjön nevetségesnek.
5. Nem megfelelő az időfelfogásod
Egy friss tanulmány szerint azok, akik úgy érzik, a feladat határideje a jelenben van, kevésbé hajlamosak a halogatásra, mint azok, akik felfogása szerint a határidő a jelenen kívül esik.
Vegyünk egy példát, hogy érthetőbb legyen: ha most 2015. júliusa van, és a határidő 2016. januárjára esik, hajlamosabbak lehetünk a halogatásra, mintha a kiindulópont 2015. júniusa lenne, a határidő pedig 2015. decemberére esne. Ennek az az oka, hogy években mérjük az időt, és ha a határidő ugyanabban az évben van, közelebbinek tűnik, mintha a jövő évben lenne aktuális, holott példánkban mind a két esetben fél év áll rendelkezésre.
A halogatás úgy kerülhető el, ha a határidőt jelen időben képzeljük el, tehát ha például egy projektet a jövő hétre kell befejezni, úgy kell tekinteni, hogy a dolog „most” aktuális, nem pedig „majd”. A kutatásban részt vevők ezt úgy érték el, hogy a naptárban az aznapi dátum és a teljesítés napja azonos színnel szerepelt.
6. Mindent vagy semmit beállítottságú vagy
Ha fogyni kell tíz kilót, ez olyan nagy feladatnak tűnik, hogy egyre halogathatjuk a fogyókúra megkezdését.
Az ilyen mentalitású embereknek folyton a tíz kiló jár az eszében ahelyett, hogy napi küzdelmek révén fokozatosan megszabadulnának a túlsúlytól – mutat rá dr. Judith Belmont pszichológus.
Ettől a gondolkodási módtól úgy lehet megszabadulni, ha apró lépésekre bontjuk a nagy feladatot. A fogyási példánál maradva a tíz kiló mínusz úgy érhető el, ha naponta pár kalóriával kevesebbet viszünk be a szervezetünkbe.
7. Nem érzel együtt magaddal
A javíthatatlan halogatók többet stresszelnek, mint az átlag – még mielőtt megkezdenék a halogatást.
Egy kutatás szerint az ilyen emberek önemésztő mantrák rabságában élnek, például azt mondogatják vizsgaidőszakban, hogy „úgysem venném hasznát a tanulásnak, inkább egész nap a Facebookon lógok”.
Azoknak viszont, akik megértőek önmagukkal szemben, amikor stressz éri őket, nagyobb az önuralmuk, így hatékonyabban tudják cselekvésre ösztönözni magukat.
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!