Mi a fontosabb: a diploma vagy a tapasztalat?

A munkaerő-kiválasztási folyamatban egyre több vállalat helyezi a hangsúlyt az elért szakmai eredményekre a végzettség helyett. A diploma veszít presztízséből, de azért még ne süllyesszük el a fiók mélyére.

Az Independent által az év végén közölt adatok szerint bizonyos jól fizető állásokhoz nem alapfeltétel a felsőfokú iskolai végzettség. Ahhoz, hogy például újságírók, brókerek legyünk, vagy egy startup cégnél dolgozzunk, eddig sem volt szükségesünk diplomára, ellenben megfelelő szakmai tapasztalattal, elhivatottsággal és képességekkel kellett rendelkeznünk. Azonban egyre több vállalat dönt úgy, hogy nem nézi a végzettséget igazoló papírt.

A vállalatokat a tehetség és a szakértelem érdekli
Az Ernst & Young tanácsadócég munkaerő-felvételi procedúrája 2016-tól nagy változásokon megy keresztül, hiszen ezentúl nem a végzettséget, hanem a jelentkező online erősségeit, alkalmasságát nézik, és numerikus tesztek alapján válogatják ki a legjobbakat. Ez a döntés egy 18 hónapos, a cég kiválasztó procedúráját vizsgáló elemzés eredménye alapján született, mely megerősítette, hogy a cég erősségalapú megközelítése hatásos és megbízható mutatója annak, hogy a jelentkező sikeres lesz-e majd a posztján. A munkaerő-toborzási rendszer átalakítása lehetőséget ad a tehetséges jelentkezőknek a hátterüktől függetlenül. A felsőfokú tanulmányokat azonban még mindig számításba veszik mint fontos szempontot a kiválasztásban, de nem lesz előfeltétele a jelentkezésnek. A több mint 400 diplomáson végzett belső tanulmány megállapította, hogy az egyetemi végzettségen alapuló rosta túl egyoldalú megközelítése a kiválasztási folyamatnak. Nincs bizonyíték arra a következtetésre, miszerint a felsőfokú tanulmányok alatti eredmények összefüggésbe hozhatók a várható szakmai sikerekkel.

Az Ernst & Young közleménye után nem sokkal Anglia legnagyobb kiadóvállalata, a Penguin is bejelentette, hogy eltörlik a diploma meglétének követelményét a jelentkezésnél, ugyancsak azt mondván, nincs bizonyítható összefüggés a szakértelem és a felsőfokú tanulmányok elvégzése között. A kiadó azt reméli, hogy ezzel bővül a jelentkező köre. A Pinguin HR-vezetője, Neil Morrison elmondta, a cégnél hisznek abban, hogy a széles körben is sikeres könyvek publikálásához szükség van olyan emberekre, akik különböző háttérrel rendelkeznek, emiatt épp a mai kor társadalmára reflektálnak.

A kialakulóban lévő új trendet követi a PricewterhouseCoopers is, ami szintén esélyt szeretne adni azon munkavállalóknak, akik esetleg szociális hátterük miatt nem folytattak egyetemi tanulmányokat, de tehetségesek.

Nálunk is egyre inkább a kompetencia számít
A magyar munkáltatók is egyre inkább a tapasztalatra helyezik a hangsúlyt: a HVG HR Center megrendelésére készült, reprezentatív Macro Talent 2015-2017 kutatás szerint a vállalatvezetők leginkább a jelentkezők piacképes gyakorlati tudásával kapcsolatban fogalmazták meg fenntartásaikat, de az ismeretek alkalmazásához nélkülözhetetlen készségek, jártasságok és képességek hiánya is gondot jelentett a számukra. Bár a tényleges döntés a korábbi háttér dokumentumok alapján történik, a kompetencia alapú kiválasztás is egyre időszerűbbé válik – vonható le a tanulság az elkövetkező évek közép- és nagyvállalati munkaerő szükségletét feltáró prognózisból.

Hogyan szerezzünk tapasztalatot?
Sokunkban merül fel a kérdés, hogyan tudnánk megfelelni az álláshirdetésekben oly sokszor követelményként megjelenő „több éves munkatapasztalat” elvárásának. Az egyik lehetőségünk az, ha már az egyetemi évek alatt megkeressük azokat a lehetőségeket, amelyek tapasztalatot adhatnak. A tanintézmények egy része kínál gyakornoki utánpótlás programokat, de internetes álláskereső portálokat is böngészhetünk, ahol számos esetben keresnek a cégek gyakornokokat, vagy akár önkéntes munkát is vállalhatunk.

A Jobline-on jelenleg több mint félszáz gyakornoki munkakör közül válogathatsz!

A 2015 januárjában indult duális képzésnek is az a lényege, hogy az egyetemi hallgatók szakmailag minősített vállalkozásnál gyakornokoskodhatnak, így élesben is megtapasztalhatják, amit az iskolapadban tanulnak. Sőt amellett, hogy gyakorlatra tesznek szert, a vállalkozás és a hallgató munkaszerződést köt, így a diákok fizetést is kapnak. Sok cégnél a gyakornoki időszak lejárta után állást ajánlanak az arra érdemeseknek, hiszen a szervezet számára ez az egyik leghatékonyabb toborzási lehetőség: a munkatárs már kipróbálta magát, számot adott szakmai rátermettségéről és arról, hogy bele tudott illeszkedni a céges kultúrába.

Ne felejtsük el, a diploma is csak akkor ér igazán valamit, ha a megszerzése során megtettük a tapasztalatszerzéshez szükséges lépéseket. Egy tartalmas portfólió, egy jó referenciamunka sokszor többet nyomhat a latba, mint a végzettséget igazoló papír.

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!