Ezt a 4 kérdést kell feltenned magadnak, ha az üzleti életben akarsz érvényesülni vagy új állásra pályázol

Próbáld ki: átmész az O'Hare-teszten?

A chicagói O'Hare repülőtér az egyik legnagyobb a világon, és a szemléletesség kedvéért róla neveztek egy személyiségtesztet. Három dologra is alkalmas: eldönthető vele, mekkora a valószínűsége annak, hogy a jelentkezőt fölveszik-e az új munkahelyre, előléptetik-e, illetve hogy mennyire jó értékesítési szakember.

A teszt nem túl bonyolult, mint az Inc.com cikkéből is kiderül. Abból a feltételezett alapszituációból indul ki, hogy valaki 8 órát vár a csatlakozásra a kollégájával az O'Hare repülőtéren. Gyorsan ki kell derülnie, az illető megkedvelheti-e őt vagy leglább hajlandó-e ilyen hosszú időn át elviselni a társaságát.

Az üzleti életben ugyanis a személyes kapcsolatok többet számítanak, mint a szakmai tapasztalatok vagy az adott termékhez fűződő tudás. Amikor pedig valaki állásra jelentkezik, időben ki kell derülnie, megvannak-e azok a tulajdonságai, amelyeknek köszönhetően be tud majd illeszkedni a csapatba, és hogyan fognak viszonyulni hozzá a kollégái. Ehhez hasonlóan egy előléptetésnél is létfontosságú, hogy valaki megfelelő vezetői kvalitásokat tudjon felmutatni, és ez időben mások tudomására jusson.

Lássuk a négy tesztkérdést!

1. Kedveli-e a társaságomat ez az ember?
Sok esetben az üzleti partnerünkkel vagy a munkatársainkkal több időt töltünk, mint a családtagjainkkal. (Hiszen a nem munkával töltött idő jelentős részében alszunk, sportolunk, űzzük a hobbinkat, olvasgatunk, ázunk a kádban, tehát nem közvetlenül a szereteinkkel foglalkozunk.) Ha nem vagyunk szimpatikusak az ügyfélnek vagy a munkatársainknak és viszont, egyfelől valószínűleg nem jön létre üzlet, másrészt a közösen végzett munka kész rémálommá válik.

Mivel a szimpátia eléggé megfoghatatlan dolog (bár vannak, akik képesek szándékosan rokonszenvessé tenni magukat), a legjobb magatartás az, ha természetesen viselkedve önmagunkat adjuk, vagyis nem erőltetjük az üzletet és nem akarunk mindenáron haverkodni mindenkivel. Az összecsiszolódáshoz idő kell, mint amikor például két ember 8 órát vár a reptéren a csatlakozásra.

2. A másik vajon többet beszél, mint én?
Nem az a jó üzletember vagy munkatárs, aki lyukat beszél a másik hasába, hanem aki figyelmesen meghallgatja a többieket, nemcsak a szöveg értelmét fogva fel, hanem a másik önkéntelen jelzéseire is odafigyelve. „Minden reggel azzal keltem fel, hogy aznap bármit mondok, semmit nem fogok belőle tanulni. Ha tanulni akarok, arra kell odafigyelnem, amit mások mondanak” – ezt Larry King visszavonult amerikai televíziós személyiség mondta, de több száz híres embertől lehetne idézni olyan bölcsességet, amely arról szól, hogy önnön parttalan locsogásunk helyett arra kell koncentrálni, mint mond a másik és hogyan viselkedik.

3. Szívesen válaszol a kérdéseimre és örömmel mesél az életéről?
Az állásinterjú vagy egy üzleti megbeszélés akkor lesz eredményes, ha kétoldalú és élénk a kommunikáció: a felek kölcsönösen és őszinte kíváncsisággal kérdezősködnek egymásról. Érdemes megkérni a másikat, mesélje el, hogyan és miért jutott el abba a pozícióba, ahová, mit gondol az élet különféle dolgairól, milyen tervei vannak, és ha nyugdíjasként visszatekint az életére, mire lesz majd a legbüszkébb. Egy ilyen beszélgetés során sok minden kiderül, például hogy a felek által tisztelt alapvető értékek nagyjából azonosak-e vagy hogy mi magunk egyáltalán el tudjuk-e fogadni a másik alapvető értékeit. Nem kötelező, hogy nagy legyen az egyetértés, de a beszélgetőpartnerünket jobban megismerve könnyebb őt megkedvelni, ő pedig szintén szimpatikusabbnak talál majd, ha arról mesélhet, mi az igazán fontos számára az életben. Ráadásul az ilyen beszélgetések néha roppant tanulságosak és szórakoztatóak tudnak lenni. Ha a viszont a másik nem szívesen mesél magáról, alighanem baj van: hiányzik a kémia.

4. Megbízik bennem?
A bizalom alapvető tényező egy üzleti kapcsolatban és a munkahelyi viszonyok között is. Az ügyfél akkor veszi meg az általunk kínált terméket, ha elhiszi, amit mondunk róla, legyen az búvárszivattyú vagy egy részvénycsomag, az irodában pedig akkor halad gördülékenyen a munka, ha tudják rólunk a többiek, hogy nem vagyunk lógósok és valamilyen anomália esetén nem fogjuk bemószerolni őket a főnöknél. (Természetesen mi ugyanezt várjuk el tőlük.) A bizalom két fő pillére az átlathatóság és az őszinteség. Ehhez meg kell ismerni a másikat, és ha sikerült, a megértés és a jóindulat erős köteléke kapcsolja össze az embereket.

Ha alaposan átgondoltad a fentieket, és mind a négy kérdésre határozott igen a válasz, nyert ügyed van, mert átmentél az O’Hare-teszten.
Nagy a valószínűsége annak, hogy egy állásinterjú vagy egy üzleti megbeszélés akkor lesz sikeres, ha az első része az O’Hare-teszt jegyében zajlik: a felek kölcsönösen feltérképezik egymást a megadott szempontok alapján. Miután csupa igen született, a többi már sétagalopp.

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!