Könyörtelen állásinterjú: ilyen galád módszerekkel keresi a legjobbakat a Google, a Facebook és az Amazon

A cél az, hogy kegyetlenül összezavarják az állásra jelentkezőt, ha már a világ egyik legjobb cégéhez pályázik.

Rengetegen szeretnének a Szilícium-völgy vezető tech cégeinél dolgozni, ennek megfelelően embert próbáló a kiválasztási folyamat. Úgy tűnik, túl vagyunk már a „hány pingponglabda fér egy Boeing 737-esbe?” típusú állásinterjú-kérdéseken, a procedúra mostanra sokkal kifinomultabb és környörtelenebb lett. A Quartz összeszedte, hogyan szivatják állítják nehéz feladatok elé a jelölteket.

Jóval korábban vagy később hívják a jelentkezőt
Miért?
Hogy kiderüljön, mindig tettrekész-e a jelölt.
A legtöbben alaposan felkészülnek arra, hogy az egyeztetett időpontban felhívja őket az interjúztató, és feltesz néhány mélyre hatoló kérdést. Megvannak a tökéletes válaszok, és a jelölt azt is gyakorolta, hogyan kell úgy mosolyogni, hogy azt a telefononbeszélgetés során is érzékelni lehessen. Igen ám, de miként reagálnak, ha álmukban zavarják fel őket, vagy zumbázás közben szólal meg az alattomos készülék, esetlen amikor a vécén ülnek? A vezető tech cégek olyan munkatársakra vadásznak, akik a körülményektől függetlenül azonnal tettrekészek, amint megszólal a riadó, és az ilyen váratlan rajtaütést jó tesztnek gondolják.

Kiszámíthatatlanná teszik az interjút
Miért?
Hogy olyan embereket tudjanak felvenni, akiket nem kell gyámolítani.
Az elképzelés szerint az interjúztatót és a jelöltet is teljesen össze kell zavarni annak érdekében, hogy kiderüljön, a potenciális új munkatárs vár-e valamilyen külső segítséget, amikor hirtelen átláthatatlanná válik a helyzet. Ha valaki olyan szituációban is megállja a helyét, amikor pillanatnyilag senkinek nincs fogalma arról, mi történik, alighanem hasznos munkatárs lehet egy tech cégnél, ahol egyik pillanatról a másikra bármi változhat, ezért semmi sem biztos.

Szándékosan elrontják a prezentációt
Miért?
Hogy kiderüljön, a jelölt képes-e alkalmazkodni a kedvezőtlen feltételekhez.
Amikor a jelölt prezentáció segítségével ad számot tudásáról és elért eredményeiről, a házigazdák gondoskodnak arról, hogy valami elromoljon. Ha az álláskereső azonnal alkalmazkodni tud az új viszonyokhoz, az jó jel, mert valószínűleg a munkavégzés során állandóan felmerülő problémákat is meg tudja majd oldani. Pluszpont jár azért, ha valakinek van B, C, D és egyéb terve is a vészhelyzetek elhárítására, vagyis kibír egy olyan vesszőfutást, amihez képest a gólyatábori beavatás kismiska.

A beszélgetés során számos téves kijelentést tesz az interjúztató
Miért?
Hogy kiderüljön, könnyen felbosszantja-e magát a jelölt.
Ha az álláskereső korábban a Twitternél dolgozott, megkérdezik tőle, hogyan érezte magát a Yahoo-nál végzett munka során. Figyelik, hogy a tévedés miatt felbosszantja-e magát, vagy könnyedén túllép az anomálián. Ez nagyon fontos, mert egy tech cégnél gyakran borulni tud minden, és nem mindegy, ki hogyan reagál.

Ötpercenként másik szobába helyezik át az interjú helyszínét
Miért?
Hogy kiderüljön, akkor is lelkes marad-e a jelölt, ha kényelmetlen helyzetbe kerül.
A cél az, hogy a jelentkező egy pillanatig se érezze magát komfortosan az interjú során. A reakciója rávilágít arra, képes-e jól teljesíteni akkor is, ha nem ideálisak a körülmények, illetve hogyan dolgozza fel azt a szomorú tényt, hogy az interjúztatása érdekében egy ekkora cégnél egyetlen nyomorult tárgyalót sem sikerült lefoglalni.

Folyton ugyanazt a kérdést teszik föl
Miért?
Hogy felmérjék, mennyire következetes.
Egy tech cégnél fontos, hogy az új munkatárs kiszámítható legyen, ennek tesztelésére kiváló módszer, ha visszatérő kérdéseket alkalmaznak.

Jó zsaru / rossz zsaru interjú
Miért?
Hogy felmérjék, a jelölt képes-e feszült helyzetben sokrétű feladatokat végezni.
A jelöltet olyan tárgyalóba helyezik, ahol az asztal egyik végén olyan interjúztató ül, aki egyetért vele, az asztal másik végén ülő személy viszont folyton beleköt abba, amit mond. Hogyan viselkedik a „gyanúsított”? Oda tud figyelni mindkét interjúztatóra, kielégítő válaszokat adva? Vagy egy idő után elfogy a türelme, és szemlátomást arra gondol, miért hagyta, hogy ilyen helyzetbe kerüljön? Ilyenkor jól felmérhető, hogyan viselkedne a jelölt, amikor a munkavégzés során kitör a káosz, ami egy tech cégnél elég gyakori.

Feltesznek egy komoly kérdést, aztán az interjúztató elkezd hangosan pötyögni a klaviatúrán
Miért?
Hogy kiderüljön, a jelölt akkor is képes-e koncentrálni, ha valami elvonja a figyelmét.
Az interjúztató természetesen úgy tesz, mintha menteni akarná a helyzetet, tehát olyasmit mond, hogy „figyelek ám, de ezt még gyorsan be kell írnom”. Közben azt lesi, a jelölt fegyelmezetten válaszol-e a kérdésre, vagy összezavarodik a nagy pötyögés hallatán. A helyzet választ adhat arra a kérdésre, a jelentkező minden körülmények között képes-e elvégezni a feladatát, vagy a váratlan események kizökkentik a kerékvágásból.

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!