3 egyszerű szabály, hogyan válaszolj a negatív interjúkérdésekre

Ne húzd föl magad, diplomatikusan és szakszerűen felelj.

Lássuk, ismerős-e a forgatókönyv: felkészülten ülünk az interjúztató előtt, míg nekünk nem szegeznek egy bosszantó kérdést. Például, hogy mi a legnagyobb gyengeségünk, vagy miért szeretnénk elmenni jelenlegi munkahelyünkről. Vagy, ami még ennél is rosszabb: miért váltottunk ennyiszer munkahelyet. Persze – gondoljunk magunkban – az interjúztató nagyon is tisztában van azzal, hogy az Y-generáció esetében teljesen természetes a 1,5-2 évenkénti pozíció- vagy munkahelyváltás, és már nem abban a korban élünk, mint a szüleink, akik egy munkahelyről mentek nyugdíjba. „Számomra a tiszteletet a szakértelem, és nem a kor vívja ki, de ezzel sajnos nem sok felettesem rendelkezett” – vágnánk rá legszívesebben, persze tudjuk, hogy aranyszabály: nem szidjuk a volt főnökünket. A „szeretném kipróbálni magam sokféle munkakörben” – típusú magyarázkodás viszont sablonos, hamar kilóg a lóláb, hogy mégis csak a főnökünkkel volt a bajunk. De akkor mégis mit tehetnénk?

Az úgynevezett negatív interjú kérdések tényleges célja, hogy feltérképezzék az interperszonális képességeidet és az öntudatodat. A munkáltatók olyan embert szeretnének alkalmazni, aki elismeri a hiányosságait, jól kijön a csapattagokkal és célja a személyes és szakmai fejlődés. (Persze ez az elvárás nem mindig teljesen egyértelmű, amikor a tökéletes, négy nyelven folyékonyan beszélő leendő munkatársat keresik az álláshirdetésekben.) Amikor negatív kérdéseket tesz fel az interjúztató, lényegretörő válaszokat szeretne hallani arról, hogyan kezeled a kihívásokat, mennyire vagy őszinte és mennyire ismered magad. A negatív interjúkérdések gyakran rávilágítanak a bizonytalanságodra vagy az erős érzelmeidre, mert a kérdező szeretné próbára tenni az önbizalmadat, és azt szeretné látni, tudsz-e felelősséget vállalni, vagy inkább másokat okolsz. A Fast Company cikkében karriertanácsadókat kért fel arra, hogy adjanak pár tippet, hogyan válaszoljunk őszintén, diplomatikusan és szakszerűen ezekre az egyszerű, ám idegőrlő kérdésekre.

Ne tettesd, hogy tökéletes vagy
A HR-es felteszi a kérdést: „Melyik a legrosszabb tulajdonsága?” A jelentkező egy pillanatra elgondolkodik, majd válaszol: „Nos, sokan mondják rólam, hogy néha túl őszinte vagyok”. A HR-es megrázza a fejét, és azt mondja: „Nem gondolnám, hogy az őszinteség rossz jellemvonás volna.” Mire a jelentkező: „Kit érdekel, mit gondolsz?!”.

Ahogy a vicc is szemléltetni próbálja, soha ne állítsunk be egy pozitív tulajdonságot negatívnak, ne akarjunk tökéletesnek tűnni. A munkaadók nem olyan embereket keresnek, akik sosem követnek el hibákat, hiszen tudják, hogy senki sem tökéletes. „Légy őszinte” – tanácsolja Eileen Carey, egy szoftvergyártó cég, a Glassbreakers ügyvezetője. „Magad is azt szeretnéd, ha valóban téged alkalmaznának, és nem egy ideát, amit magadról alkottál. Ha elfogadod a hibáidat és hiányosságaidat, sokkal emberibbé és elérhetővé tesz téged” – mondja Carey. Tényleg gyengeséget mondj, ugyanakkor legyél körültekintető, melyik hiányosságoddal hozakodsz elő az interjúztató előtt. „Ne ossz meg olyat, ami létfontosságú a munka elvégzésének szempontjából” – mondja Jamie Petkanics, a The Prepary nevű amerikai fejvadászcég igazgatója. „Például – teszi hozzá – a nyilvános beszédtől való rettegés nem számít egy könyvelő esetében, míg egy értékesítőnek vagy trénernek a munkájával összeférhetetlen gyengeség”.

Kötelezd el magad a fejlődés mellett
Amikor elismersz egy gyengeséget, fontos, hogy elmagyarázd azt is, hogyan válaszoltál egy múltbeli hibára, és mit tanultál belőle. Például, ha elmulasztottál egy fontos határidőt, és ezzel borsot törtél az ügyfél (és a főnököd) orra alá, magyarázd el, hogy bocsánatot kértél az ügyfeledtől, és a következő alkalommal már jobban odafigyeltél az időbeosztásra és a szervezésre.

Ne hibáztass másokat
Népszerű negatív interjúkérdés, hogyan jövünk ki nehéz emberekkel, beleértve a kollégákat, a felettesünket vagy az egész munkahelyi környezetet. A konfliktusok és kihívások minden irodai környezet velejárói, vagyis a kulcs, hogy megmutasd, képes vagy szakmailag és nem érzelmileg kezelni ezeket a helyzeteket. Soha ne tegyél negatív megjegyzéseket jelenlegi cégedről, főnöködről vagy kollégáidról, inkább magyarázd el, mi az, amit az előző munkahelyed nem biztosított számodra, de azt reméled, hogy itt lehetőséget kapsz rá. Extra pont, ha a magyarázatodban kiemeled az új hely néhány pozitív jellemzőjét.

Plusz egy tipp: alkalmazd a „szendvicstechnikát”
Nemcsak az negatív interjúkérdések megválaszolására, de a kritika felépítésére is kiváló megoldás az úgynevezett szendvics-technika. A mondandódat épp úgy kell becsomagolnod ilyenkor, mintha szendvicset készítenél: kezdd egy pozitív állítással, ezt követően oszd meg röviden és tömören a negatív információt, majd a „tetejére” rakj egy újabb pozitív állítást, például egy tanulságot.

Íme egy recept egy jó szendvics elkészítéséhez:

Interjúztató: Látok pár évnyi kiesést az önéletrajzában. Mit csinált ezalatt?

Jelentkező: Amint láthatja, nyolc évig dolgoztam az x vállalatnál. Ez idő alatt erős csapatot építettem fel, és 22%-kal növeltem az ügyfél-elégedettséget. A gazdasági változások következtében viszont a vállalat csökkentette a létszámot, és bár nehéz élethelyzet volt ez számomra, mégis ez vezetett el ahhoz, hogy a személyes fejlődésemmel foglalkozzam. Gyarapítottam a kapcsolati tőkémet, és erős ügyfélkört építettem ki.

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!