Az érzelmileg intelligens dolgozó így vitatkozik a főnökével

A legtöbb főnök nem szereti, ha megkérdőjelezik a döntéseiket, megsértődnek és megharagszanak még akkor is, ha nyilvánvalóan a másiknak van igaza. (Sőt, különösen akkor.) Ilyen viták esetén nem árt, ha hasznosítható a fejlett érzelmi intelligencia (EQ).

A magas IQ-val, de alacsonyabb szintű érzelmi intelligenciával megáldott emberek hajlamosak racionálisan érvelni, és kevés figyelmet fordítanak a szociális és érzelmi dimenziókra. Pedig inkább ezek segítségével lehet csatát nyerni a Fast Company érvelése szerint.

Amikor az igazság fáj
Kutatások bizonyítják, hogy a fejlett érzelmi intelligenciájú emberek könnyebben kezelhetők, s ezzel szoros összefüggésben gyakrabban részesülnek jutalomban és előléptetésben, mint azok, akik szívesen konfrontálódnak, igazságukat kitartóan bizonygatva. Amikor a vezetők a beosztottjaik karrierének alakulásáról döntenek, sok esetben többet számít, hogy rokonszenves személyiség-e az illető, és háttérbe szorul, hogy milyen a szaktudása és a munkához való hozzáállása.

A fejlett EQ-jú dolgozók könnyebben kötnek kompromisszumot, illetve elkerülik a vitát, mert diplomatikusak és érzékenyek, ezért csírájában el tudják fojtani a kialakulóban lévő konfliktust, még annak árán is, ha ez néha bizonyos alakoskodást és manipulációt igényel.

Dale Carnegie, az első modern trénerek egyike ezt így fogalmazta meg: „Ha alulmaradsz a vitában, vesztettél; ha felülkerekedsz, akkor is vesztettél.” Mire utal ez a megállapítás? Arra, hogy ha győzünk a vitában, nagy a valószínűsége, hogy a másik fél megsértődik és attól kezdve negatív érzéseket táplál irántunk, aminek hosszú távon igen kellemetlen következményei lehetnek.

Csak nyugodtan (vagy legalábbis tegyél úgy)
A magas EQ-jú emberek sok esetben nem tesznek konkrét stratégiai vagy taktikai lépéseket a vita elkerülése érdekében – a siker a vérmérsékleten múlik. Képesek hideg fejjel gondolkozni, udvariasak, kissé flegmák (a szó eredeti görög értelmében, azaz higgadtak, nem mutatnak heves érzelmeket) ezért jól tűrik a provokációt, a rossz főnökök hibás döntései esetében is. Aki ki akarja fejleszteni magában ezeket a készségeket, figyelje meg, milyen szituációk okoznak számára stresszt, és tanulja meg azokat a higgadt reakciókat, amelyeket ilyenkor alkalmaznia kell.

Például ha a főnök bosszantó, sőt felháborító e-mailt küld, nem szabad azonnal pikírt választ küldeni. Teljen el pár óra, higgadj le, és akkor már mehet az udvarias válasz. Ha pedig egy értekezleten a főnök dehonesztáló megjegyzést tesz rád, egyszerűen engedd el a füled mellett, bármennyire dühös lettél, és kedved lenne visszavágni.

Van még négy másik momentum, amit érdemes eltanulni a fejlett EQ-jú emberektől:

1. A stílus fontosabb, mint a tartalom
Bármilyen beszélgetés, de különösen viták esetén a sítlus többet számít, mint a tartalom. Az ember azt gondolná, hogy a tartalom a lényeg, holott inkább az, hogyan adjuk elő mondandónkat. Az érzelmileg intelligens emberek nyugodtan és összeszedetten kommunikálnak, függetlenül attól, hogy éppen miről van szó és kivel beszélnek.

Gyakran alkalmazzák azt a taktikát, hogy először különböző semleges témákról beszélgetnek a főnökükkel, és csak e bemelegítés után térnek rá az égető problémára. A legügyesebbek ezt olyan művészi tökélyre fejleszthetik, hogy a főnök észre sem veszi, hogy ellentmondanak nekik. E taktika révén az is tesztelhető, alkalmas-e a pillanat a probléma felvetésére, vagy jobb lesz más időpontban próbálkozni.

2. Szerénység mindenek felett
Az arrogáns politikusok gyakran büszkélkedhetnek nagy rajongótáborral (lásd az új amerikai elnököt, hogy az itthoni példáktól tartózkodjunk), a hétköznapokban azonban inkább a szerény embereket kedveljük. A magas EQ-jú emberek szerényen, visszafogottan adják elő a véleményüket a viták során. Ezzel a magatartásukkal azt kommunikálják, hogy nem kérdőjelezik meg a főnök tekintélyét, csak bizonyos aggodalmaiknak szeretnének hangot adni.
Érdemes olyan fordulatokat használni, mint „talán tévedek, de…” vagy „nem akarok okvetetlenkedni, ám úgy látom…”. Ezzel jelezzük, hogy semmilyen személyes kritikát nem akarunk megfogalmazni, kizárólag az ügy érdekében szólalunk meg. Ettől még egy alacsony EQ-jú főnök vérig sértődhet, és elvesztetted a meccset. Mégis hasznosabb szerényen próbálkozni, mert nagyobb az esélye, hogy sikerült elérni a célt.


3. Sose vitatkozz mások előtt
A fejlett EQ-jú emberek soha nem bocsátkoznak vitába nyilvánosan. A konfliktusokat négyszemközt kell rendezni, különösen, ha várható, hogy le tudod győzni a főnököt.
Kevés dolog bőszíti fel jobban a főnököt, ha a beosztottai előtt alázzák meg. További szabály, hogy a vitás kérdést szemtől szemben vagy telefonon kell rendezni, mert az e-mail örökre megmarad és később megosztható másokkal. Még akkor is, ha a főnököd meg te is e-mailben szerettek kommunikálni, az érzékeny témákat a legintimebb módon kell megbeszélni.

4. Ismerd be, hogy vesztettél, még akkor is, ha neked van igazad
Akkor járunk a legjobban, ha sikerül a vitát elkerülni, a második legjobb opció pedig az, ha beismerjük a vereségünket.
Bizonyára nehéz elfogadni, de a fejlett EQ-jú emberek megérzik, hol a határ, és visszavonulót fújnak, mielőtt elfajulnának a dolgok. Ez nem azt jelenti, hogy minden esetben fel kell adni, amikor nő a feszültség – arra kell rájönni, hogy folytatható-e értelmesen az adott beszélgetés vagy más megoldást kell keresni.
Tehát ha úgy látod, hogy a főnököt képtelenség meggyőzni, bólogass egyetértően, és próbálkozz más módszerekkel, ha egyáltalan vannak ilyenek. Ez azzal járhat, hogy végül a rossz döntés lép érvénybe, de legalább megtetted, ami tőled telt.

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!