Az Uber vállalati kultúrája szexista és mérgező. De mi vezetett idáig?

Az Uber problémája annak köszönhető, hogy nem hajlandó helyrehozni működésképtelen cégkultúráját.

Susan J. Fowler, aki korábban mérnökként dolgozott az Ubernél, a cégnél terjedő szexuális zaklatásról és a HR kétértelmű válaszáról írt egy felkavaró blogposztot: állítása szerint menedzsere nyílt szexuális ajánlatot tett neki. Néhány nappal Fowler bejegyzése után a New York Times az Ubert olyan önző és civilizálatlanul versengő környezetként írta le, ahol a dolgozókat egymásnak ugrasztják, és ahol számos jogsértést követ el a vezetőség. Hogy milyen is pontosan az Uber, egyelőre még tisztázatlan, ám egy dolog már biztos: a probléma oka nemcsak a szexista hozzáállás, hanem számos kezeletlen kis ügy, amivel a cégnek nem sikerült eddig szembenéznie. De mi is történt pontosan?

A vállalati kultúra krízisei gyakran apróbb problémák összességének köszönhetőek. A HR fontos szerepet játszik abban, hogy ezeket a problémákat az ellenőrzése alatt tartsa. Az Uber HR-osztálya azonban nem volt a helyzet magaslatán. Fowler azt írta blogbejegyzésében: „Amikor jelentettem a helyzetet, azt mondta a HR és a felső vezetés, hogy nyilvánvalóan szexuális zaklatás, ami velem történt. Ennek ellenére egyszerű figyelmeztetésen kívül semmi következménye nem volt annak, amit a menedzser tett”.

A hatástalan HR az egyik legmakacsabb probléma, amivel egy vállalat szembenézet. Fowler számára a HR-osztály volt az egyetlen olyan platform, ahol jelenteni tudta a történteket, ám az eset dokumentálása és alapos kivizsgálása helyett a HR szemet hunyt az ügy felett, mert a menedzser jó eredményeket hozott a cégnek. A HR nem biztosított tehát olyan biztonságos környezetet, ahol a dolgozók jelenthetik az ehhez hasonló kötelességszegéseket. Sőt Fowler számára vérlázító megoldást kínáltak fel: vagy átmegy egy másik részleghez, vagy szemet huny az eset felett, és eltűri, ha a menedzsere hátrányosan megkülönbözteti a vádja miatt. Végül úgy döntött, az egyetlen lehetősége az, ha a nyilvánosság elé tárja a történteket.

Homályos és érthetetlen vállalati értékek
A vállalati értékek teszik a cégkultúrát egyedülállóvá. Az Ubernek 14 „vállalati értéke” van, köztük olyan homályos kijelentés is található, mint például hogy „a dolgozóink önmaguk lehetnek”. Az ilyen mondások legjobb esetben semmit nem jelentenek, a legrosszabb esetben viszont arra utalnak, hogy teljesen homályos, mi tekinthető elfogadható magatartásnak a cégnél. Az ehhez hasonló mondatokból nem derül ki, miben hisz a cég. Csupán üres gesztus, ami szélesíti a szakadékot a vezetők és az alkalmazottak között.

Fowler posztja és a New York Times cikke azonban olyan képet fest a környezetről, ahol a kollégákat inkább versenytársaknak, mintsem csapattársaknak tekinti. Minek hiszünk inkább: a homályos szavaknak vagy a híreszteléseknek?

Nem tudják kezelni a problémákat
Talán a legfontosabb ok, amiért az Uber vállalati kultúrája elmarasztalható, hogy egyáltalán nem átlátható. Mitch Kapor és Feada Klein befektetők is a rosszallásukat fejezték ki ezzel kapcsolatban, hiszen hiába rendelt el belső vizsgálatot Travis Kalanick, az Uber alapítója, a befektetők szerint a szexuális zaklatás kivizsgálására felállított munkacsoport bennfentesekből állt. „Számunkra ez a döntés újabb példája annak, hogy az Uber továbbra sem hajlandó nyitott, átlátható és közvetlen lenni” – ismerték el. Pedig végső soron ez a három tulajdonság segíthet a cégnek abban, hogy ne csak jobb megbecsülésre tegyen szert, de pártatlan legyen minden egyes dolgozójával szemben. Az Uber viszont sosem adott ki jelentést a munkahelyi diverzitásról, ami viszont elengedhetetlen lenne annak érdekében, hogy mind a dolgozók, mint a kívülállók tisztán láthassák a cég problémáit, illetve a cég hajlandóságát ezek kijavítására. A jelentések azt demonstrálnák, hogy a cég hajlandó arra, hogy átlátható legyen és nyitott.

Az Ubernek tehát számos problémával kellene szembenéznie jelenleg, ám a végső kérdés az, hogyan tudja a méltányosságot, a befogadást, a sokszínűséget a cég kultúrájába olvasztani, és kiköszörülni a hírnevén esett csorbát. Úgy tűnik azonban, egyelőre csak a tűzoltásra van ideje: Jeff Jones, az Uber elnöke ugyanis hirtelen távozott a cégtől – állítólag az Uber szexuális zaklatásokkal és szexizmussal kapcsolatos botrányai miatt.

A Fast Company cikke nyomán.

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!