Nők a munkahelyen: a nőiesség valójában előny
A nőknek nem kell a férfiakat követniük a vezetésben, csupán el kell fogadniuk önmagukat, és vállalni látásmódjukat, nőies vonásaikat. Ettől lesznek igazán sikeres vezetők.
Számtalan történet szól arról manapság, hogy a nőknek miért kell sokkal erőteljesebbnek lenniük a munkahelyen. Ezek a történetek gyakran arra bátorítják a hölgyeket, hogy elhajítsák az olyan „nőies” és bátortalan szavakat, mint például a „kéne”, a „csak” vagy a „valójában”, ezek helyett pedig erőteljes szavakat használjanak annak érdekében, hogy vezetőként elfogadják őket. Ezeknek az írásoknak a mondanivalója tehát az, hogy a nőknek meg kell változatniuk gondolkodásmódjukat, sőt még a létezésük mikéntjét is ebben a világban, ha szeretnének kitörni és sikereket elérni.
Mindez persze nem igaz. Sőt épp fordítva van: akárhányszor is cselekednek a nők ellenkezőképpen, mint ahogy azt tőlük elvárnák, annyival jobban képviselik a bennük rejlő női erőt. Ezeket a sikerrel és vezetői helytállással kapcsolatos „szakértői” véleményeket ugyanis általában férfiak írják férfiaknak, ezért egyáltalán nem kell a nőknek magukra is érvényes igazságokként elfogadniuk e tanácsokat.
Nézd meg legfrissebb állásajánlatainkat:
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK
IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK
ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK
SZAKMUNKÁS ÉS FIZIKAI MUNKÁS ÁLLÁSOK
Való igaz, a nők hajlamosak folyton bocsánatot kérni és finomabb szavakat használni. Kisgyermek koruktól fogva arra kondícionálták őket, hogy ne beszéljenek csúnyán és keményen, válogassák meg a szavaikat. Amikor pedig nem ezt teszik, az emberek (beleértve más nőket is) kritizálni kezdik őket, amiért túl nyersek, túl egyenesek vagy közvetlenek mertek lenni. Ez a kritika persze nem vonatkozik azokra a férfiakra, akik ugyanígy fejezik ki magukat, sőt egyenesen tisztelik is őket „férfias” kiállásuk miatt. Ez a tipikus 22-es csapdája, amelyben a nők önmagukat találhatják: az is baj, ha csinálják, és az is, ha nem. De hogyan lehetnének igazán őszinték, egyértelműek és egyenesek, ha nem használnak „goromba”, „főnökös”, „dühös” szavakat? Hogyan nyerhetnének el több tiszteletet és elfogadást, és érdemelhetnék ki a megbecsülést azért, akik ők?
Kezdetnek elég, ha felismerik, hogy a hatékony kommunikáció valójában a kapcsolatokon múlik, amelyek megteremtésében a nők kiválóak. Általában gazdagabb kommunikációs készséggel rendelkeznek, mint a férfiak, és jó az intuíciójuk ahhoz, hogy feltérképezzék az aktuális helyzetet és megfelelően válaszoljanak rá. Mesterien tudják egy-egy szituáció összes aspektusát értékelni, és használni tudják széles körű kommunikációs repertoárjukat ahhoz, hogy ezt a maguk számára is lefordítsák.
Az úgynevezett „gondoskodó” képességüket olyan környezet megteremtését segíthetik, amely közvetlenül vezethet a sikerükhöz. A „nőies” munkahely egyáltalán nem egyenlő a lágysággal, határozatlansággal, hanem átlátható, tiszteli a sokszínűséget, és számos perspektívát nyújt egyszerre a dolgozók számára. A nőknek egyáltalán nem kell tehát meggyőzniük a férfiakat arról, hogy ugyanúgy látják a dolgokat, ahogy ők, inkább értelmes párbeszédeket kell kezdeményezniük, hogy megtalálják a szükséges megoldásokat a férfiakkal való együttműködésben.
A másokkal, legfőképpen az alkalmazottakkal való kapcsolat megteremtésében nem kell arra törekedniük, hogy hatalmasnak és erőteljesnek tűnjenek, és nem kell megroskadniuk a nyomás alatt csak azért, hogy jó pontot szerezzenek férfi feletteseik előtt. Ehelyett inkább arra kell ösztönözniük a kollégákat, hogy osszák meg a gondolataikat és érzéseiket, és mindig hallassák a hangjukat. A női vezetők egymás között ráadásul tudatosan meg tudják osztani vezetői tapasztalataikat, és bátoríthatják egymást az együttműködésre.
Amint a nők egyre inkább tisztába jönnek saját értékükkel és azzal, amit akarnak ebben az életben, úgy fejlődik ki bennük a magabiztosság és az öntudatosság. Ez egy természetes folyamat, nem pedig egy magukra erőltetett, külső elvárás. A használt szókincshez, kifejezésekhez sincs köze, sokkal inkább arról van szó, hogy a nők összhangba kerülnek értékeikkel, és teljes szívvel, szabadon fejezhetik ki magukat, miközben másokat is arra bátorítanak, hogy ugyanezt tegyék.
Senki sem lesz tehát erősebb vezető attól, hogy egy bizonyos, mások által diktált formulát követ. A valódi erő önmagunk elfogadásában rejlik – a női vezetőknek ezt, és nem kommunikációs trükköket kell elsajátítaniuk, ha sikeresek és egyediek szeretnének lenni. A jövő női vezetője nem a keménykedő szavaktól, a férfiak tanácsaitól válik jó főnökké, hanem saját, egyedi személyiségétől.
A Recruiter cikke nyomán.
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!