Munkahelyi pszichoterror: a női főnökök rosszabbak
A munkatársak terrorizálása tipikus férfitulajdonság a közvélekedés szerint. Ám nők is viselkednek így, ráadásul nőkkel szemben, és ez sokszor rosszabb, mint amikor az ellenkező nem képviselőivel szalad el a ló.
Ágnest annak ellenére nevezték ki csoportvezetőnek, hogy a HR időben jelezte: bizonyos tulajdonságai miatt nem tűnik alkalmasnak a posztra. Már az első hetekben kiderült, hogy az aggodalom nem volt alaptalan. Az új főnök a szakmai problémákat azonnal személyes síkra terelte, és gyorsan megtalálta azokat a munkatársakat, akikkel szemben akadálytalanul érvényesíthette rosszindulatát. Feszültség és bizalmatlanság lett úrrá az osztályon, és a helyzet csak rosszabbodott, amikor a vezetés által elvárt eredmények kezdtek elmaradni a várttól. Ágnes ötletszerű átszervezésekkel és a pszichoterror fokozásával válaszolt a krízishelyzetre. Miután a mutatók továbbra sem javultak, a főnök látványosabb eszközhöz folyamodott: kirúgta azt a két női munkatársat, akiket már az elején kipécézett magának. Erre egy harmadik kollegina magától kilépett. A helyzet már feltűnt a cégezetésnek is, Ágnest másik osztályra helyezték hasonló munkakörbe. Utódjának akkorra sikerült konszolidálnia a csoport helyzetét, amikor Ágnestól végképp megvált a cég.
A nők által nők ellen gyakorolt munkahelyi terror növekedőben van, és nem csak főnök-beosztott viszonylatban. A tapasztalatok arra mutatnak, hogy amikor a nők szekálják egymást a munkahelyen, az sokszor még rosszabb, mint amikor a férfiak művelik ezt. Mi lehet ennek az oka?
Az amerikai Workplace Bullying Institute (Munkahelyi Terror Intézet) kutatási igazgatója, dr. Gary Namie szerint a „terrorista nők” a kisebb ellenállás irányában fejtik ki agressziójukat: „A kevésbé konfrontatív személyt pécézik kimaguknak, aki valószínűleg nem agresszióval válaszol az agresszióra.”
Nézd meg legfrissebb állásainkat:
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK
IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK
ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK
SZAKMUNKÁS ÉS FIZIKAI MUNKÁS ÁLLÁSOK
A pszichoterrort alkalmazó nő – akárcsak a hasonló férfi – sok esetben maga is agresszió áldozata volt, és ösztönösen az egykori sérelmeket torolja meg vétlen áldozatán. A szekálás kiváltó oka gyakran szakmai féltékenység: a nők nehezebben vívnak ki maguknak előnyös pozíciókat a férfiak dominálta közegben, és ezek megtartása érdekében hajlamosak a „természetes ellenség”, a szintén feltörekvő kollegina ellen fordulni. Nem ritka, hogy valaki kötekedő személyiség, s e vonására ráerősít a hatalmi pozíciójából fakadó felsőbbségérzet. A stressz és a teljesítménykényszer is késztethet arra valakit, hogy áldozatot keressen magának, akit kedvére szekálhat. Minősített esetben pedig akár súlyos személyiségzavar is állhat a pszichoterrort alkalmazó személy viselkedése mögött.
Igen gyakori, hogy tipikus női rivalizálásáról van szó. Ékes példa erre az attraktív külsejű Samantha Brick brit újságírónő esete, akit az egyik női főnöke felszólított arra, hogy öltözzön szolidabban, mert elvonja a férfi kollégák figyelmét a munkáról – miközben több kolléganő is hasonló ruhákat hordott. Egy másik női főnökkel Samanthának sikerült jó munkakapcsolatot kialakítania, de amikor az illető hízni kezdett, viszonyuk látványosan megromlott. A főnök nem támogatta, hogy a jól teljesítő újságíró nemzetközi vezetői tanfolyamra menjen, és a megbeszéléseken mindig igyekezett érzékeltetni, hogy ő az esemény sztárja, nem Samantha.
A „férfias pszichoterror” általában nyílt agresszió, míg a nők jóval kifinomultabb módszereket alkalmaznak. Debra Falzoi kommunikációs koordinátor, aki a Bostoni Egyetemen volt női pszichoterror áldozata, indirekt szekálási taktikákról számol be. „Hazudozott és pletykált rólam is meg másokról is. Láttam már férfiakat is, akik indirekt taktikákat alkalmaznak, de ez ritkább, és inkább az egójukat védik vele, semmint kifejezetten ártani akarnának.”
A pszichoterrort – legyen az női vagy férfi eredetű – nagyon nehéz szankcionálni, mert szinte alig megfogható, és a kollégák az állásukat féltve nem állnak ki az áldozat mellett. Dr. Namie szerint az egyetlen megoldás, ha szakmai szempontok mentén keresünk megoldást: „Az esetet azonnal jelenteni kell a főnökségnek, ecsetelve, hogy ez milyen szakmai gondokat okoz: csökken a teljesítmény, távolmaradásra ösztönöz. Ha viszont valaki arra kezd panaszkodni, milyen lelki problémái támadtak, az ügyet azonnal lesöprik az asztalról.”
Az azonnali kilépést mint megoldást dr. Namie csak arra az esetre javasolja, ha kis, családi vállalkozásról van szó, ahol a jogorvoslat esélye a nullával egyenlő.
A hvg.hu válogatását a magyar Munkahelyi terror blog bejegyzéseiből itt olvashatod. A blog a női pszichoterrorrról itt és itt közöl írást.
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!