Azon aggódsz, hogy aggódsz? Így kezeld a mindennapi szorongást!

szerző: Jobline
2017 augusztus 23.

A szorongás evolúciós tulajdonság, amely segíti a veszély kezelését. Bár negatívnak tartjuk az érzést, ha megtanuljuk, hogyan hasznosítsuk a benne rejlő energiát, akár pozitív dolgokat is létrehozhatunk általa.

Mindenki nézett már szembe az aggodalom érzésével. Idegesek leszünk, amikor egy fontos kérdést kell feltennünk valakinek, remeg a gyomrunk, amikor tudjuk, hogy másnap prezentálnunk kell. Az izzadó tenyereket, a gyors szívverést, vagyis a szorongás testi tüneteit általában a teljesítményünk akadályainak gondoljuk, pedig ezek csupán a veszéllyel szembeni reakciók. Ezek ösztökélnek arra minket, hogy lépjünk fel a veszéllyel szemben, még akkor is, ha napaság egy civilizált országban igen csekély esélye van az élet-halál helyzeteknek. A reakció mégis annyira ösztönös, hogy tudat alatt nem tudjuk differenciáltan látni a különféle szituációkat. Ezért van az, hogy ha fizetésemelést szeretnénk kérni a főnökünktől, a testünk rögtön megkezdi az adrenalin előállítását, mintha csak egy vadállattal állnánk szemben.

A legtöbbünkre bénító hatással van, amikor ezek a hamis vészcsengők megszólalnak, és nem tesszük meg a félelmetesnek tűnő feladatokat, mert nem tudunk megküzdeni ezekkel az érzésekkel. Ha valaki szorongásos zavarban szenved, szinte állandóan idegesnek érezheti magát, még ha nem is tudja, miért. Persze a gyakori szorongás nem feltétlenül válik rendellenességgé mindaddig, amíg nem befolyásolja a mindennapi működésünket.

 


A rendszeres szorongást ugyanakkor meg kell tanulnunk iránytani és eszközként használni. Ehhez először objektíven kell gondolkodnunk. Ahelyett, hogy belekerülnénk egy lefelé tartó spirálba, és bemesélnénk magunknak, miért nem tudjuk a félelem miatt az adott dolgot elvégezni, inkább csak valljuk be magunknak, hogy idegesek vagyunk, és nézzünk rá a helyzetre objektíven: az idegesség még nem jelenti azt, hogy nem tudunk jól teljesíteni. Ez a látásmód rengeteg szubjektivitást vonhat ki a helyzetből, és ezáltal megakadályozza az ideges érzések továbbgyűrűzését és a további fiziológiai reakciókat, amelyek végletes gondolkodáshoz, bizonytalansághoz, kétségbeeséshez, katasztrófa-forgatókönyvekhez vezethetnek.

 

Nézd meg legfrissebb állásainkat:

BUDAPESTI ÁLLÁSOK

KÜLFÖLDI ÁLLÁSOK

ADMINISZTRÁCIÓS ÁLLÁSOK

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK

IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK

ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK

HR-ES ÉS MUNKAÜGYI ÁLLÁSOK

SZAKMUNKÁS ÉS FIZIKAI MUNKÁS ÁLLÁSOK


Új kutatások ráadásul azt is kimutatták, hogy az idegesség nem feltétlenül van hatással a teljesítményre. Azok, akik kihívásnak tekintik a stresszes helyzeteket, magából a szorongásból nyernek energiát. Tehát ahelyett, hogy azon nyugtalankodnánk, miért nyugtalankodunk, inkább próbáljuk meg az energiát valami pozitívumba fordítani.

Mi ennek a módja? Legyen egy önmagunknak mondott mantránk minden helyzetre, például: „évekig keményen tanultam, át fogok menni a teszten”. Egy másik taktika, ha belegondolunk abba, mit mondanánk egy ismerősünknek hasonló helyzetben. Másokkal általában sokkal kedvesebbek vagyunk, mint magunkkal, ezért gondolkozzunk el, milyen tanácsot adnánk, hogyan támogatnánk őket, aztán forduljunk ugyanígy magunkhoz. Megtehetjük azt is, hogy felcímkézzük az érzéseinket: aggodalmat, félelmet vagy szorongást érzünk-e? Az érzéseink felismerésével már nagy részüket le is küzdöttük. Végül pedig meg kell találnunk az egészséges stressz oldóinkat is, amelyek apró dolgok is lehetnek.

Általában azon aggódunk, hogy aggódunk, ez pedig egészségtelen ördögi kört teremt. Fogadjuk el a szorongást életünk részének, és akkor kevesebb problémát fog okozni.

A Business Insider cikke alapján.

 

 

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!

Ajánlom e-mailben Megosztom linkedinen