Dühbe jöttél a munkahelyeden? Akár még előnyödre is válhat!
A harag rossz tanácsadó, kivéve, ha megtanulsz vele bánni. Egy kevés mindenképpen elkél a napi küzdelmek során. Jelszavunk mától: haraggazdálkodás.
A düh nem kellemes érzés, és nem feltétlenül jó ötlet teret adni neki az irodában. Nemcsak azért, mert érzelmi döntéshozatalhoz és egyéb kockázatos viselkedéshez vezethet, de árt az emberekkel való kapcsolatunknak is. Ettől még a tény tény marad: a harag univerzális emberi érzelem, és az evolúció során adaptív célt szolgált. Ám hiába kevésbé erőszakosak az emberek más fajokhoz képest, még a mai napig is nehéz elképzelni, lesz-e valaha egy olyan pont a történelemben, amikor megszűnik a harag érzete. A kérdés tehát az, hogyan lehet ezt az érzést úgy kezelni, hogy a hasznukra váljon – különösen a munkában. De miként szolgálhat minket ahelyett, hogy ártana?
Olyan nonverbális jeleket hoz létre, amelyek megelőzhetik a konfrontációt
Ahogy Charles Darwin egy híres esszéjében megjegyezte, az érzelmek lényege interperszonális, céljuk, hogy segítsenek szándékainkat mások felé kommunikálni. Az érzelmeinkre tehát a nyelv egyfajta elődjeiként tekinthetünk. Kommunikációnk nagy része még ma is nem verbális, gondoljunk csak az arckifejezésekre, a testtartásra, a személyes térre… Az érzelmek egyáltalán nem annyira maguknak valóak és önközpontúak, mint ahogy elsőre tűnnek, hiszen szinte mindig másoknak adunk jelzéseket önmagukról, ezzel akár meg is védve őket.
A dühre például igaz, hogy harcoló vagy megtorló szándékot jelez másoknak, leginkább azért, hogy megakadályozza őket abban, hogy a jövőben is bosszantsanak minket. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezután meg kell félemlítenünk a munkatársainkat azért, hogy úgy viselkedjenek, ahogyan akarjuk. Mivel a harag akkor a legerősebb, amikor nem nyilvánul meg, a legjobb cselekvési irány, ha a frusztrációnkat finomabb, nem verbális jelekbe vezetjük. Ahelyett tehát, hogy leüvöltenénk mások fejét azért, mert zavarnak, azzal is kifejezhetjük akaratunkat, ha a fülünkre húzzuk a fejhallgatót és összeráncoljuk a homlokunkat.
Amikor mások képesek megjósolni, mit fogunk érezni, ha az adott dolgot csinálják, valószínű a következő alkalommal már nem húzzák ki nálunk a gyufát. Ironikus módon, amikor a haragot nonverbális jelekbe irányítjuk át, kapcsolataink békések lesznek.
Segíthet megerősíteni a csapatot
Tetszik vagy sem, mindannyian használjuk a haragot arra, hogy megfélemlítsünk másokat, hiszen ez az egyik legfontosabb funkciója ennek az érzelemnek. A nagyobb teljesítményű embereknek általában több engedélyt adnak a harag kifejezésére, mint a kevésbé hatékony embereknek. Ha tehát magasabb státuszban vagyunk, mint mások, a dühünket igazságosabban fejezhetjük ki a nálunk alacsonyabb státuszú emberekkel kapcsolatban, azonban ha valaki nálunk magasabb státuszú emberre haragszunk, ezeket az érzéseket olyan, kevésbé erős emberekre öntjük majd, akik nem érdemlik meg. Ha tudjuk, hogy ez így működik, akkor figyelni tudunk arra, hogy ne engedjük rá a dühünket a csapatunkra, ha valójában a főnökre vagyunk mérgesek.
Pszichológusok tisztában vanak azzal, hogy a magasabb státuszú egyének számára a harag fontos morális indoklást ad arra, miért nem viselkednek önzetlen módon. Más szóval az erős érzelem feljogosítja őket a negatív viselkedésre ahelyett, hogy inkább bűntudatot éreznének. Amíg mindez nem hagyja jóvá az etikátlan üzleti gyakorlatot, ösztönözheti a csapatot arra, hogy versenyezzen. Végtére is minden vállalatnak a saját érdekérvényesítése szerint kell cselekednie abból a célból, hogy a versenytársak fölé kerüljön a piaci versenyben.
Nézd meg legfrissebb állásainkat:
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK
IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK
ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK
SZAKMUNKÁS ÉS FIZIKAI MUNKÁS ÁLLÁSOK
Fellendítheti a teljesítményt
Nem meglepő, hogy kimért dózisokban a harag hasznos teljesítménykatalizátornak bizonyulhat. Természetes mindez megfelelő önszabályozást és érzelmi intelligenciát igényel. A harag megfelelő energiát és erőt biztosít ugyanis azért, hogy jobb eredményeket hozzunk létre, mintha megpróbálnánk elnyomni ezeket az érzéseket. A kulcs az, hogy mérsékelt mennyiségű dühöt érezzünk, épp annyit, ami még motiválni képes a cselekvésre. Ebben az esetben a megnövekedett adrenalinszint miatt sokkal jobb teljesítményre vagyunk képesek, mint nyugodt és hideg fejjel.
A harag ugyanígy segíthet abban, hogy tisztában legyünk az értékeinkkel, megerősítsük belső irányunkat és hitrendszerünket, tudatosítani tudjuk, mennyire akarunk valamit és miért. A harag kiküszöbölése megszünteti a vágyat és a szenvedélyt is. Nem csoda, hogy a kivételes vállalkozókat, sportolókat, művészeket és tudósokat az elégedetlenség motiválta, vagy a múltbeli teljesítményük miatti frusztráció, a harag intenzív érzése. Ők mindig lázadtak az okok ellen, keményen dolgoztak és megváltoztatták a dolgok menetét.
Mindezt számba véve meg kell tanulnunk kezelni a haragot magunkban és másokban. A munkahelyen azokat az embereket kedveljük, akik nyugodtak, higgadtak és kedvesek, a konfrontáció helyett pedig az együttműködést keresik. Ám mivel sokszor nagy árat fizetnek ezekért a „társas” képességekért, érdemes volna bevezetniük a haraggazdálkodás fogalmát, hogy ne csak elfojtani tudják ezt az érzést, de produktív módon kifejezni is.
A Fast Company cikke nyomán.
Szeretnél mindent megtudni a HR-szakma digitális átalakulásáról? Kattints és vásárold meg az utolsó jegyek egyikét a HVG Online Toborzási konferenciájára.