Hosszabb szabadságra mennél? Hivatkozz erre a kutatásra a főnököd előtt!
Tombol a nyár: a nappalok melegek, az esték hosszúak, az irodák pedig konganak az ürességtől. A nyári időszak nem éppen a dolgozók rendkívüli teljesítményéről szól. Ha cégvezető vagy, ellenállsz ennek a ténynek, vagy inkább felhasználod? Ha pedig munkavállaló vagy, lelkiismeret-furdalásod van, amikor kevésbé teszed oda magad a nyári időszak alatt?
Tanulmányok sora elég határozott válaszokat ad ezekre a kérdésekre. Az alkalmazottak nyári lazasága összességében jobb teljesítményre sarkallja őket az adatok szerint. Ha tehát a cél a maximális teljesítmény közepes és hosszú távon, akkor egyáltalán nem baj, ha nyáron több szabadságra mennek a dolgozók.
A nyári lazaság előnyei
Egy 1000 amerikai munkavállaló megkérdezésével készült felmérés azt vizsgálta, milyen hatásai vannak egy hosszabb, egy vagy több hetes nyári szabadságnak. A felmérést végző O.C. Tanner nevű cég azt találta, hogy a munkavállalók 70 százaléka, akik legalább egy hétig vakációztak, magasan motiváltak a szervezet sikereinek elérésében. Ugyanezt azonban az egy hétnél kevesebb időt szabadságon levő dolgozók 55 százaléka mondta csak el.
Hasonló szakadékok voltak a hovatartozás és a hűség érzésének tekintetében a teljes hétre szabadságra menő illetve csak egy hosszú hétvégét kivevő munkavállalók között. A hosszabb szabadságra menők 65 százaléka jelentette azt, hogy jövőre is a cégnél szeretne dolgozni. A hosszúhétvégéző munkavállalók 51 százaléka mondta ugyanezt.
Nézd meg legfrissebb állásainkat:
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK
IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK
ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK
Mindezek ellenére számos vezető még mindig nem tudja, hogy a produktivitás ideiglenes visszaesése nyáron sokkal több munkát fog eredményezni az év hátralévő részében. Ne legyünk ilyen főnökök! Az alkalmazottak külföldi utazásai és kerti szalonnasütések talán átütemezett találkozókat és üres székeket eredményeznek az irodában, ám a vakációk bizonyíthatóan csökkentik a stresszt. Számos tanulmány igazolta a stressz és az alacsonyabb produktivitás közötti kapcsolatot.
A Warwick Egyetem közgazdászai tesztelték a boldogság és a produktivitás közötti kapcsolatot, véletlenszerűen önkénteseket rendelve két csoport egyikéhez. Az egyik csoport tagjai egy vicces videót néztek egy stand-up komikussal, és ingyen gyümölcsöt és csokoládét kaptak. A másik csoport tagjai egy semleges videót néztek, és semmit nem kaptak. Az eredmény nem meglepő: a jól szórakozó csapat tagjai voltak boldogok. De hogyan teljesítettek? A boldog csoport tagjai 10-12 százalékkal több matematikai problémát voltak képesek megoldani, sőt azt is megállapították, hogy azok, akiknek alapos oka volt a boldogtalanságra (pl. gyász miatt), kevésbé voltak produktívak, mint boldogabb társaik.
Az Inc cikke nyomán
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!