4 érzelmiintelligencia-készség, amit túlbecsülünk

Az érzelmi intelligencia olyan tulajdonság, amely kulcsfontosságú a jövő munkahelyén, ám bizonyos EQ-készségek nem mindig olyan előnyösek, mint hinni szeretjük.

Az érzelmi intelligencia (EQ) olyan készség, amely segít a karrierünk alakításában. Nyilvánvaló, hogy az olyan EQ-tulajdonságok, mint például a jó figyelem, az empátia vagy a stresszkezelés, miért fontosak a munkahelyi siker vonatkozásában. Ám vannak olyan EQ-készségek, amelyeket a kelleténél nagyobbra tartanak. Ez nem jelenti azt, hogy baj, ha rendelkezünk velük, de nem minden esetben szükségszerű vagy megfelelő a jelenlétük, sőt akár még hátráltathatnak is minket bizonyos helyzetekben.

#1. Magas önbecsülés
A magas önbecsüléssel a probléma gyakran az, hogy felduzzad tőle az egónk, és egyre nehezebbé válik a számunkra, hogy megismerjük mások velünk kapcsolatos nézőpontját, különösen, ha a hibáinkról van szó. Ahelyett, hogy az önbecsülésünk fokozására koncentrálnánk, inkább az öntudatosságra törekedjünk. Hogy mit jelent ez? Érzelmi szűrő nélküli látásmódot, önmaguk, mások és a szituációk tisztánlátását, valamint azoknak a tökéletlenségeknek az elismerését, amelyeket mások látnak bennünk. Ha ez nem jön természetesen, gondoljunk egy olyan időszakra, amikor kevésnek éreztük magunkat. Érezzük át ezt az érzést, majd lépjünk egyet hátra, és tegyük fel a kérdést, vajon egyedül vagyunk-e ezzel a problémával. Lehet, hogy rájövünk, hogy hibáink egyáltalán nem kínosak, hiszen mindenkinek vannak, és így könnyebben elfogadhatóak lesznek.

#2. Pozitív gondolkodás
A félelem és a negatív hírek által vezérelt világban az optimizmus vonzó tulajdonságnak tűnhet. Könnyű megérteni, miért. Amikor az akadályokat lehetőségként látjuk, és arra fókuszálunk, mi megy jól, ahelyett, hogy a negatívumokra koncentrálnánk, az élet elkerülhetetlen kihívásaival kevésbé félelmetes szembenézni. Nagyszerű dolog tehát az optimizmus, de vannak helyzetek, amikor egyáltalán nem hasznos. Például amikor túlságosan optimistán állunk egy cél eléréshez, akkor nem dolgozunk érte annyira keményen, ezért kevésbé valószínű, hogy el is érjük azt. Ha tényleg igazán akarunk valamit, akkor jobb, ha azt gondoljuk, hogy nem fogjuk megszerezni, mint az ellenkezőjét feltételezni – így legalább megküzdünk érte. Ha kihívást jelentő feladatokat vállalunk, gondolkozzunk el azon, hogy mi sülhet el rosszul, így el tudjuk kerülni azt. Persze nem kell állandóan a legrosszabb forgatókönyvekre gondolni, de ha a negatív kimenetelekre is felkészülünk, jobban enyhíthetjük a kockázatokat.

#3. Mindfulness
A mindfulnessre, vagyis az éber tudatosságra gyakran úgy tekintenek, mint a modern élet feszültségére adott végső válaszra. Ám ahogy a túl sok technológia is árthat, a túl sok mindfulness sem tesz feltétlenül jót – véli dr. Robert Biswas-Diener és dr. Todd B. Kashdan pszichológusok. Szerintük a „mindfulness a figyelem fókuszálásának és a jelen pillanat megfigyelésének aktusa, mindenféle mentális párbeszéd és értelmezés nélkül”. Azonban az agyunk nem képes folyamatosan fókuszálni. Amikor helyet adunk az elme vándorlásának, sodródásának, hagyjuk, hogy a gondolataink szárnyaljanak, és így nagyobb valószínűséggel találunk megoldást arra a problémára, ami egész nap zavart. Ez persze nem jelenti azt, hogy le kell mondanunk a gyakorlatról. A pszichológusok szerint a tudatos éberségnek és a „tudattalanságnak” együtt kell működnie. Profitálhatunk a kreativitásunkból, de utána képesnek kell lennünk arra is, hogy elemezzük a spontán elképzeléseinket. „Ezért a következő alkalommal, amikor meditálsz és a jelen pillanatra összpontosítasz, hagyj pár percet arra, hogy gondolataid szabadon áramolhassanak anélkül, hogy kényszerítenéd magad arra, hogy visszahozd a fókuszt a légzésedre” – javasolják a szakemberek.

#4. Akaraterő
Félreértés, hogy a produktív emberek erős akaraterővel, fegyelemmel és önkontrollal rendelkeznek. A Duke Egyetem kutatása szerint minél több önkontrollt gyakorlunk, annál jobban kimerülnek azok az agyi struktúrák, melyek az előhívást támogatják, következésképpen magát a produktivitást segítik. Gondoljunk csak az újévi fogadalmakra. Általában elhatározzuk, hogy lefogyunk, egészségesebben táplálkozunk, ám túl sokat támaszkodunk a saját akaraterőnkre, így rendszerint meghiúsulnak ezek az elképzeléseink. Ha azonban a környezetünket másképp tervezzük, nem kell annyira az akaraterőnkre támaszkodnunk.

Brain Wanskin a Slim By Desing: Mindless Eating Solutions (Dizájn által vékonyan: gondtalan étkezési megoldások) szerzője azzal érvel, hogy egy gyümölcsöstál központba helyezése, és a csokisdoboz elrejtése többet tesz hozzá étkezési szokásainkhoz, mint a fegyelem. Mivel nem igazán van irányításunk afelett, hogyan viselkedünk, ezért amikor megpróbálunk megváltoztatni egy rossz szokást, olyan rendszerek létrehozására összpontosítsunk az életünkben, amelyek támogatják a sikerünket.

A Fast Company cikke alapján

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!