Cselekvésfüggőség: törd meg tudatosan a fókuszodat, hogy jobb legyél
A HR-szakemberek felelősség egyre nagyobb, ezért könnyen beleeshetnek a cselekvésfüggőség csapdájába. Azonban az úgynevezett „majomagyunkból” származó folyamatos késztetést a cselekvésre könnyen lecsillapíthatjuk az úgynevezett fókusztörés módszereivel.
A túlhajszolt HR-es nem kelt bizalmat
A technológia következtében gyorsan változik az emberi erőforrás területe is. Számos olyan feladat, amely korábban a HR-részleghez tartozott, automatizálttá vált. A chatbotok képesek a munkavállalók vállalati előnyökre vonatkozó kérdéseire válaszolni. A folyamatosan bővülő munkaerő-felvételi technológiák segítik a HR-vezetőket egyre több tehetség bevonzásában. Azonban a technológiai fejlődés nem jelenti azt, hogy a HR-osztályok munkája egyszerűbbé válik. Épp ellenkezőleg: a HR-szakemberek felelősségi köre bővül az új technológiák megfelelő kezelni tudása miatt, miközben meg kell tartaniuk elsődleges szerepüket a munkavállalók érdekképviselőiként. Emellett a HR-részlegek egyre inkább stratégiai szerepet töltenek be a szervezeten belül.
A HR-osztályok egyedülálló felelősséggel és lehetőségekkel rendelkeznek a vállalati kultúra alakításában, a HR vezetők döntő szerepet játszanak annak mérlegelésében, hogy a tehetségek képesek-e megvalósítani a vállalat céljait. Mivel a HR-esek vannak ráhangolva a leginkább a szervezeten belüli problémákra, következésképp ők tudják azt is, hogy a vállalati politika milyen szerepet játszik a munkavállalók életében. Ha az emberek a szervezet legértékesebb erőforrásai, a HR csapatnak elengedhetetlenül biztosítania kell, hogy a kultúrát létrehozó emberek funkcionálisak és fejlődőképesek legyenek.
A munkavállalók érdekképviselőjének szerepében elengedhetetlen, hogy az emberi erőforrás vezető modellje az érzelmi egészség és intelligencia legyen. Ha a munkavállalók nem érzik úgy, hogy kifejezhetik az érzéseiket a HR-menedzser vagy a csapat számára, akkor a szervezetben problémák vannak. Egy folyamatosan túlhajszolt, mentális erőforrások híján lévő HR vezető nem kelt bizalmat, ám az alkalmazottaknak biztonságban kell érezniük magukat. Egy modern HR vezető viszont segíti a kulturális stratégiát, és alaposan átülteti azt a gyakorlatba is.
Cselekvésfüggőség
A felelősség végtelen, és függetlenül attól, hogy egy nagyobb csapat élén vagyunk vagy a vállalat egyedüli szakembereként tevékenykedünk, az úgynevezett cselekvésfüggőség csapdájába eshetünk. Jacqueline Carter a The Mind of a Leader (Egy vezető elméje) című könyvében a következőképpen határozza meg a cselekvésfüggőséget: egy ellenőrizhetetlen késztetés arra, hogy valamit csináljunk, illetve egyfajta diszkomfort érzet nyugalom esetén. Ez a „valami” lehet például az e-mailek és üzenetek ellenőrzése, a közösségi média böngészése, fontosnak titulált cikkek olvasgatása. Ez a végtelenszámú tevékenység egy reflexiós helyről, az úgynevezett „majom agyból” származik, ami azt súgja nekünk, hogy a nap minden egyes percét ki kell töltenünk valamivel, különben valahogy lemaradunk. Azonban a folyamatos cselekvés egy ördögi körré változik, az elfoglaltság újabb és újabb elfoglaltságot teremt. Sosem lehetünk készek valamivel. Ebben az állapotban azonban lehetetlenné válik mások szükségleteinek kielégítése, illetve a stratégiai gondolkodás arról, hogyan használjuk fel a munkavállalók tehetségét és érdeklődését az üzlet előrehaladásához.
Fókuszmegszakítás
Hogyan kerülhető el ez az állandó elfoglaltság? Nemcsak a HR vezetőknek, de minden egyes embernek feladata kellene, hogy legyen az érzelmi intelligencia fejlesztése, mert hasznát vehetik, ha felhalmozódtak a feladatok. Vannak olyan egyszerű stratégiák, amivel megnyugtathatjuk az elménket, hogy a legfontosabb dolgokra tudjunk koncentrálni. Ezt megtehetjük a 10 perces fókusztörés módszerével: állítsunk be egy időzítőt 10 percre. Üljünk kényelmesen a székünkön. Lélegezzünk be lassan, majd számoljunk el 10-ig, és lélegezzünk ki. Ismételjük el ezt 10 percen át. A gondolataink valószínű újra és újra megrohannak majd minket, ilyenkor térjünk vissza a lélegzetünk megfigyeléséhez.
Számtalan más trükköt is kipróbálhatunk. Ha van olyan feladatunk, amely megköveteli az összpontosítást, állítsunk be egy időzítőt 40 percre, majd adjuk a teljes figyelmünket a feladatnak. Az irodán kívüli munkaidő is váratlan előnyökkel járhat a munkahelyi problémák megoldásánál. Kipróbálhatunk új dolgokat, pl. olajfestés vagy varrás, amelyek révén kreativitást nyerünk, és új szemszögből közelíthetjük meg a munkahelyi körülményeinket.
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!