Döntéshozatal: hallgassunk többet az ösztöneinkre!
Az agy és az intuíció közti dilemmázás az emberiség örök problémája. Ám ahelyett, hogy azt kutatnánk, melyik jobb a másiknál, inkább nézzük meg, miért bíznak egyes emberek jobban a zsigereikben.
A döntéseket gyakran a fejünkkel hozzuk, pedig az intuíciónk is megbízható eszköz lehet a döntéshozatal folyamatában. A múltbeli tapasztalatokon alapuló érzelmi információ-adatbázisunk fejleszthető. A jelen helyzetekre adott érzelmi válaszaink gyakran előhívják ezeket az információkat és befolyásolják az érzéseinket, végső soron a döntéseinket. Sőt az életünk irányítását is erősen befolyásolja érzelmeink természetes motivációs rendszere. A fej és az intuíció közti dilemmázás az emberiség örök problémája. Ám ahelyett, hogy azt kutatnánk, melyik jobb a másiknál, inkább nézzük meg, miért bíznak egyes emberek jobban a zsigereikben – érzéseikben, intuícióikban, kétkedéseikben, ösztöneikben és érzelmeikben, és értsük meg, hogyan működhet mindez döntési eszközként.
A közhiedelemmel ellentétben az érzelmek egyáltalán nem zavarják meg a döntéshozatalt. Sőt segítik is! A helyzetek kezdeti felmérését, értékelését általában automatikusan végezzük el, tudatos irányításunk nélkül, és ez a felmérés önkéntelen érzelmi reakciót vált ki bennünk. Érzéseink célja arra motiválni minket, hogy figyeljük meg, mi a fontos, vagyis mi káros és mi jótékony ránk nézve. Az érzelmek intelligensebb döntésekké válnak, amikor tudatos gondolatok, a mi egyedi gondolataikra, emlékekeinkre, érzéseinkre és környezetünkre való egyéni tudatosságunk vezérli őket. Ezek az értékelések figyelembe veszik a jólétünket, terveinket és céljainkat, amikor eseményeket és helyzeteket dolgozunk fel, és próbálunk értelmet adni nekik. Még mielőtt felismerjük, mi történik, agyunk beolvassa a bejövő érzékszervi információkat, hogy a múlthoz kapcsolható mintákat azonosítson. A memória nélkülözhetetlen tényező a szituációra adott érzelmi válaszaink során, és mint ilyen, mint tudatosan, mind tudattalanul értékelhetjük a helyzetet annak alapján, hogy a jelenlegi szituáció mennyire hasonlít múltbeli tapasztalatainkra.
Nézd meg legfrissebb állásainkat:
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK
IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK
ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK
Érzés és gondolat mindig egyszerre bukkan fel a tudatunkban. A megismerés, vagyis a gondolkodás értelmet ad érzésünknek. Amikor döntés születik, a gondolataink és érzéseink egyidejűleg fognak megjelenni, még akkor is, ha egyébként tudatosak lehetnénk arra, melyik jön a másik után. Azok az emberek, akik inkább intuícióból hozzák meg a döntéseiket, általában ahhoz keresnek útmutatást, hogy mit éreznek. Ezzel szemben azok, akik nagymértékben támaszkodnak helyzetük kognitív felmérésére, azt vizsgálják, mit gondolnak.
A döntéshozatali stílusunk megmutatja, hogy tudja a múltunk leírni különféle módokon a viselkedésünket. Például, mivel sok ember tapasztalta meg a szégyen érzetét, miután az intuícióira hagyatkozott, ezért megtanulta elkerülni a helyzetet, nehogy kudarcot valljon benne. Az ilyen ember inkább tapasztalati adatokra támaszkodik a megszégyenülés lehetőségével kapcsolatos aggodalmak csökkentése érdekében, és ez tompítani fogja a döntéshozó személy szégyenérzetét, ha a dolgok végül rosszul sülnek el, hiszen szilárd adatok szolgálták a döntéshez szükséges információkat.
Ezzel szemben azok az emberek, akik zsigeri döntéseket hoznak, a tudattalan adatbázisukból szerzik be azokat az érzelmi válaszokat, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy bízzanak a megérzéseikben. Mégis a zsigeri döntés nem a semmiből fakad: érzelmek és az érzelmi emlékek és tapasztalatok felelősek az intuícióhoz kapcsolódó érzésekért, és az ezekez kapcsolódó jelentés. A legtöbb ember, aki az intuíciójára hagyatkozik, nem gondolkodik el szándékosan, hogyan működik ez a folyamat, mégis bízik benne.
Az érzelmeink természetes, velünk született motivációs rendszere erősen befolyásolja azt, ahogyan irányítjuk az életünket, beleértve a döntéshozatali módunkat. Nem csoda, hogy sokan, akik kedvelik a tudatos döntéshozást, az intuitív döntéseket kockázatosnak és megalapozatlannak tartják.
Más tényezők mellett ez az előítélet táplálhatja adatvezérelt kultúránkat, ahol az információkat mennyiségi módszerekből – statisztikákból és számokból – nyerjük, és ezek elsőbbséget élveznek a minőségen alapuló élettapasztalatokkal, érzelmekkel szemben. A számszerűsíthetőség a döntéshozásban általában az üzleti világra jellemző, de olyan szakmákra is, mint például az orvostudomány és a pszichológia, ahol csak a szigorúan dokumentált bizonyítékokat veszik figyelembe, ezzel viszont figyelmen kívül hagyják az empátiát, az intuíciót és az emberi tényezőt.
A Business Insider cikke nyomán
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!