Félsz, hogy a robotok jönnek és elveszik a munkádat? Ezekben a szakmákban biztosan nem
2030-ra globálisan 800 millió ember veszítheti el a munkáját a robotizáció miatt. Van azonban néhány terület, ahol nem kell tartani az intelligens gépek térnyerésétől.
Ha kinyitjuk az internetet, biztos, hogy perceken belül szembejön egy cikk a robotapokalipszisről, azaz arról a folyamatról, amelynek során az intelligens gépek folyamatosan kiszorítják az embert a munka mind több területéről. Tréfásabb vagy paranoidabb szerzők azt is meg szokták említeni, hogy immár tényleg karnyújtásnyira kerültünk a pillanathoz, amikor SkyNet öntudatra ébred, beindítja a végítélet-gépezetet, és letörli a homo sapienst erről a szomorú sártekéről. Ettől persze nem kell félni, ahogyan attól sem, hogy hamarosan nem lesz szükség emberi munkára a robotok miatt.
Tavaly a McKinsey Global Istitute kutatása (erről a BBC cikke itt) azt az eredményt hozta, hogy 2030-ra 800 millió munkahelyet vesznek át az emberektől a robotok. (46 ország 800 szakmáját vizsgálták.) Ez a globális munkaerő egyötöde. A globális munkaerő további egyharmada kénytelen lesz átképezni magát, ha dolgozni szeretne. Az Oxfordi Egyetem kutatói pedig azzal a prognózissal álltak elő, hogy az amerikai munkavállalók 47 százaléka az elkövetkezendő 20 évben nagy valószínűséggel azt fogja tapasztalni, hogy a munkáját automatizálják.
Nézd meg legfrissebb állásainkat:
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK
IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK
ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK
Persze ha úgy nézzük, hogy a pohár félig tele van, azt az eredményt kapjuk, hogy a globális munkaerő négyötödének és az amerikai munkavállalók 53 százalékának nincs oka túlzott aggodalomra. De melyek azok a területek, ahol a robotok még nem rúgnak labdába?
Kreatív szakmák művelői
A művészek, zenészek, énekesek, reklámszakmai dolgozók és társaik nincsenek veszélyben. „Az emberek az élettapasztalataikat, érzelmeiket, kreativitásukat hasznosítják, amikor alkotnak – mondja Tom Pickersgill, a Broadstone munkaügyi tanácsadócég vezérigazgatója. – A mesterséges intelligencia adatokat dolgoz fel, hogy tanuljon és fejlődjön. Nem hinném, hogy adatokból olyan eredeti műalkotásokat lehet létrehozni, amelyek lázba hoznák a közönséget, legyen szó valamilyen festményről, dallamról vagy hangról.”
Karbantartási vezetők
Bármilyen rendszer működtetése közben hibák merülnek fel, ez elkerülhetetlen. Ezeket a problémákat csak emberek tudják megoldani, mert talékonyságra, fifikára van szükség, véli Mark Williams, a People First szoftvercég termelési vezetője (a cég az emberi produktivitást növelő szoftverplatform fejlesztésével foglalkozik). „Bár a gépek szinte bármit bámulatos gyorsasággal és pontossággal képesek összeszerelni, nincsen olyan elemzőképeségük és tudásuk, amellyel problémákat tudnának megoldani.”
Fodrászok
Mat Hunternek, a tech startupok fejlődését támogató Central Research Laboratory vezetőjének alkalma volt megfigyelni számos startup munkáját, amelyek azt kutatták, mire képes a technológia és mire nem. Arra jutott, hogy olyan szerény szakmáknak, mint amilyen a fodrászoké, az automatizáció fenyegetésével szemben több esélyük van a túlélésre, mint mondjuk a könyvelésnek. „Számos kísérlet történt már fodrászrobotok létrehozására, de a birkanyírás típusú frizurát leszámítva egyik sem teljesített kielégítően. A fordrászathoz komoly kézügyességre van szükség, ezt pedig eddig nem sikerült automatizálni. A robotok ráadásul pletykálni sem tudnak rendesen.”
Terapeuták és szociális munkások
„Az emberek azért járnak terapeutához, mert érzelmi támogatásra és útmutatásra van szükségük – mondja Pickersgill. – Ez csak humán interakció során valósulhat meg – olyasvalakire van szükség, aki empatikus és megérti, mi a baj, és a közös tapasztalatok, nem pedig adatelemzésből fakadó logika alapján tud tanácsot adni.”
Tanárok
„Bár a mesterséges intelligencia biztosan egyre jobban fogja támogatni a tanárok munkáját, nem tudom elképzelni, hogy a gyerekeinket egyszer gépek fogják tanítani – folytatja Pickersgill. – A puha faktorok alapvető fontosságúak ahhoz, hogy összetetten gondolkodó és érzelmileg magabiztos ifjú embereket neveljünk, erre pedig a gépek nem képesek.”
Egészségügyi dolgozók
„Az egészségügyi dolgozók esetében közösségi intelligenciára van szükség ahhoz, hogy működőképes kapcsolatot tudjanak teremteni a betegeikkel – mondja Williams. – Még a legszofisztikáltabb robot is csak arra képes, hogy úgy tegyen, mintha kapcsolatot tudna építeni, együttérezne vagy az érzelmi intelligencia más formáját mutatná.”
Gondviselők
Mindenki örülni fog, ha lesz olyan robotja, amely megfordítja neki a húspogácsát vagy intézi a pénzügyeit, de nem valószínű, hogy bárkit is boldogság töltene el, ha egy gép vigyázna a gyerekeire vagy idős nagymamájára. Radásul ma még a legfejlettebb robotok sem képesek olyan bonyolult mozdulatokra, amelyek a bébicsőszök vagy az idősgondozók napi rutinjához tartoznak. De még ha a robotok meg is tanulnak csecsemőt ringatni vagy nagymamát öltöztetni, a gondvielők akkor is nyugodtan alhatnak.
„Az emberek azt igénylik, hogy emberek foglalkozzanak velük – folytatja Pickersgill. – A magány a világ egyik legnagyobb érzelmi problémája, az ember szomjazza az emberi interakciót.”
Ez a felsorolás természetesen csak néhány kiragadott példát említ, de jól szemlélteti, hogy a mesterséges intelligencia az összeszerelőüzemekben tért hódíthat ugyan, de számos olyan terület marad, ahol az ember géppel nem helyettesíthető.
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!