Hallgatni arany a munkahelyen: a csend nem a szavak hiánya, hanem a fókusz jelenléte

szerző: Jobline
2018 szeptember 17.

Extrovertált vagy introvertált embernek tartod-e magad? Bonyolult kérdés, amire nehéz válaszolni. Hogy miért? A bináris kérdésekkel az a baj, hogy kénytelenek vagyunk választani az egyik vagy a másik között, mivel az élet nem fekete vagy fehér. Lehetünk szókimondóak bizonyos esetekben, míg máskor inkább visszavonulunk.

Az, aki vagy, nem írható le egy-egy címkével. Különösen, ha ezek terhelt címkék. Társadalmunk ugyanis a cselekvést támogatja a szemlélődéssel szemben – az extrovertáltságnak tehát jóval pozitívabb a csengése. Pedig a csendes embereknek egyedülálló erejük van, és sokkal nagyobb figyelmet érdemelnek.


A hangosabb értékesebb
Nagy hagyományai vannak a társadalmunkban annak, hogy meghatározzuk, mi a „normális”, talán azért, mert nehezen fogadjuk el a tényt, hogy mindannyian egyediek vagyunk. A balkezességet például évszázadokon át nem fogadták el, elnyomták, ezért a balkezes emberek kénytelenek voltak átszokni a jobb kéz használatára. A velük szembeni megkülönböztető gyakorlatok még a 20. század végéig is fennmaradtak, bizonyos kultúrákban még máig is elevenen élnek. Hasonlóan ehhez, az emberek még mindig úgy gondolják, hogy az introverzió nem normális. Azokat értékelik, akik hangosak, sokat beszélnek, és folyamatosan cselekszenek. Ezért számos introvertált ember válik az áldozatává ennek az elvárásnak.

Susan Cain amerikai író és irodalmár Introvertáltak ereje c. TED előadásában elmagyarázza, hogy a 20. században a karakter kultúrájáról áttértünk a személyiség kultúrájára. A sikeres személyiség kritikus vonásai a bátorság, a társadalmi befolyás és a karizma. Szerinte van egy fajta „karizmás elfogultságunk”, vagyis kultiváljuk a karizmatikus vezetőket, miközben ez nem indokolja a jobb eredményeket.

Bill Gates átalakító szerepet játszott a technológia világában, hasonlóan Steve Jobs-hoz. Azonban a Gates alapítvány társadalmi hatásai ellenére egyáltalán nem kap annyi hitelt és nyilvánosságot, mint az Apple-alapító CEO. Ahogy a társalapító Steve Wozniakat sem idézik annyiszor, mint Steve Jobs-t. A sajtó ugyanis azok szájához tartja a mikrofont, akik hangosak.


Ugyanakkor a legtöbb sikeres történet az introvertáltak és az extrovertáltak együttműködésének köszönhető. A csendes embereknek is van mondanivalójuk, és a legtöbb esetben ezek mély és világos üzenetek.


Nézd meg legfrissebb állásainkat:


BUDAPESTI ÁLLÁSOK

KÜLFÖLDI ÁLLÁSOK

ADMINISZTRÁCIÓS ÁLLÁSOK

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK

IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK

ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK

HR-ES ÉS MUNKAÜGYI ÁLLÁSOK



A csendes embereknek erős hangjuk van

„Nincs tiszta introvertált vagy extrovertált. Egy ilyen ember elmegyógyintézetbe kerülne” – mondta Carl Jung, aki szerette népszerűsíteni e két kifejezést, ám azok széles körű értelmezése igencsak különbözött az eredeti szándékától. Az emberek ugyanis binárisan közelítették meg a két kifejezést, és úgy gondolták, az emberek vagy az egyik, vagy a másik kategóriába esnek. Jung ellenben hangsúlyozta, hogy minden embernek van extrovertált, ill. introvertált oldala, de egyénenként változik, melyik dominánsabb a másiknál. A svájci pszichológus elmagyarázta azt is, hogy a szétválasztás tulajdonképpen azt jelenti, hogyan töltjük fel energiaraktárainkat: az introvertáltak úgy, hogy visszavonulnak, az extrovertáltak más emberekből töltekeznek.


 

 


Hans Eysenck pszichológus szerint minden típusnak különböző az idegi-hormonális rendszer izgalmi szintje (arousal), vagyis másképp reagál testük és elméjük a különböző stimulációkra. Az extrovertált embereknél ezt a szint alacsonyabb, ezért keményebben kell dolgozniuk azért, hogy ugyanolyan szinten stimulálódjanak, mint az introvertáltak. Ezért van az, hogy az extrovertáltak merész kihívásokat, új élményeket keresnek, és vágynak a társaságra. Ezzel szemben a csendes embereknek nem kell annyi külvilágból származó impulzus. A gondolataikkal való elvonulás legalább annyira pihentető, mint az alvás. Az introvertáltak tehát aktívak, amikor csendben vannak. Van mondanivalójuk, de értékelik a csendben levést is. A csend ugyanis nem a szavak hiánya, hanem a fókusz jelenléte.


A céltudatos csend
A csend választás, nem állandó státusz. A japán emberek számára a csend a nonverbális kommunikáció formája, a megbecsülés, a személyes távolság jele. A nyugatiak számára a csend rosszat jelent. A legnagyobb hiba, amit az extrovertáltak elkövethetnek, ha azt feltételezik, hogy a csendben levés egyet jelent a kétséggel, a magánnyal vagy a szenvedéssel. A csend megadja azt a szabadságot, hogy önmagunk legyünk, és ez számos hasznot hozhat:

  • Többet figyelünk másokra.
  • Elkerülünk bizonyos kínos beszélgetéseket, nem leszünk részesei a pletykának, kritikának, az inkompetens véleménynyilvánításnak, a felesleges fecsegésnek.
  • Szusszanunk, és megfigyeljük az életet.
  • Tanulunk másoktól, megértjük álláspontjukat.
  • Több időt töltünk magunkkal, önismeretet szerzünk, meghalljuk belső hangunkat.


5 módja annak, hogyan biztosítsunk teret a csendes emberek számára
#1. A megszakítatlanság szabálya – Minden egyes embernek legyen ideje és lehetősége arra, hogy megoszthassa a gondolatait.

#2. Kérjünk előre visszajelzést – A csendes emberek nem szeretnek azonnal visszajelzést adni, mert alaposan áttekintik előtte az információkat. Ezért a csendesebb emberek kapják meg előzetesen a meeting napirendi pontjait, hogy felkészülhessenek.

#3. Bölcsen használjuk ki a fizikai teret – Az irodahelyiségekben a zárt és a nyitott terek között ingadozunk, egyensúly nélkül. Néhány tevékenység csoportos együttműködést igényel, de sok feladat követeli meg az egyedüllétet. Az introvertáltak nem érvényesülnek extrovertált helyeken, ezért hozzunk létre csendes tereket, és élményeket mind az egyén, mind a csapat számára.

#4. Adjuk vissza a csend értékét – Nem kell hangosnak lennünk ahhoz, hogy okosak legyünk. A csend egészséges. Amikor megállunk, minden kezd láthatóvá válni. Ezért próbáljunk órákig nem beszélni, ne legyünk az elsők között, akik véleményt formálnak, figyeljünk másokra.

#5. Szabaduljunk meg a bináris megközelítéstől – Mind a csend, mind a zaj hasznos, a kettő összeegyeztethető, adjunk lehetőséget a két minőség együttműködésére.



A Tlnt cikke nyomán


 

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!

Ajánlom e-mailben Megosztom linkedinen