Mi az, ami több, mint a pénz? Köszönöm kultúra, hobbi projektek, vagy irodai extrák?

A munkaerő piaci sürgetettség közepette a cégek azonnal szeretnének valamit tenni a munkáltatói márkájuk fejlesztése érdekében. A kétségbeesett próbálkozás közepette jönnek is a jobbnál jobb ötletek: legyünk kutyabarát munkahely, vegyünk babzsákot és Ps4et, vezessük be a távmunkát, csináljunk Facebookot. Régóta foglalkoztat mindenkit a kérdés: valójában mivel legyen tele a jó munkavállalói élménycsomag: pénzzel, kafetériával, vagy valami mással?

A munkaerő piaci sürgetettség közepette a cégek azonnal szeretnének valamit tenni a munkáltatói márkájuk fejlesztése érdekében. A kétségbeesett próbálkozás közepette jönnek is a jobbnál jobb ötletek: legyünk kutyabarát munkahely, vegyünk babzsákot és Ps4et, vezessük be a távmunkát, csináljunk Facebookot. Régóta foglalkoztat mindenkit a kérdés: valójában mivel legyen tele a jó munkavállalói élménycsomag: pénzzel, kafetériával, vagy valami mással?

A munkavállaló élményét jelentősen befolyásoló aspektusok között kutatásaink alapján a munkavállalók számára első helyeken szerepel a kihívást jelentő feladat, valamit az elismerés és megbecsültség érzése, amit sok esetben a „köszönöm-kultúra” megléteként vagy hiányaként emlegetnek.

Fontos még a teljesítménnyel összehangolt karrierút, hogy ne azon múljon a cégen belüli fejlődés, hogy ki kivel jár le kávézni, átlátható és érthető előmenetel sokak számára a „piros ász”.

Az önfejlesztésre szánt idő egyre fontosabbá válik a szakmailag elhivatott tehetségek számára. Az, hogy munkaidőben dolgozhassanak „hobbi projekteken”, amikben a szakmai fejlődést a kísérletezés révén élhetik meg. Nem véletlen a hackathon rendezvények elterjedése már IT szektoron kívül is, amelyek keretében nem csupán az üzleti innovációra, de a kollégák fejlődésére is alkalmat teremtünk, kiszakítva őket a hétköznapok mókuskerekéből.

Tréningeken és szakmai képzéseken kívül a külső, akár a cég által szponzorált, illetve szervezett szakmai konferenciákon való részvétel is terjedőben van, ahol a lelkes szakemberek nem csupán résztvevőként, de szakmai előadóként is egyre inkább szeretnének kitűnni, ezzel is építve a vállalat munkáltatói hírnevét.

Az irodai extrák kapcsán egy újabb munkaerőpiaci licit verseny van kibontakozóban, mintegy alapkövetelményként sorolják a munkavállaló, hogy náluk van, vagy éppen nincs gyümölcs, kávé, hinta, csúszda, csocsóasztal, PS4, kutya-barátság, bicikli tároló, öltöző, fodrász, Túró Rudi automata, céges reggeli, sörcsap, masszázs, óvoda és sok minden más. Erről szívesen beszélnek, a meglétük miatt büszkén terjesztik a munkáltatójuk „jó hírét”.

A munka-magánélet megélésének kulcsa a 8 órás munkaidő helyett a flexibilis munkavégzést támogató „home office” lett, ami által a munkavállalók azt élik meg, hogy az ügyes-bajos dolgaikat munkaidőben intézhetik, le tudnak ugrani a postára, elmenni a gyerekért az óvodába, ők oszthatják be, mivel, mikor foglalkoznak, a lényeg, hogy a feladat el legyen végezve határidőre.

Mindez nem jelenti azt, hogy nem számít a pénz. Az anyagi biztonság fontossága nem kérdés.

A munkavállaló élményét jelentősen befolyásoló aspektusok között kutatásaink alapján a munkavállalók számára első helyeken szerepel a kihívást jelentő feladat, valamit az elismerés és megbecsültség érzése, amit sok esetben a „köszönöm-kultúra” megléteként vagy hiányaként emlegetnek.

Fontos még a teljesítménnyel összehangolt karrierút, hogy ne azon múljon a cégen belüli fejlődés, hogy ki kivel jár le kávézni, átlátható és érthető előmenetel sokak számára a „piros ász”.

Az önfejlesztésre szánt idő egyre fontosabbá válik a szakmailag elhivatott tehetségek számára. Az, hogy munkaidőben dolgozhassanak „hobbi projekteken”, amikben a szakmai fejlődést a kísérletezés révén élhetik meg. Nem véletlen a hackathon rendezvények elterjedése már IT szektoron kívül is, amelyek keretében nem csupán az üzleti innovációra, de a kollégák fejlődésére is alkalmat teremtünk, kiszakítva őket a hétköznapok mókuskerekéből.

Tréningeken és szakmai képzéseken kívül a külső, akár a cég által szponzorált, illetve szervezett szakmai konferenciákon való részvétel is terjedőben van, ahol a lelkes szakemberek nem csupán résztvevőként, de szakmai előadóként is egyre inkább szeretnének kitűnni, ezzel is építve a vállalat munkáltatói hírnevét.

Az irodai extrák kapcsán egy újabb munkaerőpiaci licit verseny van kibontakozóban, mintegy alapkövetelményként sorolják a munkavállaló, hogy náluk van, vagy éppen nincs gyümölcs, kávé, hinta, csúszda, csocsóasztal, PS4, kutya-barátság, bicikli tároló, öltöző, fodrász, Túró Rudi automata, céges reggeli, sörcsap, masszázs, óvoda és sok minden más. Erről szívesen beszélnek, a meglétük miatt büszkén terjesztik a munkáltatójuk „jó hírét”.

A munka-magánélet megélésének kulcsa a 8 órás munkaidő helyett a flexibilis munkavégzést támogató „home office” lett, ami által a munkavállalók azt élik meg, hogy az ügyes-bajos dolgaikat munkaidőben intézhetik, le tudnak ugrani a postára, elmenni a gyerekért az óvodába, ők oszthatják be, mivel, mikor foglalkoznak, a lényeg, hogy a feladat el legyen végezve határidőre.

Mindez nem jelenti azt, hogy nem számít a pénz. Az anyagi biztonság fontossága nem kérdés.