Hogyan tegyük beteggé az alkalmazottat? Stresszes vállalati kultúrával!
A szervezet nem csupán csúcsra járatott profittermelő gépezet: szem előtt kell tartani, hogy emberekből áll.
A stresszt nehéz számszerűsíteni, pedig annak egészségre ártalmas hatásai tagadhatatlanok. A túlzott stresszhez kapcsolódó tüntetek közé tartozik a fejfájás, az izomfeszültség, a fáradtság, a gyomorpanaszok, az álmatlanság, a szorongás, az ingerlékenység, a kábítószer/alkoholfogyasztás, valamint a testi és lelki problémák széles tárháza. Ha a vállalat kultúrája stresszes, akkor tényleges fizikai károkat is okozhat a munkavállalóknak.
Tény, hogy a munkavállalók 36 %-a szerint a munkájuk káros hatással van az egészségükre – ezt állapította meg egy 3600 munkavállalót megkérdező kutatás, amelyet az O.C. Tanner nevű cég végzett világszerte. 38% -a a válaszadóknak állította azt, hogy a munkája megnehezítette életének más területein való boldogulását, és 52% érezte úgy, hogy munkáltatója többet foglalkozik a produktivitással és a mérleg szerinti eredményekkel, mint a munkavállalók egészségével.
„Nyilvánvaló, hogy a nyereség és a produktivitás kulcsfontosságú teljesítménymutató, ahogy fontos az üzleti siker szempontjából is – mondja Gary Beckstrand, az O.C. Tanner Institute alelnöke. – Ám ha ez az egyetlen üzenet, amint a munkavállaló hallhat a felsővezetéstől, az elkötelezettség és a jólét sérülni fog” – teszi hozzá.
Az alkalmazottak gyakran vannak meggyőződve arról, hogy munkájuk fontos a szervezet számára, ám kevésbé biztosak abban, hogy a munkáltatóik értékelnék őket emberként is. A sikerek elérésének érdekében Beckstrand szerint a szervezeteknek hangsúlyozniuk kell az eredményeket, miközben egyértelműen közölniük kell azt is, hogy törődnek azokkal az emberekkel, akik az eredményeket nyújtják.
Nézd meg legfrissebb állásainkat:
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK
IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK
ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK
Miért kell összpontosítanunk az alkalmazottak jólétére?
Számtalan tényező járul hozzá az alkalmazottak stresszérzéseihez, beleérte az alacsony béreket, a túlzott munkaterhelést, a fejlődés ellehetetlenülését, a munkahelyi autonómia hiányát. Alapvető, hogy a munkáltatók sokoldalú wellness programokat hozzanak létre e problémák kezelésére. „Azok a kezdeményezések, amelyek kiemelten kezelik a pénzügyi, fizikai, érzelmi és szociális jólétet, segíthetnek a stressz enyhítésében, és a munkahelyeken elkerülhetetlenül fellépő stresszes helyzetek kezelésében” – mondja Beckstrand. Azok a szervezetek, amelyek az általános kultúra fejlesztésére koncentrálnak, jobb eséllyel lesznek képesek minimalizálni a stressz okait.
Az O.C. Tanner-tanulmány a következő 6 kulturális elemre hívja figyelmet, amely javíthatja a produktivitást, az elkötelezettséget, a munkahelyi jólétet:
- cél
- lehetőség
- siker
- elismerés
- jólét
- vezetés
„Azok a vállalatok, amelyek összekapcsolják az alkalmazottakat az általános célokkal, segítenek a fejlődésben a kihívásokkal teli munka és a speciális projektek révén, felismerik a munkavállalók munkáját, világosan meghatározzák a vezetői elvárásokat, és ezeket megosztják a csapattal, valamint létrehoznak egyfajta bajtársiasságot, azok a stressz számos elemét kezelni tudják majd, és olyan munkahelyi kultúrát teremtenek, ahol az emberek boldogulni tudnak” – mondja Beckstrand.
„Talán ha nem veszek róla tudomást, a stressz elmúlik”
Sajnos ez a legnagyobb tévhit, és a legrosszabb, amit egy vezető tehet. Ez sosem lehet a helyes megoldás. Beckstrand szerint be kell látni, hogy a jóléti stratégia fejlesztése és egyértelmű kommunikációja egy hosszú folyamat, és a legjobb programok azok, ahol a munkavállalók közvetlenül részt tudnak venni az értékelési és fejlesztési folyamatban. Bár a legtöbb kezdeményezés széleskörűen érinti a problémákat, mégis mindig személyre kell szabni ezeket a legjobb megoldás érdekében. Ennek legjobb módja pedig az, ha megkérdezzük a munkavállalót.
„Az első lépés, hogy visszajelzést kapjunk a munkavállalótól – mondja Beckstrand. – Ezt kultúraértékelési felméréssel és fókuszcsoporttal lehet megtenni.” A szakértő azt is javasolja, hogy a cégek hozzanak létre egy jóléti munkacsoportot, amely magában foglalja mind a frontvonalbeli alkalmazottakat, mint a szervezet vezetőit. Miután az értékelési eredmények beérkeztek, a munkacsoport felhasználhatja ezeket egy hosszú távú, átfogó stratégia megvalósításához.
Kevés a forrás? Nem kell megijedni, amíg a munkavállalók értik a nagy képet. Az oktatás is megfelelő lehet, ha a cég nem tud megengedni nagyobb pénzbeli befektetéseket. Az információk megosztása nagyon költséghatékony módszer, amit követhetnek a jóléti kezdeményezések és programok.
A stressz megbetegít. A betegség betegszabadságot eredményez. A betegszabadság csökkenti a produktivitás. A képlet tehát egyszerű. Vigyázzunk alkalmazottainkra, és akkor ők is gondoskodni fognak rólunk.
A Recruiter cikke nyomán
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!