Nem mersz problémát felvetni a főnöknek? Segít az érzelmi intelligencia
Ha a főnök nem jól tud valamit, rossz ötlettel áll elő, vagy nem működik a gépezet, érdemes erre figyelmeztetni. De miként tegyük, hogy ne tűnjünk szemtelennek vagy kötekedőnek?
Hogy miért érdemes problémákat felvetni a rangban felettünk álló személynek, álljon itt egy amerikai példa.
Az USA polgári légiközlekedésében négy évtizeddel ezelőtt merev hierachia uralkodott, a kapitány tekintélye megfellebezhetetlen volt, ezért ha például a másodpilóta valamilyen problémát jelzett, nem mindig ment át az üzenet. Amikor kutatások bizonyították, hogy számos balesetet a rossz kommunikáció okozott, alapos tréningekkel átalakították a pilótafülkében uralkodó hatalmi viszonyokat, így sikerült elérni, hogy két évtized alatt 50 százalékkal csökkenjen az emberi hibából bekövetkezett balesetek száma.
Egy 2013-as kutatás kimutatta, hogy évente 440 ezer amerikai hal meg orvosi hiba miatt, például mert rossz gyógyszert kapott vagy a műtőben született téves döntés. A kutatás arra is rámutatott, hogy számos esetben azért következett be tragédia, mert a megszeppent nővér nem merte jelezni az orvosnak, hogy téves a diagnózis, vagy a nagy tekintélyű sebész semmibe vette, hogy mit mond a rezidens.
Tehát indokolt esetben nagyon is érdemes problémát fölvetni a főnöknek. Természetesen megfelelően becsomagolt építő kritikával kell előállni, ehhez pedig elkél egy kis érzelmi intelligencia, és nem árt előre gondolkozni.
#1. Építsd föl magad
Nem vagyunk egyformák, mindenkit más dolog zavar és minden dolog eltérő mértékben bántja valakinek a csőrét. Ha végignézel a munkatársaidon, biztosan van közöttük olyan, akit soha nem lehet kihozni a béketűrésből, meg talán olyan is, aki a legkisebb probléma miatt is kifordul magából. A két véglet között sokan tartózkodhatnak, akik különféle fokozatokat testesítenek meg. Ne áltasd magad: a főnök is tudja, kik a sztoikusok és kik azok, akik folyton nyavalyognak. Ennek azért van jelentősége, mert ha inkább az utóbbiak közé tartozol, nem lesz súlya annak, amikor fölvetsz egy problémát, hiszen tudni lehet rólad, hogy úgyis mindig zavar valami. Ebből következik, hogy ha csak akkor emeled föl a szavad, amikor komoly baj van, valószínűbb, hogy meghallgatásra találsz. Tehát olyan képet érdemes magadról kialakítani, amelynek alapján mások azt gondolják, nem tartozol a nyomós ok nélkül panaszkodók közé.
Arra is van jó módszer, mit tegyél, ha alkatodból eredően szeretsz panaszkodni. Itt mindjárt az érzelmi intelligenciánál tartunk: tudnod kell magadról, hogy időnként jólesik egy kis nyavalygás, ennek felismeréséhez pedig megfelelő önismeretre van szükség. Ha ez megvan, és valami éppen bánt, ez a teendő: ne szólj róla senkinek, hanem írd bele a jegyzetfüzetedbe. Ennek két haszna is van. Egyrészt kiadod magadból a panaszodat, még ha csak „kedves naplód” szerzett is róla tudomást. Másfelől ha egy-két nappal később elolvasod, mi volt a panaszod, könnyen meglehet, belátod, hogy megint valami apróság miatt húztad fel magad, teljesen fölöslegesen.
Nézd meg legfrissebb állásainkat:
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK
IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK
ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK
#2. Mérd fel a terepet
Amikor úgy döntesz, felvetsz egy problémát a főnöknek, két dolgot fontolj meg. Érdemes-e a dologgal előhozakodni, mert elég komoly gond, ami felsőbb beavatkozást igényel, vagy megoldhatod saját hatáskörben is? Ugyanilyen fontos kérdés: olyan anyagból gyúrták-e a főnököt, akihez oda lehet menni egy problémával, és nem lesz ideges, hanem konstruktív megoldást keres? Csak akkor menj a főnökhöz a problémáddal, ha mindkét feltétel teljesül.
#3. Mutass tiszteletet, légy szerény
Ne rohand le a főnököt a problémával, különösen, ha neki is része volt az előidézésében. Mindenképpen úgy add elő a mondandódat, hogy ne érezze tetemrehívásnak vagy szemrehányásnak. Amennyiben a te hibád is szerepet játszott a probléma keletkezésében, ismerd be őszintén. Ha félúton elvágja a beszélgetést – „oldjátok meg, ahogy tudjátok” –, ne erőltesd tovább a dolgot, vedd tudomásul, hogy ez a próbálkozásod nem járt sikerrel.
#4. Szervezz meg egy négyszemközti beszélgetést
Legyen külön program, hogy elmondod a főnöknek a problémádat. Kérj időpontot, beszéljetek négyszemközt. Nem jó megoldás tehát, ha egy értekezlet végén próbálod meg félrevonni, amikor már menne a dolgára vagy meginna egy kávét, mert valószínűleg kevésbé figyel oda, sőt bosszús is lesz, amiért feltartják. Az adott probléma legyen az egyetlen téma, amiről szó esik, ne próbálj csevegni és persze semmiképpen ne zúdíts rá panaszáradatot.
A pszichiáterek a megmondhatói, hogy a kliensek gyakran a szeánsz végén hozakodnak elő azzal, ami igazán foglalkoztatja őket, mert addig gyűjtik a bátorságot és próbálnak lazítani a felvezető beszélgetés során. Ha tudod, hogy csupán néhány perced van a probléma felvetésére, nem fogod húzni az időt és a főnök figyelme nem kalandozik el a sok egyéb információ miatt.
#5. Legyél olyan precíz és tárgyilagos, amennyire csak lehetséges
Ha azért akarsz beszélni a főnökkel, mert szerinted valamilyen területen változtatásokra van szükség vagy személyes problémád van, minden fontos tényt adj elő, de csak azokat. Ne sződd bele a problémafelvetésbe a véleményedet és ne bocsátkozz spekulációba azzal kapcsolatban, hogy másoknak mik lehetnek a motivációik. Ez azért fontos, mert nem biztos, hogy a felvetett probléma minden aspektusával tisztában vagy, így némileg torzítva láthatod a dolgokat, és inkompetensnek fogsz tűnni, amikor előhozakodsz a következtetéseiddel. Az érzelmi intelligencia „azt tanácsolja”, hogy hagyj helyet a főnöknek az álláspontja kialakítására, aki a saját perspektívájából, az általa birtokolt információkra támaszkodva valószínűleg kiérlelt ítéletet alkothat.
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!