Vissza a munkába-szindróma: hogyan küzdjék le félelmeiket a kisgyermekes anyák?
Az anyák egyedülálló kihívásokkal néznek szembe a munkába való visszatérésükkor. Az egyik valóságból a másikba való áttérés gyakran jelent kihívást azon nők számára, akik hosszabb kiesés (pl. gyes, gyed) után térnek vissza a munkaerőpiacra. A „vissza a munkába” szindróma mindennek a kihívásnak a tünetegyüttese.
A vissza a munkába-szindróma a félelem, az aggodalom, a szégyenérzet, az önbizalomhiány és az izgalom együttese, melyeket általában hosszabb távollét után tapasztalunk meg, és nemcsak a nők körében gyakoriak, de azokra is vonatkoznak, akik pl. hosszabb táppénz, munkanélküliség, katonai szolgálatból vagy személyes és szakmai váltás miatti kihagyás után térnek vissza a munkába. Az is bátran kijelenthető, hogy az anyák visszatérése ugyanolyan kihívásokkal teli, mint a katonák polgári életre való átállása a harc után. Az ilyen életátmenetek szorongást, félelmet kelthetnek a visszatérők körében.
Úgy tűnik továbbá, hogy nem számít, ki milyen karrierutat választott magának, a vissza a munkába-szindróma senkinek sem kegyelmez. Khloe Kardashian például videót posztolt a Snapchatre arról, mennyi aggodalom jár a szülési szabadság utáni visszatéréssel. Néhány vállalat egyedülálló módon segít ezért az anyáknak a visszatérésben, hiszen hatalmas probléma, hogy a nők elvesztették önbizalmukat azokkal a készségekkel és képességekkel kapcsolatban, amelyeket nem használtak a távollétük alatt. Teljesen jogosnak tűnhetnek az olyan kérdések, mint például „Nem tettem semmit az elmúlt években, milyen készségeket tudnék mégis felmutatni?”, „Hogy fogom felvenni a lépést a technológiai újításokkal?”, „Milyen értékekkel járulhatok hozzá a munkához, ha sokkal idősebb vagyok, mint a többiek?”.
Nézd meg legfrissebb állásainkat:
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK
IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK
ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK
Az anyák fizetése sem segít a helyzeten
Ami még rosszabb, hogy ezek a félelmek teljesen jogossá válnak, amikor a fizetésről esik szó. A vállalati környezet kevesebbet fizet a nőknek, mint a férfiaknak, és még kevesebbet az anyáknak. A jövedelemkülönbség súlyosbítja a vissza a munkahelyre-szindrómát, amely háromféleképpen gyakorol hatást a nőkre:
#1. Az „anyai fal” fogalmát Deborah J. Swiss és Judith P. Walker vezette be 1993-as könyvükben mintegy utalva az üvegplafon jelenségre, mely csak egy bizonyos szintig engedi a nők érvényesülését. A munkavállalók még mindig úgy látják, hogy az anyák másoknál kevésbé képesek teljesíteni, termelni és elkötelezni magukat a munkában, annak ellenére, hogy egy 2014-es Federal Reserve tanulmány úgy találta, hogy egy 30 éves karrierút során az anyák a periódus minden egyes szakaszában jobban teljesítettek, mint a gyermektelen nők, sőt valójában a legalább két gyermeket nevelő anyák voltak a legproduktívabbak.
#2. A Dr. Pauline R. Clance és Suzanne A. Imes 1978-ban alkotott fogalma, az imposztor-szindróma olyan jelenségre utal, melyben a magasan teljesítő személyek nem a saját teljesítményükben hisznek, hanem meg vannak győződve arról, hogy egyfajta csalás útján, érdemtelenül kapták meg az adott posztot, kitüntetést, elismerést, jó lehetőséget. Az imposztor-szindrómában szenvedők nem tartják sajátjuknak az eredményeiket, ami gyakran szorongást és szüntelen félelemérzetet eredményez.
#3. Ha összekötik a nők azzal kapcsolatos aggodalmát, hogy visszatérjenek a munkába saját értékük birtoklásának hiányával és azzal a rendszerrel, mely korlátozza a magasabb fizetések elérését, a nők zavarodottá, passzívvá válnak, és elakadnak, amikor állást keresnek.
Két másik korlátozó tényező
Egy nemrég készült tanulmány két olyan további körülményt tárt fel, amelyek rontják a nők helyzetét. Az első a „készségromlási teória”, amely szerint azok, akiknek törés következett be a munkájukban, nem annyira értékesek, mint azok, akik folyamatosan foglalkoztatva voltak, mert e passzív időszak alatt nem használták a készségeiket, amelyek így berozsdásodtak vagy elavultak. A munkáltatók itt tehát attól félnek, hogy a friss tapasztalatok hiánya miatt ezek az emberek rengeteg képzést igényelnek majd.
A másik az úgynevezett „jelzőelmélet”, amely szerint a jelentkező foglalkoztatási története előre jelezhet információkat az egyénről, és a munkáltatók arra használják ezeket a részleteket, hogy következtetéseket vonjanak le róla. A kutatást vezető szerint az otthon maradó szülők nagyjából feleakkora valószínűséggel kap visszahívást, mint a munkanélküli szülők, és csak egyharmad a valószínűsége annak, hogy a foglalkoztatott szülőkhöz képest visszahívást kapjanak egy állásinterjú után. Valójában tehát szinte lehetetlen, hogy a visszatérő anyák maguk is érvényesüljenek, hatékonyan kommunikálhassanak, megmutathassák képességeiket, és megkapják azt, amit megérdemelnek (akár a fizetés, akár más jutalmak formájában).
Az anyák produktívabbak
Az anyák valójában hajlamosak sokkal produktívabbak lenni gyermekeik születése előtt közvetlenül, és röviddel azután. Függetlenül a távollét okaitól, hosszúságától és a jelölt anyasági státuszától, a vissza a munkába-szindróma hatásai mélyek. Azonban ezek minimalizálhatók a hatékony hálózatépítés, egy profi önéletrajz, az interjúkra való felkészülés, az önbizalom és a kompetencia bizonyítása által, amennyiben lehetőséget kapnak arra, hogy áttörjék személyes üvegplafonjukat.
A Tlnt cikke nyomán
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!