4 szupernek mondott karriertanács, amit jobb, ha gyorsan elfelejtesz
Egy időben minden életvezetési bestsellerben szerepeltek, mostanra átértékelődtek.
Dunát lehet rekeszteni azokkal a tanulmányokkal, amelyek azt vizsgálják, milyen tényezők hatására lehet valaki sikeres egyes szakmák egyes pozícióiban. Ezek tudományosan megalapozott kutatások megbízható eredményekkel, ám nem jutnak el a nagyközönséghez. Mi éri el a publikumot? Leginkább az ügyes sarlatánok kampányokkal népszerűsített frappáns szlogenjei, amelyekkel stadionokat tudnak megtölteni és amelyekkel degeszre keresik magukat.
Ennek oka az, hogy a tudományos kutatásokat kacifántos szaknyelven fogalmazzák meg és nehezen hozzáférhetők – tudni kellene, milyen kiadványra és hol kell előfizetni –, míg a stadionos sarlatánok közérthetően kommunikálnak és óriásplakátokról vigyorogva csábítják a híveket.
A dolog másik aspektusa az, hogy a sikerguruk izgalmas és példaértékű történetei úgynevezett pozitív energiát sugároznak, a siker tudományos elemzése pedig inkább lehangoló: a célok eléréshez a szükséges faktorok nagyon bonyolult együttállására van szükség, ez pedig nem fordítható le poénra kihegyezett életvezetési trükkökre.
Nézd meg legfrissebb állásainkat:
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK
IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK
ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK
Persze korántsem állítható, hogy aki népszerű életvezetési tanácsot ad, az rosszat akar vagy csaló, csak éppen ami nála működik, nem biztos, hogy annak más is hasznát veszi. Íme a négy legnépszerűbb ilyen nehezeh hasznosítható karriertanács:
#1. Valósítsd meg az álmaidat
Ez azért nagyon jó szlogen, mert az ember nyilván nem azt akarja elérni, amit a legjobban utál, hanem pont az ellenkezőjét. Amikor tehát a befogadó meghallja ezt a jó tanácsot, rögtön kellemes bizsergést érez a gyomra tájékán, és tudja, hogy ez kell neki. De attól, hogy meg akarjuk valósítani az álmainkat, valóban sikeresek leszünk-e? A Minnesotai Egyetem kutatói kiterjedt metaelemzést végeztek, és azt találták, hogy ez a szlogen valóban működhet, de csakis akkor, ha az egyén érdeklődése korrelációban áll a képességeivel. Nagyon leegyszerűsítve: hiába szeretne valaki a második Mozart lenni, ha abszolút botfülű. Vagyis a fenti jó tanács így alakítandó át: „Törekedj az álmaid megvalósítására, amilyen mértékben a képességeid lehetővé teszik”.
Azt is érdemes tekintetbe venni, hogy mutatkozik-e szélesebb körű szükséglet arra, hogy mi megvalósítsuk az álmainkat. Ha nem, a siker elmarad, és ha ezt nem sikerül feldolgozni, a végén meghasonlott meg nem értett zsenik leszünk.
Az is fontos szempont, hogy ha anyagiakban mérjük a sikert – ami persze csak egy része a történetnek –, kiderül, hogy ez csak töredékében áll összehangban azzal, hogy valaki mennyire élvezi azt, amit csinál. Szintén egy amerikai metaelemzés mutatott rá, hogy csupán 9 százaléknyi átfedés fedezhető fel aközött, hogy valaki mennyit keres, illetve mennyire elégedett a karrierjével. A legjobban fizetett munkák gyakran nem sok élvezetet nyújtanak, a legnagyobb kiteljesedést és legnagyobb örömöt nyújtó szakmák többségét pedig elég rosszul fizetik. De az általános szabály itt is ugyanaz: ha a sikeres karrier objektív paramétereit nézzük, jobban járunk, ha eléggé jók vagyunk abban, amit nem szeretünk, hogyha van rá igény, mintsem kivételesek legyünk egy olyan területen, amit imádunk, miközben az általunk nyújtott teljesítmény nem kell a kutyának sem.
#2. Légy önmagad
Ez megint olyan jó tanács, ami sokkal kecsegtetőbb, mint az ellenkezője lenne, miszerint nyomjuk el a bennünk szunnyadó ösztönös késztetést. Azonban utóbbi tanács ígér nagyobb sikert. Képzeljük csak el, hogy elmegyünk egy állásinterjúra, és teljesen önmagunkat adjuk – ahogyan a közeli hozzátartozóink és legjobb barátaink előtt viselkedünk –, ahelyett, hogy moderálnánk magunkat, és igyekeznénk a lehető legjobb benyomást nyújtani. Például az interjúztató idióta kérdést tesz fel, mire visszakérdezünk, hogy mégis mi akar lenni ez a marhaság. Vagy amikor megkérdezik, hogy miért akarunk náluk dolgozni, azt feleljük, hogy igazából nincs túl sok kedvünk, de a legszimpatikusabb cégektől sajnos nem hívtak be interjúra.
Ha komolyan vesszük, hogy önmagunkat kell adnunk, az könnyen katasztrófához vezethet. Amennyiben arra az álláspontra helyezkedünk, hogy nem kell törődnünk azzal, mit gondolnak rólunk mások, sosem tudunk megbecsülést kivívni magunknak. A sikeres emberek ritkán mutatják meg a valódi énjüket. Rendkívül jók abban, hogy elrejtsék személyiségük kevésbé szimpatikus vonásait, ehelyett rokonszenves és elbűvölő karaktert igyekeznek megformálni, ami rengeteg energiát és különleges önkrontrollt igényel.
#3. Arra koncentrálj, amiben a legjobb vagy
Ezt nem is nagyon kell mondogatni, annyira természetes, hogy a legtöbben ösztönösen így tesznek. Ez a hozzállás viszont arra hasonlít, mint amikor valaki eljár a konditerembe, és mondjuk csak bicepszre gyúr. Fejlődésre számíthat, de más izomcsoportok kihasználatlanul maradnak. Csak akkor tudunk széles körűen fejlődni, ha a hiányosságainkra is odafigyelünk, mert a korlátaink sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a sikerünkre, mint az, ha nem gyúrunk elég sokat bicepszre.
Ha az errőségeinkre helyezzük a hangsúlyt, az könnyen visszaüthet. Például a szimpla magabiztosság sokkal nagyobb erény, amint amikor valaki pökhendi, az ambíciózus embert jobban tisztelik, mint a kapzsit, és az extrovertált is szimpatikusabb, mint az exhibicionista.
Meglehet, kényelmes dolog, ha nem foglalkozunk a hiányosságainkkal, de ha a sikerrel van szó, fontosabb, hogy mit gondolnak rólunk mások, mint hogy mi mit gondolunk magunkról. Legyenek akármilyen szembetűnőek az erősségeink, mások a gyengéinket is észre fogják venni.
#4. Higgy önmagadban
Számos tanulmány igazolja, hogy bármely területen gyakran azok a legkevésbé kompetensek, akik a legtöbb önbizalmat sugározzák, míg a kiváló szakemberek inkább önkritikusak és szerények. Nyilvánvaló, hogy jó dolog, ha tisztában vagyunk a korlátainkkal, és a ha pontosan felmérjük, miben vagyunk tökéletesek és miben nem, azzal sokkal többre megyünk, mintha elájulnánk saját dicső képességeinktől.
Az, hogy általában nem tudjuk azonnal pontosan felmérni mások képeségeit, azoknak kedvez, akik nincsenek tudatában a korlátaiknak, mert ennek köszönhetően könnyebben be tudnak csapni másokat – hiszen önmagukat már jó alaposan átverték. Sokkal több eséllyel hódíthatjuk meg a siker csúcsait, ha hitünk önmagunkban a valódi képességeinkhez kapcsolódik.
Az egó felturbózása nem fejleszti a képességeket, és a tehetség nélküli hatalmas egó narcizmushoz vezet. Igaz, a narcisztikus emberek gyakran sikeresek is, de ez nem jelenti azt, hogy az önimádat lenne a siker egyik záloga. Érdemes ehelyett a tehetségre és a fejlett készségekre koncentrálni.
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!