4 biztos ittp, hogy le tudd küzdeni a munkahelyi szorongást
A szorongás megbénít. Aggódsz, hogy kirúgnak, azon parázol, hogy kinevetnek a hátad mögött a többiek, vagy hogy a főnök nem akar elengedni szabadságra. Szabadulj meg a paranoiától!
A szorongás megbénít. Aggódsz, hogy kirúgnak, azon parázol, hogy kinevetnek a hátad mögött a többiek, vagy hogy a főnök nem akar elengedni szabadságra. Szabadulj meg a paranoiától!
A munkahelyen rengeteg dolog miatt lehet aggódni, különösen, ha olyan a vállalati kultúra, hogy szándékosan fenntartják a terror légkörét, mert úgy vélik, ezzel lehet fegyelemre és nagyobb teljesítményre ösztökélni a dolgozókat. De nem muszáj feltétlenül szervezeti szinten keresni a bajokat. Elég egy olyan menedzser, akinek gyakran van rossz napja, és ezt a beosztottjain veri le, vagy van egy munkatárs, aki állandóan rémhíreket terjeszt a leépítésekről, esetleg arról mesél, hogy hamarosan a cég kisebb irodaházba költözik takarékossági okokból, ahol egy szuterénben mindenkinek másfél négyzetméteres terület jut majd.
Előfordul az is, hogy mi magunk termeljük ki a szorongásunkat: miután kellemetlen dolgok történtek, elképzeljük, hogy újabb katasztrófák fognak történni, biztosak vagyunk benne, hogy jön baj, és már csak attól rettegünk, hogy mikor.
A paranoia fennmaradása vagy elmélyülése ellen azonban lehet tenni, és ehhez nem is kell pszichiáterhez fordulni. A Fast Company négy módszert ajánl.
Nézd meg legfrissebb állásainkat:
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK
IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK
ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK
Szépen sorban írd le, mitől rettegsz
A probléma megoldásának első fázisa, hogy tudatosítod magadban: baj van. Figyeld meg, mikor milyen paranoid gondolatok törnek rád, és vesd papírra. Erre a legjobb a napló, ahol majd rendszerezett formában sorakoznak a rettegéssel kapcsolatos feljegyzések.
Amikor mondjuk két hét után már jó pár oldal tele van, jöhet a következő lépés.
Tedd fel a kérdést: mindez tényleg így van?
Vegyünk egy olyan helyzetet, hogy szeretnél feljebb jutni a vállalati ranglétrán, ezért átjelentkeztál egy másik osztályra komolyabb munkakörbe, ami több felelősséggel jár és persze a fizetés is nagyobb. Elméletileg jók az esélyeid, mert az új poszthoz megvan a kellő képesítésed és tapasztalatod, évek óta a cégnél dolgozol és kedvező véleménnyel vannak rólad a főnökeid. Miközben a döntésre vársz, írsz egy e-mailt a másik osztály egyik menedzserének, akinek beleszólása van a kiválasztási folyamatba. Az illető nem válaszol. Eltelik egy-két nap, és te magadba roskadsz: biztos azért hanyagol, mert úgy döntött, hogy nem támogatja az áthelyezésedet, de ezt nem akarja az orrodra kötni, mert egy korábbi vita miatt utál, ezért hagyja, hogy főjél csak a saját levedben.
Ennek a gondolkodási láncnak semmi értelme, csak arra jó, hogy megbénítson a paranoia. Ahelyett, hogy ezen a történeten rágódnál, tedd fel a kérdést: ezek valós tények, vagy csak kitaláltam az egészet? Nem tudhatod, hogy kolléga miért nem válaszolt, csak az biztos, hogy nem jött tőle e-mail. Lehet, hogy látta az üzenetedet, de közben fontosabb dolgokra kellett válaszolnia, és megfeledkezett rólad. Előfordulhat, hogy véletlenül törölte az e-mailedet más, fölösleges üzenetekkel együtt. Talán beteg a gyereke, és kivett pár nap szabadságot. A lényeg: az a legkevésbé valószínű, hogy az illető keresztbe akar tenni, mert neheztel rád. Sürgősen felejtsd tehát el a rémtörténetet.
Tedd fel a kérdést: mi van, ha az ellenkezője igaz?
Van egy pszichológiai fogalom, amit úgy hívnak, hogy megerősítési torzítás. Ez azt jelenti, hogy amikor valamiről van egy elképzelésünk, olyan információkat gyűjtögetünk, amelyek megerősítik azt. Esetünknél maradva: korábban vitád volt az illetővel, ezért úgy gondolod, hogy nem kedvel, és arra a következtetésre jutsz, hogy a válasz elmaradása ennek a bizonyítéka, azaz a neheztelés miatt akadályozza az előmeneteledet. Ez torz gondolatmenet, meg kell fordítani. A menedzser nem neheztel rád, egészen más oka van a válasz elmaradásának, lásd föntebb. Az egész „ügynek” nem kell jelentőséget tulajdonítani, annyi az egész, hogy nem jött tőle e-mail, de ez nem érdekes.
Legyél proaktív
A fenti esettől elszakadva vegyünk egy másik példát. A korábbi menedzsered mindig arcokat vágott és epés megjegyzéseket tett, amikor szabadságot akartál kivenni vagy szerettél volna kiugorni fogorvoshoz napközben. Emiatt rögzült benned, hogy ez komoly konfliktushelyzet, és nem mersz szabadságot kérni a mostani főnöködtől, mert attól tartasz, ő is személyes sértésnek fogja venni. Pedig ez egyáltalán nem biztos. Mégis görcsölsz, latolgatod az esélyeket, halogatsz, sajnálod magad, netán elkezdesz negatív érzelmeket táplálni a főnököd iránt.
Ilyenkor az a megoldás, ha egyenesen megkérdezed a főnököt, mit gondol a szabadságokról és a nap közbeni rövid eltávozásokról. Vagy az derül ki, hogy ő is szigorú, vagy az, hogy a korábbi menedzserrel ellentétben rugalmasan viszonyul az ilyen dolgokhoz, de mindenképpen tisztázódik a helyzet, és nem kell görcsölnöd.
Amikor nem aggódsz fölöslegesen olyan dolgok miatt, amik vagy bekövetkeznek, vagy nem, és nem gyártasz elméleteket várható katasztrófákról, sokkal jobban fog menni a munka, sőt az életminőséged is új szintre lép.
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!