Multitasking helyett monotasking a produktivitás kulcsa
A multitasking arról szól, hogyan tudsz emberként gyakorlatilag robot üzemmódba váltani, és egyszerre több feladatot is ellátni. Az Amerikai Pszichológiai Szövetség szerint egyszerre több feladat elvégzése, különösen, ha egynél több összetett feladatról van szó, rontja a produktivitást.
Agyunk különböző részeit különböző feladatok elvégzésére használjuk. Amikor agyunk egyik része egy konkrét feladatra összpontosít, a többi rész lényegében elnémul.
Amikor átváltunk a feladatok között, akkor arra kényszerítjük az agyunkat, hogy működésbe hozzon más agyterületeket is. Ez csökkenti a teljesítményt, és növeli a feladatok elvégzéséhez szükséges időt, mivel időbe telik az agyunknak, míg átvált egyik területről a másikra, és eléri a különböző területeken tárolt ismereteket.
Agyunk erejét arra sem használhatjuk, hogy egyidejűleg több különböző feladatra egyenlő mennyiségben összpontosítson. A több dologra történő összpontosítás csökkenti azon képességünket, hogy minden egyes meghatározott feladat érdekében hozzáférjünk a tárolt tudáshoz, ezáltal pedig csökken a teljesítményünk, ahogy az elvégzett feladat minősége is.
A multitasking elleni küzdelem egyik módszere, ha előre megtervezzük a napot. Szánjunk pár percet reggel arra, hogy megnézzük a napi feladatokat, majd tegyük fel a következő kérdéseket:
- Mi a prioritás?
- Hány feladatot kell elvégeznem a nap végére?
- Mennyi időbe telik teljesíteni a feladatot?
- Mely feladatokra lesz a legtöbb agyi erőmre szükség?
Nézd meg legfrissebb állásainkat:
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK
IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK
ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK
Az „agyas” feladatok az elsők
Mindig a legfontosabbnak adjunk elsőbbséget, még a nap elején. Azokat a feladatokat végezzük el a nap elején, amelyek a legtöbb agyi erőt igénylik, és amelyeknek szoros határidejük van.
Ezután végezzük el a közepes jelentőségű feladatokat, amelyekhez jó agyi erőre van szükség.
A legegyszerűbb feladatokat – például az e-mailekre való válaszolást – a nap végén végezzük el. Ez a fajta menetrend segíti a produktivitást.
Ha működőképes a számunkra, akkor megpróbálhatjuk szegmensekre osztani a napot, miután befejeztük a feladatlistát. Vannak, akik harminc perces szakaszokban szeretik megtörni a napjukat, és 1-2 perc szünet kell nekik, hogy visszaálljon az agyuk.
Mások szeretnek túlesni a feladatokon, majd egy 10 perces szünet után nekilátni a következőnek. Mindegy, melyik módszert választjuk, adjunk pár perces agyi szüneteket magunknak a kimerültség kivédésére.
Az agyi szünetek során javallott mozogni egy kicsit. Egy gyors séta az irodában már óriási segítséget nyújthat az agynak.
Feladata válogatja
Vegyük figyelembe, hogy minden helyzet mást vár tőlünk.
Ha olyan feladaton dolgozunk, amely nem teszi lehetővé, hogy egyszerre egy adott feladatra összpontosítson, akkor képesnek kell lennünk arra, hogy hatékonyan működjünk így is. Tudnunk kell, ha a konkrét munkakörünk nem teszi lehetővé a monotaskingot.
Például recepciósként gyakran előfordulhat, hogy meg kell szakítanunk az adott tevékenységet a telefon csörgése vagy az emberek érkezése miatt. Aki ilyen munkakörben dolgozik, annak egyedülálló képessége van arra, hogy folytatni tudja a feladatát a megszakítás után is, és a zavaró hatásoknak megfelelően tudja ütemezni a munkáját.
Zavaró események mindig történnek. Ha csak egy feladatra összpontosítunk, akkor is megszakíthatnak minket. A monotasking lényege tehát az, hogy ne tervezzünk több feladatot egyszerre, és összpontosítsunk az adott feladatra.
Értsük meg, hogy elterelhetjük azokat a dolgokat, amelyek a mi irányításunk alatt állnak. A monotasking kitanulása akaraterőt és új szokások kialakítását követeli. Néhány hétig eltarthat, amíg profikká válunk benne, de már most jó, ha tudjuk, hogy a monotasking segítségével hatékonyak és produktívak leszünk a munkánkban.
A Tlnt.com cikke nyomán
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!