A WHO végre hivatalosan is elismerte, hogy a burnout betegség

A világszervezet szerint ráadásul a burnout kifejezetten munkavonatkozású probléma, amelyet nemcsak egyéni, de vállalati szinten is kezelni kell.

Az Egészségügyi Világszervezet a burnout áldozatainak legitimitást adott azzal, hogy a kiégést a Betegségek Nemzetközi Statisztikai Kézikönyvébe is belefoglalta, ezzel az első alkalommal ismerte el, hogy a kiégés igenis betegség. A WHO szerint a kiégés olyan szindróma, melyet a krónikus munkahelyi stressz okoz, és amelyet nem sikerült sikeresen kezelni. A burnout nem egyszerűen a stressz szinonimája, hanem a mély és hosszan ható stressz eredménye, amellyel sem a szenvedő fél, sem annak munkáltatója nem foglalkozott.

„A kiégés kifejezetten a foglalkozással kapcsolatos környezet jelensége” – jegyzi meg a WHO, „és nem alkalmazható az élet más területein szerzett tapasztalatok leírására”. Ez pedig egy jó indok ahhoz, hogy komolyan vegyük a munkahelyi kiégés jeleit, függetlenül attól, hogy magunkon tapasztaltuk-e vagy megfigyeltük-e az alkalmazottaknál. A WHO által elfogadott besorolás szerint a kiégésnek három összetevője van:

1. Energiahiány vagy kimerültség érzése,

2. a munkától való fokozott mentális távolság, vagy a munkához kapcsolódó negatívizmus vagy cinizmus érzése, vagy

3. csökkentett szakmai hatékonyság.

Ez a trió világossá teszi, hogy miért fontos vállalati szinten kezelni a kiégést. Míg a személyes kimerültség talán az első és a leginkább elismert tünete a kiégésnek, a másik kettő azt sugallja, hogy a kiégett alkalmazottak egyszerűen nem tudnak hatékonyan működni a munkahelyükön.

Tanulmányok már figyelmeztettek

A kiégés problémája még az eddigieknél is gyakoribb. Egy tanulmány kimutatta, hogy a vezetők 75%-a gondolja azt, hogy a cég felsővezetői kiégésben szenvednek. A Harvard Orvosi Iskola pszichiátriai vezetője, Dr. Srini Pillay tanulmánya szerint a kiégés három leggyakoribb oka a munkaterhelés (69% mondta azt, hogy a maximális kapacitásukon

teljesítenek), a képesség hiánya és az elégtelen jutalmazás. A burnout minden szinten lépcsőzetes hatást gyakorol a vállalkozásokra, a kultúrára és a tehetséggazdálkodásra – állapította meg a Kronos által vezetett, 614 HR vezető megkérdezésével készült tanulmány, amely azt találta, hogy a megkérdezettek 65% szerint a munkavállalók kiégése szabotálja a megtartást, és a kiégés két fő összetevője az indokolatlan munkaterhelés (32%) és a túl sok munkaidő (32%).

A kiégés összefügghet a depressziós és szorongásos rendellenességekkel, az alkoholfüggőséggel, az alvászavarokkal, a fejfájással, a gyomorbántalmakkal és különféle fertőzések előfordulásával. Ezeken kívül kockázati tényezőnek számít pl. a megfázás vagy a 2-es típusú cukorbetegség esetén is.

A Quartz cikke nyomán

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!