Lehet, hogy diszkriminatív dresszkódot használsz?
Ahogy az üzleti és társadalmi kultúrák változnak, az irodai dresszkódok is. Az 1970-es évekig Amerikában például gyakori volt a keményített, galléros ing a férfiakon, és a szoknyák, magassarkú cipők a nőkön. Ma az elfogadható irodai öltözéknek a nemi egyenlőség felé tett lépéseket kell tükröznie. De míg a nők ugyanolyan valószínűséggel hordanak nadrágot a munkahelyükön, mint a férfiak, a nemi sztereotípiák mégis feltűnnek a vállalati öltözékben.
Ez miért probléma?
A bináris vagyis kettős nemi sztereotípiákat erősítő öltözködési kódok érzéketlenek az LMBT-re vagy a genderekkel nem azonosuló emberekre. Ezek a kódok fárasztó normákat kényszerítenek a ciszgender személyekre is (azokra, akinek a gendertudata összhangban van a biológiai nemével), például amikor a munkahelyi politikák csak a nők számára engedélyezik a fülbevaló viselését, de a férfiak számára nem.
Bár még olyan törvény nem létezik, amely kifejezetten tiltja a nemi alapú öltözködési kódokat, a vállalatok jogilag felelősek lehetnek abban az esetben, ha a politikájuk a nemek alapján különbözteti meg a munkavállalókat. A vállalatoknak manapság már inkluzív kultúrával kell rendelkezniük, amelyek nem erősítik meg az elavult nemi normákat.
Nézd meg legfrissebb állásainkat:
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK
IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK
ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK
Negatívan befolyásolhatja az is az irodai kultúrát és a munkavállalók elégedettségét, ha a munkáltató dressz kódja rejtetten nemi előítéleteket tükröz, és ez hozzájárul az alacsony morálhoz és a magas fluktuációhoz. A munkahelyi nemi megkülönböztetés ráadásul összefüggésben áll a szexuális visszaéléssel is.
Hogyan távolítsuk el a nemi sztereotípiákat a dressz kódokból?
Számos jelentős vállalat, mint például a Google, egyszerűen nem rendelkezik dressz kóddal. Még a General Motors is, amely a Google-nál jóval előbb született, leszűkítette 10 oldalas követelménylistáját csupán két szóra: megfelelő öltözék. Ez az egyszerű megoldás lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy eldöntsék, mi a megfelelő az irodának, és így autonómiát biztosít, amely növeli a munkavállalók elégedettségét és hűségét.
De a vállalatoknak nem kell feltétlenül eltörölniük a ruházati kódjukat, ha úgy érzik, azzal értéket képviselnek. Egyszerűsíthetik a politikájukat azáltal, hogy „üzleti-formális öltözéket” vagy „üzleti-alkalmi öltözéket” követelnek meg, a többit pedig a munkavállaló mérlegelési jogkörének hagyják meg. Ez a mód biztosítja a személyzet autonómiáját, de meghatároz egy bizonyos kritériumot is.
Az olyan vállalatok esetében, amelyek szigorúbbak, néhány szabályt érdemes betartani:
- A férfiakra és a nőkre vonatkozó eltérő normák megszüntetése. Kötelezővé tehetjük a magassarkú cipőt, a gallérok viselését, de azt nem határozhatjuk meg, hogy melyik nem melyik ruhát viselje.
- Kerüljük a tiltott ruhadarabok esetében egy adott nem megcélzását: ahelyett, hogy „mini szoknyát” vagy „topot” írnák, inkább fogalmazzunk úgy, hogy „nem megfelelő fedést biztosító ruházat”, vagy „a vállaknak mindig fedve kell lenniük”.
A szóválasztás gondos mérlegelésével a vállalatok fenntarthatják megszokott dressz kódjukat, amely akkor jó, ha lehetővé teszi a dolgozók számára, hogy kiválasszák, mi a legkényelmesebb a számukra.
A Tlnt cikke nyomán
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!