Ettől a négy „ártalmatlan” szokástól kiszárad az agyad
A neurológus arra figyelmeztet: a beteges hírfogyasztással, a nassolással meg a multitaskinggal kicsinálod magadat. És van még itt más is jócskán.
A legártalmatlanabbnak tűnő hétköznapi szokások is ronthatják a kognitív funkiókat, amelyek a hatékony hétköznapi működésünhöz szükségesek. (A kognitív funkciók az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a számolás, a nyelvhasználat vagy egyéb magasabb rendű gondolkodási feladatok /pl. tanulás, döntés, tervezés, problémamegoldás, önismeret stb/.)
Dr. Tara Swart brit neurológus szerint ezzel a négy hétköznapi szokással jelentős mértékben rongáljuk agyunk normális működését:
#1. A hírek állandó csekkolása
Az ántevilágban csak a reggeli lapok írták meg az előző nap eseményeinek krónikáját, ma viszont másodpercről másodpecre ellenőrizhetjük, mi történik a világban, akár féllábon álva a villamoson, az okostelónkat prütykörészve. Amerika német szárazföldi csapatokat kér Szíriába az Iszlám Állam maradéka ellen, Irán megint rákapcsolt az urándúsításra, elfogták a mátyásföldi szatírt, ismét egekben az áfonya ára: áramlik a rengeteg fontosnak tűnő infó, ami arra ösztönöz bennünket, hogy még gyakrabban és mohóbban faljuk a híreket.
Ez így felettébb ártalmas, mutat rá a neurológus.
Az Asurion tech support cég felmérése szerint átlagosan 12 percenként megyünk fel fel valamilyen hírportálra infókat böngészni, miközben többségünkben tudatában vagyunk annak, hogy ez nettó hülyeség. Az Amerikai Pszichológiai Társaság kimutatta, hogy a hírfogyasztó közönség 56 százaléka számára komoly stresszt jelent, hogy aggasztó híreket fogyaszt, mégis csinálja.
Dr. Tara Swart szerint ép ésszel nem lehet elvárni, hogy valaki teljesen elvágja magát a globális hírfolyamtól, de optimális határokat fel lehet állítani. Letilthatók a híreket továbbító agresszív appok, és hozzá lehet szokni, hogy mondjuk csak óránként nézzük meg egy hírportálon, hányas karambol volt tíz perce az M3-ason.
Nézd meg legfrissebb állásainkat:
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK
IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK
ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK
#2. Hasonlítgatás
A hasonlítgatás kényszeres szokása valószínűleg egyidős az emberiséggel: mindig lesznek nálunk szebbek, jobbak, szerencsésebbek, akiket irigyelhetünk, gyűlölhetünk vagy csodálhatunk, illetve alantasabb személyek, akiket fölényesen lenézhetünk. A közösségi média minden korábbinál termékenyebb táptalaj e szokás számára. (A hasonlítgatást ugyanakkor ne ítéljük el teljesen, ennek köszönetően lőhetjük be, hol tartózkodunk aktuálisan a társadalmi tápláléklánc ranglétráján.)
Nagyon leegyszerűsítve kétféle hasonlítgatás létezik: a lefelé meg a fölfelé történő. Értelemszerűen előbbi esetben azokhoz hasonlíthatjuk magunkat, akiket lenézünk, utóbbiban azokhoz, akiket csodálunk és akikhez hasonlítani szeretnénk. Dr. Swart szerint mindkét hasonlítgatás ártalmas, mert káros önértékelési folyamatokat indít be, ezért jobb róluk leszokni.
Ez praktikusan azt jelenti, hogy a közösségi médiában töröljük vagy blokkoljuk azokat az ismerősöket, akiket túlságosan lenézünk vagy valamiért nagyon irigyeljük őket. Előfordulhat, hogy meglepően nagy tömegről lesz szó, és az elválás talán fájdalmas, de hatalmas felszabadulás lehet az eredmény.
#3. Bánatevés
A bánatevéssel az a helyzet, hogy nemcsak akkor vagyunk hajlamosak önjutalmazási céllal zabálni, amikor szörnyű magánéleti kín emészt, hanem zsibbasztó unalmunkban is.
A bánatevés legyőzésének első lépése az, amikor rájövünk, miért falunk: nem evolúciós célból (hogy ne haljunk éhen), hanem mentális okokból. Dr. Swart szerint ennek elemzéséhez érdemes naplót vezetni noteszban vagy okostelefonon. Felvezetentő a naplóba, hogy mikor mit ettünk fölöslegesen, és mi volt a kiváltó oka, s ennek alapkán felvázolható, létezik-e valamilyen mintázat. (Például mindig beficcen egy vállról indítható méretű szelet csoki, ha felidegesített a főnök vagy rosszul sikerült egy randi.) A cél ezután a krizíshelyzetek megfelelő kezelése.
Az sem elhanyagolandó szempont, hogy a bánatevés a magas cukor- és zsírtalmú táplálékkal hozható összefüggésbe – ki hallott már arról, hogy valaki hirtelen felindulásból megevett fél kiló frissen mosott nyers parajt egy King Size méretű pizza helyett, extra kecsappal és feltéttel? –, ami egyenes út a kajakóma és a teljes eltompulás felé. A beteges elhízásról nem is beszélve.
#4. Multitasking
Már könyvtárnyi irodalma van annak, hogy a multitasking több szempontból is káros: ha egyszerre sok feladatot próbálunk elvégezni, az hosszabb távon nem növeli a produktivitást, viszont már rövid távon kikészít testileg-lelkileg. Például nem lehet párhuzamosan telefonálni, emilezni és táblázatot kezelni anélkül, hogy az agyunk ne kerülne rövid idő alatt fokozott stressz alá, mivel ezek a feladatok más és más területeket aktivizálnak. A megoldás: minden feladattípus számára meghatározott időablakokat kell kijelölni fontossági sorrend szerint, és ennek megfelelően kell haladni.
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!