Két személyiségzavar, amelyek sikeressé tehetnek a munkában

A szakmai sikereket illetően nem feltétlenül hátrány, ha valaki klinikai eset. Sovány vigasz, de azért jó hír: a mentális problémák közül a pszichopátia hosszú távon nem garantálja a lépéselőnyt.

Előfordult már, hogy arra gondoltál, a főnöködet felkészült pszichiáterek csapatának kellene hosszan kezelnie egy világtól elzárt helyen? Lehet, hogy nem is jársz messze az igazságtól.

Sötét Hármasnak nevezik azt a három személyiségzavart, amelyeket a pszichológusok a szakmai (és politikai) sikerrel hoznak összefüggésbe. Ezek pedig a nárcizmus, a machiavellizmus és a pszichopátia. A nárcisztikus személyiség hatalmasra növesztett, de törékeny énképpel rendelkezik, a macchiavellista mindenkit igyekszik manipulálni és kihasználni, a pszichopata pedig impulzív és minimális empátiát mutat az emberek iránt.

A Berni Egyetem pszichológusainak kutatása is azt a feltételezést támasztja alá, hogy segítheti a karrier szárnyalását, ha valakinek jól fejlett személyiségzavara van. De nem mindegy, hogy milyen.

A svájci kutatók nyolcszáz 25 és 34 év közötti német munkavállalót vontak be a vizsgálatba. A Sötét Hármasra vonatkozó kérdéseket tettek fel, illetve választható állításokat tártak a résztvevők elé. Például: „Gyakran törekszem arra, hogy én legyek a figyelem középpontjában” (nárcizmus), „Gyakran érzelemmentesen viszonyulok bizonyos helyzetekhez” (pszichopátia), „Szeretem manipulálni az embereket, hogy elérjem a célomat” (machiavellizmus).

A kutatók felmérték, hogy a résztvevők objektíven, illetve szubjektíven mennyire sikeresek a munka világában. Először azt vizsgálták, a résztvevők mennyit keresnek és milyen magas pozíciót töltenek be (objektív siker), majd arra kérték őket, írják le, mennyire elégedettek a karrierjükkel (szubjektív siker).

A kutatás eredménye az lett, hogy a nárcizmus és a machiavellizmus összefüggésbe hozható a szakmai sikerekkel, a pszichopátia azonban nem.

A vizsgált személyek közül azok, akik nárcisztikusnak voltak mondhatók, jobban kerestek, mint a többiek, a machiavellisták viszont gyakrabban töltöttek be vezetői pozíciót és elégedettebbek voltak a karrierjükkel.

De mi a kapcsolat e személyiségzavarok és a munkahelyi sikerek között?

„Feltételezhető, hogy a magasabb státusz iránti vágy a machiavellizmus egyik fontos eleme, ami segít a machiavellista alkatú személyiségeknek abban, hogy fontos pozíciókat szerezzenek meg maguknak, ez pedig elégedettséggel tölti el őket” – írják a kutatók.

A nárcisztikusakról azt mondják a kutatók, hogy nagyon jó első benyomást tudnak kelteni másokban, különösen az állásinterjún, ami oda vezet, hogy könnyebben szereznek meg nagy presztízsű állásokat, mint az átlagemberek. Valószínűsíthető, hogy tárgyalófélként is kezdeményezőbbek és sikeresebbek.

De mi a helyzet szegény pszichopatákkal?

A nárcisztikus, a machiavellista és a pszichopata személyiségekkel egyaránt nehéz kijönni, a pszichopaták azonban egy tekintetben kilógnak a sorból a svájci kutatók szerint. Konfliktushelyzetben agresszívebb és antiszociálisabb viselkedést tanúsítanak, ami útjába állhat munkahelyi sikereiknek.

Felmerül a kérdés: hogyan lehet, hogy személyiségzavaros emberek komoly sikereket érnek el és fontos pozíciókat tudnak megszerezni maguknak? Korábbi kutatások arra mutattak rá, hogy a Sötét Hármas személyiségjegyeit mutató emberek egyidejűleg számos pozitív tulajdonsággal is bírnak. Például extrovertáltak, nyitottak az új tapasztalatokra, mernek kockázatot vállalni, stabil az önértékelésük és kompetitív attitűddel rendelkeznek – ezek mind nélkülözhetetlen személyiségjegyek ahhoz, hogy valaki jelentős eredményeket érhessen el a munka világában.

Az ilyen emberek játszmáinak végeredménye azonban óhatatlanul negatív: sikerük hosszú távon nem tesz jót annak a szervezetnek, ahol oly látványosan utat törtek maguknak.

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!