Miért jó a cégeknek az intelligens engedetlenség?

A vakvezető kutyák kiképzése és a repülőgépek fekete doboza mutatott rá a fontos összefüggésre.

Elkerülhető lett volna a hatalmas Volkswagen-botrány (meghamisították a motorok széndioxid-kibocsátási adatait), ha az alkalmazottakat arra bátorítják, hogy jelezzék, amikor problémát észlelnek?

Igen, válaszolja határozottan Ira Chaleff, az Intelligent Disobedience: Doing Right When What You're Told Is Wrong (Intelligens engedetlenség: cselekedj helyesen, amikor rossz utasítást kapsz) című könyv szerzője.

Chaleff szerint kiskorunktól arra nevelnek minket, hogy engedelmeskedjünk az utasításoknak, és ne lázadjunk a tekintély ellen. Akkor is teljesítjük a parancsot, ha tudjuk, hogy rossz következményei lesznek. A szerző azt fejti ki könyvében, hogy ezt a hozzállást ideje felülvizsgálni.

Sokat tanulhatunk a vakvezető kutyáktól, mutat rá Chaleff. A speciálisan kiképzett kutyák szocializációja másfél évig tart, arra tanítják őket, hogy engedelmeskedjenek az emberi parancsoknak. Később azonban a kutyák tudását magasabb szintre emelik: intelligens engedetlenségre szoktatják őket.

„A kutyának tudnia kell, hogy ha egy parancsot végrehajt, azzal árthat-e önmagának és a gazdájának – magyarázza Chaleff. – Akkor sem szabad engedelmeskednie, ha a rossz parancs többször is elhangzik. Ez csodálatos metafora az emberek számára.”

Több iparágban is kutatásokat végeztek az intelligens engedetlenséggel kapcsolatban. Az egyik kitüntetett terület a légiközlekedés: a hetvenes években rájöttek, hogy több súlyos katasztrófa elkerülhető lett volna, ha működik az intelligens engedetlenség.

„A fekete dobozok felvételei többször is arról tanúskodtak, hogy a legénység egyik tagja valamilyen anomáliára hívta fel a figyelmet, de a kapitány nem foglalkozott vele – mondja Chaleff. – Nagyjából másfél perccel később mindenki meghalt.”

A légiközlekedésben elkezdték arra bátorítani az alkalmazottakat, hogy ha problémát észlelnek, asszertíven és ismételten hívják fel rá a figyelmet. Ha a kapitány harmadszor sem reagál a figyelmeztetésre, a másodpilótának jogában áll átvenni a parancsnokságot. Ez jelentős mértékben növelte a légiközlekedés biztonságát.

A modellt az egészségügy is átvette, különösen a kórházak, ezáltal nagy mértékben csökkent a műhibák száma. Az intelligens engedetlenség jótéteményeit azonban nemcsak olyan iparágakban hasznosíthatják, ahol élet-halál kérdése, hogy helyes-e egy döntés, hanem bármely cég profitálhat belőlük, vélekedik Chaleff.

„A cégvezetőknek, igazgatótanácsoknak meg kell vizsgálniuk, hogy önkéntelenül nem olyan vállalati kultúrát tartanak-e fenn, amely nem támogatja az őszinte problémafelvetést” – mondja Chaleff.  

Chaleff siet leszögezni, hogy az intelligens engedetlenség nem egyenlő a közérdekű bejelentéssel. „Olyan vállalati kultúrát érdemes kialakítani, ahol az őszinte problémafelvetést örömmel fogadják. Ebben az esetben az anomáliákat házon belül ki lehet küszöbölni, és nem kell hatósági beavatkozáshoz folyamodni.”

A három legfontosabb teendő

1. Támogassuk az őszinte problémafelvetést
A cégeknek támogatniuk kell azokat az alkalmazottakat, akikben megvan a bátorság ahhoz, hogy felemeljék a szavukat. Az alkalmazottakat oktassák arra, hogy ha potenciális problémát észlelnek, beszéljék meg egy megbízható kollégával. Amennyiben megalapozott az aggodalom, keressenek támogatókat és lépjenek a probléma elhárítása érdekében, amikor eljön az idő.

2. Finomítsuk a hangvételt
Ha valaki agresszíven vet fel egy problémát, nagy a valószínűsége, hogy elutasításra talál. A légiközlekedés példája viszont azt mutatta, hogy a túl szerény megszólalás sem célravezető. A dolgozóknak meg kell tanítani az asszertív problémafelvetés művészetét, amelynek révén jól időzítve, tisztelettel, de nyomatékosan közlik mondandójukat.

3. Ne hagyjuk magára a megszólalót
Kísérletek bizonyítják, hogy ha valaki egyedül mutat rá valamilyen problémára, azonnal elhallgattatják. De ha egy társa támogatja az illetőt, sőt egy harmadik személy is mellé áll, már odafigyelnek rá. A középvezetőknek meg kell tanítani, hogy amikor egy alkalmazott potenciális veszélyre vagy egy nagyon rossz döntésre hívja fel a figyelmet, ne hagyják magára, amennyiben az aggodalom megalapozott.

„Csúcsvezetők gyakran mesélik nekem, hogy azért vannak álmatlan éjszakáik, mert attól félnek, hogy a munkatársaik nem mondják meg nekik az igazat – mondja Chaleff. – A kutya az ember legjobb barátja, a vezetőé pedig az intelligens engedetlenség.”

A FastCompany cikke nyomán.

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!