Ezért kell leszámolnunk az Y generációval kapcsolatos előítéleteinkkel

Szeretnénk, ha a cégünk meg tudna felelni a mai kor elvárásainak? Akkor ideje megértenünk a fiatalabb generációkat.

Sokan úgy tartják, hogy az új generációk megjelenése a munkaerőpiacon elég sok konfliktust okoz az idősebb nemzedékekhez tartozók körében. A 1980 és 90 között született Y, más néven ezredfordulós generáció tagjai mostanában töltik be a harmincat, és kerülhetnek akár vezetői pozícióba is a cégeknél; a Z generáció pedig épp pályakezdőkként ismerkedik a munka világával. Ez a váltás az idősebb nemzedékek számára komoly próbatétel lehet, hiszen a fiatalabb munkavállalók gondolkodásmódja, viselkedéskultúrája eltér az övéktől, egészen más dolgokat tartanak fontosnak, másképp dolgoznak, ahogy ez eddig megszokott volt. Az Y generáció életében ugyanis kulcsfontosságú a technikai fejlődés, amitől aztán gyakorlatiasakká váltak. Emellett szüleiktől önállóságot tanultak és meggyőződésük, hogy joguk van a szabad véleménynyilvánításhoz, ezért a munkahelyükön nagyobb önbizalommal és oldottabban fejezik ki véleményüket, végzik feladataikat, és ha kell, rögtön képesek váltani is. A harc, az egymással való versengés szinte lételemük, amitől szintén idegenkedhetnek a korábbi generációk képviselői.

Sokan azonban már felismerték, hogy az Y generáció kicsit agresszívebb jellemvonásaiból inkább előnyt kell kovácsolni, és aktív csapattaggá kell őket formálni, ahelyett, hogy a cégvezetők a letörésükkel próbálkoznának, hiszen nélkülük egy vállalat sem haladhat a korral. A női esélyegyenlőség kialakításáért is dolgozó médiacég, a Refinery29 vezetője szerint az együttműködéshez legelőször a hamis sztereotípiákkal és a konvenciókkal kell leszámolnunk. Philippe von Borries ügyvezető inkább büszke arra, hogy cégénél olyan közösséget képviselhet, amelynek tagjai függetlenek és progresszívek, és fontosnak tartja, hogy a legújabb generációs gondolkodásmódot a cégek átültessék a gyakorlatba is.

„A berlini fal leomlása tulajdonképpen az egyéniség diadala volt a konformizmus felett” – mondja von Borries, aki kisgyermekként maga is jelen volt e történelmi pillanatnál, és bár szerinte fontos változás indult meg akkor, sok tekintetben még a mai napig rengeteg előítélet él bennünk bizonyos társadalmi csoportokkal kapcsolatban. Von Borries szerint míg a világ technikailag rengeteget fejlődött az elmúlt 10 évben, alig engedünk teret a nőknek arra, hogy kifejezhessék egyéniségüket: „Csak írjuk be a ’nő’ szót a Google keresőjébe, és a sztereotípiák és konvenciók világával fogunk szembesülni, melyben minden nő ugyanúgy néz ki – hívja fel von Borries a figyelmet a bennünk élő előítéletekre. – Ezzel szemben, ha a Refinery29 cégre keresünk rá, látni fogjuk, hogy a képek megfelelnek a valóságnak. Ezek a nők dolgoznak, vezetnek, sőt még elnökségi pozíciókért is versenyeznek.

Az ügyvezető cége küldetésének vallja, hogy az ezerarcú nőknek gyártson tartalmakat a divattól és az életstílustól kezdve egészen a hírekig és a politikáig.

Dobd el az Y generáció címkéjét!
Az Y generációról szólva von Borries megjegyzi, hogy a fiatalokat gyakran sújtják hasonló előítéletek, mint a nőket vagy a szegregált társadalmi csoportokat, és gyakran beszélnek úgy róluk, mintha klónok lennének, megfeledkezve arról, hogy ők is ugyanúgy egyéniségek, mint az idősebb nemzedékek képviselői. Szerinte az Y generáció – ahogy használjuk a szót – csupán skatulya, és inkább érdemes gondolkodásmódról beszélni, mint generációs sajátságról, hiszen ez a fajta életfelfogás nem csak a harmincasokra jellemző, hanem hatással lehet az idősebb generációkra is. Az Y generációs gondolkodásmód ugyanis három értéket képvisel: az egyéniséget, a globális összekapcsolódást és a célorientáltságot.

Hogyan tisztázhatnánk az Y-generációval kapcsolatos félreértéseket?
„Először is tiszteletben kell tartanunk azokat az egyéniségeket, akik keresik az önkifejezés és a kreativitás lehetőségeit – javasolja von Borries. – Az emberek mindig is ki akarták magukat fejezni. Ami ma különbség, hogy a technológia új utakat biztosít arra, hogy megmutassuk, kik is vagyunk. A Barbie baba például manapság olyan lányokat ösztönöz, akik saját szenvedélyeiknek szeretnének élni, és egyéni álmaikat szeretnék megvalósítani. Még egy baba is változtathatja a színét, alakját, méreteit. Ha az a baba is megváltozhat, aki a tökéletesen szimmetrikus arcával régen az egységességet és a konformizmust képviselte, akkor mindannyiunk számára van remény.”

Másodszor, mindenki szeret másokhoz tartozni. Maslow, a szükségletek piramisának megalkotója szerint a valakihez való tartozás az élelem és a biztonság utáni szükségletet követő legfontosabb igényünk. Manapság a technológia révén hozzánk hasonló emberekkel ismerkedhetünk meg világszerte. „A legjobb példa erre az az androidos reklám, amely az Oscar-díjátadás során tűnt fel ezzel a szlogennel: együtt, de nem ugyanúgy” – szemlélteti von Borries az együttműködés és az egyéniség összeegyeztethetőségét.

A harmadik tulajdonsága az Y generációs gondolkodásmódnak a célok fontossága. Az emberek egyéniségek akarnak lenni, és valami nagyobb egész részeivé válni. Ezért van az, hogy a fiatalabb dolgozók vonzódnak a magasztosabb küldetéssel rendelkező vállalatokhoz, vagy az olyan megmozdulásokhoz, mint a marketing területén a Dove pozitív női önképet hirdető reklámsorozatai, amelyek az elmúlt 50 év legkiemelkedőbb márkakampányai egyikévé váltak.

Ha az Y-generációval kapcsolatos gondolkodásmódunkat átformáljuk, megismerjük ezt a három legfontosabb értéket, olyan vállalati kultúrát hozhatunk létre, amelybe mindenki beletartozik. Az olyan általánosításoknak, melyek szerint az Y generáció tagjai lusták vagy túl ambíciózusak, nem sok értelmük van. Mindannyiunk felelőssége, hogy lebontsuk a minket elválasztó falakat, melyek egy elavult gondolkodásmód csapdájában tartanak minket.

A Business Insider cikke nyomán

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!