Nagyban utaznak: ötletek munkahelyi stresszoldásra

szerző: László Éva Lilla
2009 június 10.

Sokat elárul egy vállalat életéről és annak vezetőjéről, hogyan kezeli a stresszt: ha a menedzser a magánéletében nem akar foglalkozni a kényes kérdésekkel, akkor a cégnél is tologatni fogja azokat. A magyar kultúrában túlzott alkalmazkodásra szocializálják a gyerekeket, így felnőttként feszült helyzetben kompromisszumra törekszünk azt gondolva, az önuralom megoldja a problémát.

A vállalat egy komplex rendszer, gazdasági és emberi törvényszerűségeivel. Ha feszültség keletkezik a vállalaton belül, akkor első körben meg kell keresni a stressz gócpontját és ennek megfelelően lehet beavatkozni a vállalati szintekbe - mondja Szirmay Ágnes munkapszichológus. Szerinte nem mindegy, milyen a közérzetünk munkahelyünkön, mivel életünk nagy részét ott éljük le, az is fontos, hogy milyen minőségben töltjük el ezt az időintervallumot. „A rossz közérzet egyébként sem korlátozódik csak a munkaidőnkre. Mindenki átélte már, hogy el tudja rontani az otthoni hangulatot is, amikor kiborulva érünk haza munkahelyünkről” - teszi hozzá Szirmay. A stresszkezelés azonban nem egyenlő azzal, hogy valakit nyugtatgatunk és kedvesen elbeszélgetünk vele - ironizál a szakember. „A munkapszichológusok nem óvónők, a stresszkezelés pedig nem úri huncutság, amivel egy vállalatnak akkor kell foglalkoznia,amikor már minden egyéb fontos feladattal foglalkozott” - nyomatékosítja a szakember, hozzátéve: egy vállalat eredményességét éppúgy befolyásolja a gazdasági tevékenysége, mint humán erőforrás rendszerének hatékonysága.

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének felmérése szerint minden ötödik felnőtt lakos az idült stressz állapotában van. A stressz ugyanis nem betegség, és a stresszhez vezető kihívások önmagukban szükségesek a testi, lelki fejlődéshez. Elsősorban a hosszú távú stresszhatás vezethet magatartási zavarokhoz - ingerlékenység, fokozott dohányzás, alkoholfogyasztás, alacsony munkateljesítmény -, pszichológiai hatásokhoz - depresszió, agresszió, zavartság, figyelmetlenség -, fizikai panaszokhoz, tünetekhez - vérnyomás emelkedése, fejfájás -, pszichoszomatikus megbetegedésekhez - emésztőrendszeri, szív-érrendszeri megbetegedések. Ilyen, tartós stresszt a munkahelyi bizonytalanság, értékvesztés, képességgel arányban nem álló munkahelyi, társadalmi, családi elvárások, konfliktusos interperszonális kapcsolatok munkatársakkal, főnökkel, vagy a magánéletben, túlzott munkateher okozhatnak. 

Hogyan kezelhető a stressz? A szakember szerint be kell azonosítania a probléma gyökerét, majd a stresszkezelés egyik lehetőségeként csökkenthető a stresszt keltő forrás ereje.
hr  •  stressz  •  vállalat  •  stresszfaktor
Ajánlom e-mailben Megosztom linkedinen