Kikre vadásznak a cégek? - Ősszel is volt HVG Állásbörze
Idén több mint száz kiállító állás- és képzési ajánlatai közül válogathattak, akik kilátogattak az őszi HVG Állásbörze Országos Képzési és Karriernapokra október 7-8-án a Syma csarnokba. A rendezvényen a – hagyományosan – felsőoktatási intézmények, munkaerő-kölcsönzéssel és közvetítéssel, valamint tanácsadással foglalkozó cégek, bankok és nagyvállalatok képviseltették magukat.
Hogyan vélekedtek a „nyersanyagról” a kiállítók?
Az őszi HVG Állásbörzén gyakornoki állást hirdető élelmiszer-, és elektronikai vállalatok képviselői – amikor idei tapasztalataikról kérdeztük őket – elmondták, hogy a munkalehetőség után érdeklődők közül többen még nem végeztek egyetlen felsőoktatási intézményben sem. Ami a kiállítóknak jó, hiszen sokan közülük gyakornoki pozíciókat hirdettek meg. „Van merítési lehetőség” – mondták az érdeklődő fiatalokra utalva. Az autóipari és telekommunikációs cégek, amelyek nyitott pozíciókra toboroztak munkaerőt, úgy vélekedtek, a standjuknál megfordulók közül némelyeket minden meghirdetett állás érdekelt, több helyre is beadták az önéletrajzukat, mások arról kérdezősködtek, hol van üresedés. „Tíz önéletrajzból nagyjából egy hasznosítható, vagyis tíz jelöltből egy felel meg az elvárásoknak az előzetes szűrés alapján” – válaszolta a börzén szoftverfejlesztői állásokat kínáló telekommunikációs cég kiállítója a kérdésre, hány potenciális jelölt vette fel velük a kapcsolatot.
„Nálunk online jelentkezés van, vagyis a jelöltnek fel kell töltenie önéletrajzát az oldalunkra, nem itt helyben adja le” – mondta az egyik munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég képviselője, rámutatva egy mappára, amelyben a helyszínen áttanulmányozható álláshirdetések lapultak, ízelítőül. A legtöbb látogató pályakezdő fiatal, középkorú munkavállaló elvétve akad, ez az általános tapasztalat idén is. A felsőoktatási intézmények és nyelviskolák standjánál középiskolás diákok is szép számmal megfordultak. „Sokan csak általános kérdéseket tettek fel – milyen szakok indulnak jövőre, hány ponttal lehetett bekerülni ezekre idén –, mások még azzal sincsenek tisztában, hogy mi az az alap- és mesterképzés” – összegzik tapasztalataikat az egyik egyetem standjánál.
Miért jöttek az álláskeresők?
A HVG őszi állásbörzéjén összesen 8794 látogatót kérdeztek a szervezők végzettségükről, terveikről, elképzeléseikről. „Ez már a második börze, amire idén kijövök. Noha konkrét állásajánlatra egyelőre nem jelentkezem, megnézem, mit hirdetnek a cégek. Jövőre leszek utolsó éves a főiskolán turizmus-vendéglátás szakon, addig is próbainterjúzom, körbekérdezek, lenne-e esélyem a multiknál” – válaszolta a 22 éves Ádám kérdésünkre, milyen céllal érkezett. A 17 éves Eszter gimnazista, érettségi után külföldre készül, ezért uniós diákmunka-lehetőségek és nyelvtanfolyamok iránt érdeklődött. „Meg persze begyűjtöm az összes villogó, színes tollat, kitűzőt, cukorkát, ha már van” – célzott a kiállítók standjain csábító „ajándékokra”. A 35 éves Lajos informatikus. „Leadtam az önéletrajzomat, megpályáztam három állást, pár hét múlva kiderül, hogy behívnak-e interjúzni valahova” – mondta. Ötéves munkatapasztalata van, úgyhogy, mint mondta, reménykedik.
Kiket kerestek a munkaadók?
Az őszi rendezvényen a kiállítók 41,79 százaléka mérnöki/műszaki, 19,4 százaléka informatikusi, 19,4 százaléka gazdasági/pénzügyi végzettségű munkavállalót keresett. Értékesítői munkára 8,96 százalék, asszisztensi/ügyfélszolgálatos pozíciókra 10,45 százalék toborzott munkaerőt. Végzettség szempontjából a már említett szakembereken kívül előnyt élveztek a bölcsészettudományi és természettudományi területen végzett munkavállalók, előbbieknek a cégek 20,22 százaléka, utóbbi célcsoportnak 11,24 százaléka kínált állást. A kiállítók 11,24 százaléka jogászt, informatikust keresett.
A tavaszi állásbörzén a munkaadók többsége (78 százaléka) diplomás fiatalokra vadászott 1-3 éves szakmai tapasztalattal. Kelendőek voltak a pályakezdő friss diplomások (a kiállítók közel 72 százaléka kínált állást e célcsoport képviselőinek is), illetve a gyakorlott, diplomás szakemberek. Akkor a cégek 38 százaléka olyan pozíciókat is meghirdetett, amelyekre a még diploma előtt állókat várták, középfokú végzettségűeknek 30 százalék kínált valamilyen állást, közel 38 százalék pedig vezetői tapasztalattal bíró szakemberek jelentkezését várta. A kiállítók 12 százalékának nem számított a jelentkező végzettsége.
A tavaszi börzén a látogatók 47,8 százalékának legalább egy diplomája volt, közel 32 százalék valamely felsőoktatási intézmény hallgatójaként érkezett a rendezvényre. A legtöbb álláskereső gazdasági vagy pénzügyi területen kívánt elhelyezkedni, 19,59 százalékuk mérnöki vagy műszaki végezettségének megfelelő állást keresett, míg 9 százalék informatikusként, 7 százalék pedig az idegenforgalom területén szeretett volna elhelyezkedni.
Ami a nyelvtudást illeti, tavasszal a látogatók 87, 68 százaléka állította, hogy – alap-, közép- vagy felsőfokon – beszél angolul, 49,32 százalékuk németül, 10,51 százalék franciául, 5,48 százalék spanyolul. A résztvevők 4,26 százaléka semmilyen nyelven nem beszélt saját bevallása szerint. A nyelvtudás hiánya a legfőbb gátja annak, hogy a magyarok kevésbé mobilisak – kevesebben vállalnak állást Európában vagy éppen más kontinensen, mint mondjuk a csehek vagy a románok.
Mennyit kereshetnek a pályakezdők?
2010 elején havi bruttó 118 ezer forint volt az érettségizett pályakezdők átlagjövedelme – a Merces fizetési felmérése szerint. Ezzel szemben a diplomás pályakezdők átlagosan 236 ezer forintra számíthattak év elején. A pozíciók szerinti összehasonlításban a pályakezdő IT-tanácsadók kerestek a legjobban: átlagosan bruttó 344 ezer forintot havonta. A friss diplomás pénzügyi kockázatmenedzserek átlagosan havi bruttó 342 ezer forintot, a szoftverfejlesztő mérnökök 336 ezer forintot, a banki pénzügyi elemzők 320 ezer forintot, a pályakezdő gépészmérnökök 255 ezer forintot, míg a gyógyszerészek átlagosan 256 ezer forintot vihettek haza a felmérés készítői szerint.
Idén a felvi.hu adatai alapján - a valamely felsőoktatási intézménybe jelentkezők létszámát tekintve - az alapszakok közül a turizmus-vendéglátás, a gazdálkodás és menedzsment, valamint a jogász szak volt a legnépszerűbb. Ezt követte a mérnök-informatikus, a pénzügy és számvitel, a gépészmérnöki, a nemzetközi gazdálkodás, a kommunikáció és médiatudomány, az általános orvos, végül a kereskedelem és marketing szak.
Forrás: hvg.hu