Menővé válhat a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Két éve a megváltozott munkaképességűek alig 18 százalékának volt munkája, ami mind a foglalkoztatás általános szintjétől, mind pedig a hasonló európai átlagtól lényegesen elmaradó képet tükröz a Központi Statisztikai Hivatal 2012-es adatai szerint. Eközben a NAV adatai azt mutatják, hogy mintegy 64 ezer olyan szabad munkahely van, ahol a megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása helyett a cégek inkább a rehabilitációs hozzájárulás befizetését választják. A legfrissebb piaci tapasztalatok azonban a helyzet változását jelzik.

„Ebben az évben áttörést érzékelünk a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában. Miközben jó 3 éven át rendre mi kerestük meg a lehetséges partnereket és mutattuk be, milyen előnyökkel járna számukra a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, mára ez a folyamat kiegyenlítődött: folyamatosan érkeznek az ilyen irányú felvetések, a foglalkoztatás mikéntjére irányuló kérdések. A speciális helyzetű munkavállalókkal kapcsolatos információáramlás minden szinten meghaladta az ingerküszöböt, ebben pedig a kormány erőfeszítéseinek és a piaci szereplők munkájának egyaránt szerepe van” – mondta Dobár Attila, a megváltozott munkaképességű munkavállalók támogatására szakosodott RehabJob ügyvezető igazgatója.

A kormány a minap jelentette be, hogy újabb 3 hónapra meghosszabbítja a megváltozott munkaképességű, rehabilitálható munkavállalók támogatott foglalkoztatásának határidejét, és hogy a program befejeztéig, várhatóan jövő év közepéig közel 5 milliárd forintot fordít pályázható pénz formájában bérköltség támogatásra. A program keretében eddig hétezren jutottak munkához.

„Tapasztalatunk szerint a cégek egyre kevésbé alkalmaznak megváltozott munkaképességű munkavállalókat pusztán az anyagi előnyök vagy a befizetési kötelezettségek csökkentésének lehetősége miatt. Sokkal inkább jellemző, hogy egyre több vállalkozás működése természetes részének tekinti, hogy egészségkárosodott, mozgássérült vagy csökkent hallású munkatársakkal dolgozzon, és ezeket a munkatársait a csapat speciális igényű, mégis teljesértékű tagjának tekintse” – tette hozzá Dobár Attila.

„Eddig a partnereinkkel folytatott megbeszélések túlnyomórészben arról szóltak, hogy miért lenne érdemes egy ilyen programba belevágniuk. Ma már főleg a hogyanról beszélünk, a megvalósítás módja izgatja a cégeket. Ha vannak is prekoncepciók, azokat egyre könnyebb legyűrni, amiben különösen segítségünkre van, hogy terjed a megváltozott munkaképességűek elszántságának, kitartásának, lojalitásának a híre. Nem egyszer a szervezet átvilágításával bíznak meg minket, aztán hosszú távon a tréningek és a ’rehabos’ munkaerőközvetítés miatt maradunk.”

A RehabJob idén tavasszal tartott felkészítő tréningjén 230 megváltozott munkaképességű munkavállaló vett részt. A magabiztos fellépést, a világos kommunikációt és az álláskeresési folyamatban való kiigazodást segítő felkészítés sikerét jelzi, hogy fél év alatt a résztvevők egynegyede nyert el egy általa megpályázott állást. A RehabJob a jövőben is  folytatja a vállalatok és a pályázók felkészítését, az állásajánlatok összegyűjtését és az összes lényeges információ megosztását.

„Tartós divatot szeretnénk kialakítani: az a cég számítson majd menőnek, ahol a munkavállalók sokszínűsége a jellemző” – hansúlyozza Dobár Attila.