Mi tesz valakit vezetővé?
A kérdés egyszerűnek tűnik, a válaszadás mégsem az.
A legjobb az másik végénél kezdeni, azaz megnézni, ki nem vezető – ajánlja dr. Travis Bradberry, a TalentSmart elnöke.
Attól még nem vezető valaki, ha rangidős vagy bizonyos pozíciót foglal el a céges hierarchiában. A vezérigazgató az vezérigazgató, és elért egy bizonyos bérkategóriát, de ettől még nem minősül automatikusan vezetőnek.
Attól sem vezető valaki, ha ilyen címet birtokol. Viszont vezető lehet egy adott személy a munkahelyén, a lakóhelyén vagy a családjában anélkül, hogy ünnepélyesen kinevezték volna.
Nem kellenek különleges tulajdonságok ahhoz, hogy valaki vezető lehessen. Amikor meghalljuk a kifejezést, hogy „vezető”, a legtöbben rögtön olyan személyre gondolunk, aki domináns és karizmatikus. Mondjuk híres történelmi személyiség, győztes hadvezér vagy tiszteletre méltó államférfi. Ám egy vezetőnek nincs szüksége arra, hogy extrovertált vagy karizmatikus legyen, és megfordítva: a karizmatikus személyiségek nem feltétlenül válnak vezetővé.
A vezetés nem egyenlő a menedzseléssel. Ez nagyon fontos. Aki 15 fős csapat élén tevékenykedik a teljes felelősség birtokában, remélhetőleg jó menedzser. Szükség is van jó menedzserekre, hogy tervezzenek, felmérjenek, monitorozzanak, koordináljanak, problémákat oldjanak meg, embereket vegyenek föl és rúgjanak ki és még egy csomó dologal foglalkozzanak. A menedzserek idejük túlnyomó részében dolgokat menedzselnek. A vezetők embereket vezetnek.
Tehát, mitől lesz valaki vezető? Lássuk, néhány köztiszteletnek örvendő személyiség miként határozza meg a vezetés fogalmát, és töprengjünk el azon, mi nem stimmel ezekkel a definíciókkal. Peter Drucker (menedzsmentszakértő, üzleti gondolkodó): A vezető egyetlen definíciója: követői vannak. Valóban? Ez a tautológia annyira leegyszerűsítő, hogy már veszélyes. A hadsereg frissen kinevezett századosa 200 ember felett parancsnokol. Ki sem jön a szobájából, egy szót sem vált a századába tartozó katonákkal. A rutinparancsokat a beosztottai közvetítik. A katonái automatikusan „követik” ezeket a parancsokat. Tényleg vezető ez a százados? Parancsnoknak parancsnok, de vezetőnek nem nevezhetjük. Drucker természetesen briliáns elme volt, de ez a meghatározás túl egyszerű. Warren Bennis (az üzleti tudományok professzora, a vezetésről való gondolkodás úttörője): A vezetés a víziók valósággá alakításának képessége. Tavasszal az a víziód támad, hogy kertet szeretnél létrehozni, majd a rengeteg munkának köszönhetően répa és paradicsom terem az ablakod alatt. Vezető vagy? Nem, kertész. Bennis meghatározása mintha megfeledkezne a „többiekről”. John Maxwell (evangélikus lelkész, szónok, több könyvet írt a vezetésről): Vezetőnek lenni annyit tesz, mint hatással lenni másokra – se többet, se kevesebbet. A minimalizmus jó dolog, de ekkora redukció már sok. Egy fegyveres rabló hatással van az áldozataira. Egy menedzser kirugdalhatja a munkatársait, és ez is jókora hatás. De az ilyen hatás vezetővé teszi-e a rablót vagy a menedzsert? Maxwell meghatározása nem tartalmazza a hatás forrását. Vagyis mi a vezetés? Meghatározás: A vezetés a közösségre/társadalomra való hatás folyamata, amely maximalizálja a többiek erőfeszítéseit egy magasabb cél elérése érdekében. Figyeljük meg e meghatározás kulcselemeit: * A vezetés a közösségra való hatásból fakad, nem pedig tekintélyből vagy hatalomból. * A vezetéshez szükség van másokra, akik nem feltétlenül közvetlen beosztottak. * Nem esik szó személyes készségekről, jellemzőkről, sem címekről; a hatékony vezetést különféle stílusok, megoldási módok jellemezhetik. * Szerepel a magasabb cél, tehát nem olyan hatásról van szó, amely nem irányul konkrét dologra. A vezetés egy bizonyos szellemi beállítottság működés közben. Nem kell a titulusra várni. A vezetést nem adja valaki – ki kell érdemelni és jogot kell rá formálni.
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!