Az egyik legfontosabb interjúkérdés, amit senki nem tesz fel, pedig kellene

Jól alakul az állásinterjú, a jelölt alkalmasnak tűnik a nagy felelősséggel járó posztra. Ő is érzi, hogy célegyenesbe jutott, és mindent meg is tesz azért, hogy a lehető legjobb színben tüntesse fel magát. Ez természetes is, de hogyan lehetne megtudni, mi az, amire nem annyira büszke?

Biztos, hogy jó helyen vagy? Merj továbblépni és nyerj>> 

Kérjünk tőle negatív referenciákat.

Ezt tanácsolja Bart Lorang, a FullContact ügyfélkapcsolati menedzsment cég vezérigazgatója. Először akkor tette fel a kérdést, amikor egy Mike nevű ígéretes jelöltet interjúvolt értékesítési vezetői pozícióra. Néhány sör mellett arról beszélgettek, kivel dolgoznának szívesen újra a volt kollégák közül – és kivel nem. Lorang egyszercsak megkérdezte: „Nagyon bánnád, ha beszélnék velük?" Hogy egyenlőek legyenek az esélyek, ő is megadta Mike-nak néhány volt munkatársa nevét, akik nem túl kedvező dolgokat mondhatnak róla.

A negatív referenciák olyan beszédesnek bizonyultak – és megerősítették Lorangot abban, hogy Mike a befutó jelölt –, hogy ez a kérdés bekerült a szakember interjúztatási folyamatába.

A módszer így működik:

1. Bizalomépítés
Csak olyan jelölt esetében kell negatív referenciákat kérni, aki alkalmasnak tűnik a pozícióra. "Nem szabad ajtóstul rontani a házba - mondja Lorang. - Először bizalmat kell építeni, és érzékeltesd, hogy te sem vagy tökéletes." Meg lehet ismertetni a jelöltet a saját tévedéseinkkel, és azzal, hogy mit tanultunk belőlük. Miután kiderült, mástól sem várjuk el, hogy tökéletes legyen, el lehet kérni a negatív referenciákat. Lorang legalább hármat szokott.

2. Adj gondolkodási időt
A legtöbben meghökkennek a kérés hallatán, és zavarukban hirtelen nem jut eszükbe megfelelő negatív referencia. "Hagyni kell, hogy emésszék a dolgot, legyen rá egy napjuk."

"Néhányan azt felelik, hogy nem tudnak negatív referenciát adni, mire azt gondolom, hogy OK, majd én megkeresem őket." Lorang rendszerint rossz jelnek tekinti, ha valaki nem tud negatív referenciával szolgálni. "Egyetlenegyet sem tudsz produkálni? Ennyire szimpatikus ember vagy? Ha mindenki szeret téged, valószínűleg nem szoktad teljes erővel bedobni magad."

3. Hívd fel a negatív referenciákat és beszéltesd őket
Ezt könnyebb mondani, mint csinálni. "Amikor elkezdtem hívogatni őket, roppant izgalmas volt - mondja Lorang. - Olyan érzés kerített hatalmába, mintha telefonos értékesítő lennék, akinek az a legfontosabb, hogy a másik nehogy letegye."

Néhányan kissé bosszankodtak, hogy a negatív referenciák közé tartoznak. "Ha azért hívnak fel, mert utálsz valakit, önkéntelenül védekező pozíciót veszel fel - magyarázza Lorang. - A gyanakvásukat is le kell győzni, mert arra tanítottak minket, hogy nem szabad másokról rosszat mondani."

De ahogy megered az emberek nyelve, a válasz sokatmondó, a jelöltet és a negatív referenciát illetően egyaránt. Mike esetében például többek között olyan értékesítők voltak a negatív referenciák, akik hozták az előírt kvótát, ő azonban mégis kirúgta őket. "Ez szokatlan az értékesítési szakmában, és olyankor fordul elő, ha az illető primadonna, aki rontja a csapat teljesítményét - mondja Lorang. - Ennek alapján sok minden kiderült arról, milyen ember Mike."

4. Mondd el a jelöltnek, mit tudtál meg róla
Amikor a negatív referencia mesélni kezd, a tényekre kell nagyon odafigyelni. "Az érzelmeket el kell választani attól, ami történt - mondja Lorang. - Sokan dühbe jönnek, amikor arról az emberről beszélnek, akit utálnak. Ki kell puhatolni, pontosan mi történt, és miért úgy reagált rá az illető, ahogy."

Ha sikerült megszerezni a megfelelő információkat a negatív referenciáktól, újra találkozni kell a jelölttel. "Azt szoktam mondani: megígértem, hogy visszajövök az adatokkal - mindig adatoknak hívom az infókat - mondja Lorang. - Mit szólsz hozzá?" Lorang így akar lehetőséget adni a jelöltnek arra, hogy kifejezze az érzelmeit a hallottakkal kapcsolatban.

A jelöltek válaszai rengeteg dolgot elárulnak. "A negatív referenciák gyakran több évvel korábbi ügyekről számolnak be, és ennyi idő alatt a jelöltek a megfelelő perspektíva birtokában fel tudják dolgozni a történteket, elismerik, ha hibáztak, vagy belegondolnak, hogyan kellett volna másképp megoldani a problémát."

Ha a jelölt védekező állást vesznek fel, az intő jel. "Vannak, akik másokat hibáztatnak és nem ismerik el, hogy közük lett volna az egészhez."

"Úgy folytatom, hogy: beszéljük meg az esetet. Mit sikerült tanulnod belőle? - mondja Lorang. - Bűnt követtem el embertársam ellen - az a lényeg, hogy a jelölt elismeri-e a felelősségét. Mindannyian hosszú utat teszünk meg, és sokat fejlődhetünk emberileg. Ha valaki nem képes az önelemezésre, és nem tanul folyamatosan, azzal az emberrel én nem akarok együtt dolgozni."

Minda Zetlin cikke nyomán.

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről! Ráadásul most értékes ajándékokat is nyerhetsz. Regisztrálj itt>>