Ilyen alapvető hibákat vétenek a rosszul kommunikáló vezetők

szerző: Jobline
2015 december 17.

A vezetés lényege a kommunikáció: meg kell ismertetni a csapattal a víziót, inspirálni kell a munkatársakat, együtt kell dolgozni a stratégián és elkötelezetté kell tenni a többieket a célok elérésben. Ez nagyon bonyolult és összetett feladat, nem csoda, hogy sok vezető kudarcot vall e téren.

Sok rosszul komunikáló vezető nincs tudatában a hiányosságainak. A szervezet valahogy elketyeg az ő rátermettségük nélkül is, mert a másodvonalbeli vezetők közvetítik a munkatársaknak mindazt, amit a főnök nem tudott megfelelően átadni.

Az alábbi öt jellemző segíthet megállapítani, hogy valaki rosszul kommunikáló vezető-e, és a hibák felismerése fejlődésre inspirálhat.

1. Az átláthatóság hiánya

A jó vezető azt mondja, amit gondol, és azt gondolja, amit mond.

Nem lehet árnyalatnyi disszonancia sem az elvek, értékek és célok, illetve a cselekedetek között, különbe zavar keletkezik a rendszerben. Például a vezető tetteinek és magatartásának összhangban kell lenniük az értekezleten ismertetett prioritásokkal. Azoknak az utasításoknak is szinkronban kell lenniük egymással, amelyeket az egyes munkatársaknak adnak.

2. A hibák be nem ismerése

A problémák elhallgatása csak tetézi a bajt.

A verzetők elvárják a beosztottaiktól, hogy amenyiben valamilyen anomáliát észlelnek, azonnal jelezzék, és lehetőleg már a lehetséges megoldásokat is mellékeljék. Azt is elvárják, hogy a munkatárs tekintse sajátjának a felmerült problémát, vállaljon érte felelősséget és lássa át teljes egészében a komplex megoldási folyamatot.

Ezért lehetnek katasztrofális következményei, ha maguk a vezetők nem nevezik nevükön a problémákat, nem ismerik be a hibáikat és hárítják a felelősséget. Az egyik legértekesebb és leghasznosabb mondat, ami egy vezető szájából elhangozhat, a következő: „Ezt elszúrtam, az én hibám, ez és ez az oka, így és így fogjuk megoldani a problémát.”

Ha a vezető ilyen mondatokat képtelen kiejteni a száján, elveszti a hitelességét a dolgozók előtt, és a munkamorál a mélybe zuhan.


 

3. Általánosító megközelítési mód

A rosszul kommunikáló vezetők általános üzeneteket (beszédek, emailek, eligazítások, bejelentések, webcastok) fogalmaznak meg, az egész csapatnak vagy az egész cégnek címezve őket. Az általános üzenetek azonban nem tartalmaznak specifikus információkat azok számára, akiket megpróbálnak megszólítani.

A jó vezetők ezzel szemben mindig tekintetbe veszik, hogy kihez szólnak, és ennek megfelelően választják meg a kommunikáció módját és eszközeit.

Aki jól akar kommunikálni, figyelembe kell vennie, hogy miért lehet érdekes az üzenet a megszólított számára, mit tud belőle hasznosítani a munkáját illetően, és ennek érdekében pontos, világos, praktikus és kézzelfogható ismereteket kell átadnia.

4. Túl sok személyes anekdota

A rosszul kommunikáló vezetők azt gondolják, akkor járnak el helyesen, ha személyes történetekkel illusztrálják, mit várnak el a munkatársaiktól: „én ezt így szoktam csinálni”, „én ezt úgy oldottam meg”.

Pedig tévednek.

A jó kommunikátorok inkább mások sikertörténetein keresztül érzékeltetik, hogyan érdemes egy faladatot megoldani vagy egy problémát elhárítani. Az ilyen történetek szélesebb perspektívát nyújtanak és a munkatársak jobban tudnak azonosulni a szereplőkkel, alaposabban megfontolva a példázat tanulságait.

5. Szigorú, elutasító alapállás

Akinek nehezen megy a kommunikáció, az nem szeretei, mert szenved tőle. Emiatt aztán az illető elutasító és megközelíthetetlen alapállást vesz fel, nehogy mások kérdezzenek tőle, rámutassanak a lehetséges problémákra, kiegészítő konstruktív javaslatokkal álljanak elő. A rosszul komunikáló vezető ezt az elutasító magatartását meglepően jól kommunikálja: tekintete szigorú, állát fölszegi, hangja rideg, öltözéke kimérten elegáns, amikor pedig éppen nem beszél, száját zordan összeszorítja.

A jól kommunikáló vezető viszont minden gesztusával az üzenet átadását támogatja. Arca derűs, gesztusai nyitottak, barátságosak, pozitívak és visszajelzésre buzdítják a hallgatóságot.

Senki nem kommunikál tökéletesen, még a világ vezető sem, pedig őket külön csapat trenírozza folyamatosan. De ha valaki felismeri a hibáit és szorgalmasan dolgozik a kijavításukon, abból az egész szervezet profitálni fog.

 

Dianna Booher blogbejegyzése nyomán.

 

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a
Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!

Ajánlom e-mailben Megosztom linkedinen