Lehet-e Budapest startupfőváros?

A német albérletkereső és -kínáló online piactér, a Netspick összeállította Európa legígéretesebb startupvárosait. Budapest szintén felkerült az illusztris listára. Az eredmény bizakodásra ad okot.

Napjaink üzleti életének egyik legizgalmasabb hívószava a startup. Óriási kihívás annak, aki belevág. Mi minden kell hozzá? Először is életképes üzleti terv és az adott gazdasági terület alapos ismerete. Kezdőtőke nélkül lehetetlen elindulni, amit a család, a barátok és az úgynevezett üzleti angyalok, azaz a hasonló vállalkozásokban fantáziát látó cégek adhatnak össze. Azt is előre el kell dönteni, hogy a hobbinkat szeretnénk-e főállású munkává kiterjeszteni (mondjuk webcukrászda, bicikliszerelde), vagy hosszú távon komoly céggé akarunk fejlődni, esetleg csak addig fejlesztjük a vállalkozást, amíg egy multi meg nem veszi. Ha a startup mellett nincs üzleti angyal, amely szakmai tanácsokkal is támogatja, érdemes tapasztalt mentort keresni, aki segít eligazodni a gazdasági terület, a jog és az adórendszer labirintusaiban.

Nemcsak a startup alapító-tulajdonosának komplikált az élete, hanem annak is, aki oda megy dolgozni. Startupnál dolgozni óriási stresszel is jár, és nem 8-tól 4-ig tart a munkaidő, teljesen normális a 12+ órás munkarend. Nincs hétvége és több hetes szabadság, csak a megfeszített munka. Ám aki fiatalon úgy dönt, hogy startuphoz csatlakozik, az állandó pörgés közepette olyan tapasztalatokra és kapcsolati tőkére tehet szert, amelyekre alapozva gyorsan sikeres karriert építhet.

Előkelő helyezés
Budapestet csak Berlin előzte meg a hat EU országot tartalmazó startuplistán, ami azt is jelenti, hogy becslések szerint tízezer munkahely válhat majd elérhetővé 2020-ig azok számára, akik hozzá kívánnak járulni a startup vállalkozások sikeréhez. Budapestet a „kontinens rejtett bajnokaként” emlegetik, hiszen növekedtek az inkubátor-csomópontok, a támogatói fedezet, a közösségi irodák, és ami a legfontosabb, a magyar főváros olcsónak számít az európai startupnagyvárosok körében.

Magyar sikersztorik
A tanulmány azt is hangsúlyozza, hogy Budapest bővelkedik magasan képzett fiatalokban, emellett gyors, szélessávú internet érhető el az egész városban, kiváló a 3 G és 3 G+ kapcsolat, és központi helyzete miatt alkalmas startupkonferenciákra és -versenyekre. Emellett jó pont, hogy könnyű és olcsó elkezdeni és fenntartani egyszemélyes vállalkozásokat.

Az elemzésben jó példaként hozták fel az Árvai Péter, Halácsy Péter és Somlai-Fischer Ádám által alapított Prezit, az internetes videostreaming-szolgáltató Ustreamet és az IT-szolgáltatást nyújtó LogMeInt. Megemlítik a szintén magyar fejlesztésű, mobillehallgatás ellen védő CryptTalkot is, amely esetén az ötletet felkaroló svéd Arenim Technologies Magyarországon kezdte meg működését.

Az Európai Digitális Városok listája
Rosszabbul szerepelt Budapest (huszonkettedikként végzett) 2015-ben a European Digital City Indexen, amely számos kritérium alapján értékelte az európai fővárosokat. A lisszaboni ICT 2015 konferencia, a Nesta és a European Digital Forum felmérése tíz értékelési mutatót határozott meg: a város elérhetősége, vállalati kultúra, mentori és vezetői támogatás, humánerőforrás-képességek, üzleti környezet, digitális infrastruktúra, a felhalmozódó tapasztalat terjedése, megosztása (multiplikátorhatás), piac, életstílus, hagyományos infrastruktúra. Az Európai Unió fővárosainak, illetve további 7 nagyvárosának versenyében Budapest megelőzte például Varsót, Rómát, Bukarestet, és nem sokkal maradt le Milánó és Prága mögött.

Az állami segítségre még várni kell
Akad néhány tényező, mely negatívan befolyásolhatja a külföldi vállalkozók befektetési kedvét Magyarországon. Ilyen például a magas adókulcs, a külföldön is népszerűtlen kormányzati akciók, a nyelvismeret hiánya. A feltételeket rontja, hogy Magyarországon nincs olyan jellegű állami segítség, ami korrigálhatja a piac kudarcait, az ennek érdekében létrehozott speciális adókedvezmény lehetősége még napirenden sincs. A 2013-as Runway Budapest 2.0.2.0 – A startup credo című tanulmány alátámasztotta a speciális adókedvezmény-rendszer kialakításának szükségességét. Mint a tanulmány írja, a nemzetközi tapasztalatok szerint egy versenyképes startup- és innovációs ökoszisztéma alapvetően négy elemre és azok kölcsönhatásaira épül: a megfelelő oktatási és képzési háttérre, a forrásokhoz való hozzáférés lehetőségére, a innovációt segítő adó- és szabályozási rendszerre, valamint a hatékony támogató környezetre. A tőke mellett tehát fontos volna a megfelelő ökoszisztéma kialakítása, a felhasználáshoz szükséges egyéb feltételek megteremtése is, mert ezek nélkül a nagy mennyiségű piacra ömlő pénz felhígíthatja majd a startupok közegét.

A következő néhány évben dől el, milyen gyorsan sikerül felzárkózni ezeken a területeken. A hazai startupok optimisták, mert ez a lényegükhöz tartozik.

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!