Válaszút előtt a HR

Az elmúlt évben sok meghívást kaptam különféle HR konferenciákra előadóként, kerekasztal- résztvevőként külföldön és Magyarországon egyaránt, aminek nagy örömmel tettem eleget. Jártamban-keltemben néhány fontos dologra lettem figyelmes, ezeket az észrevételeket szeretném most megosztani.

1./ Ma Magyarországon a képzett munkaerő megtalálása olyan kihívás lett, ami miatt a HR szakmai tevékenysége nagyjából a toborzásra redukálódik.

• A vállalatok soha nem látott mértékben keresnek toborzót vagy HR Business Partnert (a legtöbb esetben a HR BP feladatai között is a toborzás a hangsúlyos rész) annak érdekében, hogy a nyitott pozícióikat minél hamarabb be tudják tölteni.

• Az állásportálok és állásbörzék legnagyobb kihívása nem a kiállítók és szponzorok számának növelése, hanem a jelöltek bevonzása lett. Rengeteg időt és pénzt költenek arra, hogy a fiatalok érdeklődését felkeltsék a vállalatok, szakmák, a munka világa iránt.
• A szakmai összejövetelek, az üzleti rendezvények másról sem szólnak, mint a munkáltatói márkáról, a tehetség fejlesztésről és megtartásról, az y generáció másságáról és az ezzel járó kihívásokról.

Ezek természetesen nagyon fontos témák, különösen egy olyan jelöltvezérelt piacon, ami ma a nálunk van. Közben azért mégiscsak néha fel kellene emelni a fejünket és kitekinteni a nagyvilágra is, mert mire véget ér majd a toborzás aranykora, túlságosan lemaradunk . Ugyanakkor ha erre valakinek lenne igénye, jelenleg a következő problémával találkozik:

2./ Nincsenek olyan szakmai rendezvények, ahol a külföldi trendekbe lehetne betekinteni felkészült szakemberek segitségével, majd megvitatni azok hatását a hazai HR-szakmára. A külföldi szakmai konferenciákra pedig a jelenleg már vezető HR-esek jutnak csak el, mivel azok nagyon drágák.

3./ Szintén nagy problémának látom, hogy azokon a szakmai konferenciákon, műhelymunkát végző összejöveteleken, ahol azok az operációs vezetők vannak, akik az embereket napi szinten irányitják, kevés kivétellel nincs HR-es résztvevő. Ennek részben az az oka, hogy manapság egyre nagyobb divat az, hogy az üzleti vezető a HR szolgáltatás helyett vagy felkérést kap, hogy a HR-t miben kellene támogassa, vagy azt, hogy mit miért nem lehet (vagyis a „nyúl viszi a puskát”), ezért aztán meg sem hívják a HR-eseket.

Mondhatom hosszan is és röviden is, a lényeg az, a HR válaszút előtt áll, és nagyon gyorsan el kell döntse, hogy mit akar a jövőben. Külföldön a HR-szakma már szembenézett a legnagyobb problémával: a HR-esek szakmai felkészültsége nem felel meg az üzlet elvárásainak. A trend egyik legjellemzőbb ismérve tetten érhető a hazai multiknál is, mégpedig az, hogy a legtöbb témában a HR-vezető nem dönthet más vezetők, és/vagy az ügyvezető vezető bevonása nélkül. Ha nem kapjuk össze magunkat nagyon gyorsan, akkor nem fogunk helyet kapni a döntéshozó asztal mellett és nem kapunk értékteremtő feladatot, szerepet.

Joggal merül fel a kérdés, hogy mit kellene ehhez tenni.

Először is kellene sok okos fiatal a szakmába. Mostanában azt látom, hogy a HR vonzó szakma lett, így erre jó esély van.

Tudomásul kell venni, hogy a szakma átalakul(t) és a jövőben nem azokból lesz az igazán jó HR-szakember, aki szeret emberekkel bánni, hanem azokból, akik otthonosan mozognak a számok világában, barátjuk az excel és meg tudnak fogalmazni digitalizációval és big data megjelenitésével kapcsolatos szakmai elvárásokat az IT szakemberek felé.

Aztán kellenének olyan HR szakemberek, akikre fel lehet nézni, akik szakítanak arra időt, hogy átadják a tudásukat, hogy ne kelljen ehhez külföldre menni. Jelenleg – kevés nagyon drága, Budapesten megrendezett nemzetközi rendezvénytől eltekintve – a legtöbb magyarországi HR konferencia klasszikus problémákra keres klasszikus megoldást, a képzések pedig a vezetői réteget szólitják meg, nem a szakemberi gárdát.

Meg kell teremteni a szakmai műhelymunka presztizsét, és a megfelelő energia, pénz és idő ráforditásával kinevelni egy olyan szakembergárdát, akik sikerrel tudnak megbirkózni a jövő kihivásaival. A magam részéről nagyon fontosnak tartom a szakmai utánpótlás képzést, immáron 10-ik éve vagyok külsős előadó a Corvinus Egyetem posztgraduális Humán Menedzsment képzésének tavaszi szemeszterében és jelenleg dolgozom egy képzés tematikáján is, ami HR szakembereknek illetve embereket irányitó csoportvezetőknek szól.

És végül, de nem utolsósorban kellenek olyan szakmai online közösségek, ahol lehet visszajelzést és információt kapni arról, hogy hol, mit és kitől érdemes elsajátitani. Rengeteg a HR képzés, de csak nagyon kevés az, ahol igazi gyakorlati tudást és tapasztalatot lehet szerezni.

Cikkünk szerzője Forgács Judit HR-szakember, aki a HP Magyarország egyik alapító tagja, valamint az amerikai Convergys magyaroszági HR szolgáltató központjának alapítója. 2004-2007 között az EMEA Employee Care divízió operációs igazgatójaként dolgozott. 2009-2016 között az IT Services Hungary HR ügyvezetője volt. Jelenleg a fOrgXpert International ügyvezetőjeként közép- és nagyvállalatok vezetői tanácsadója. 2008 óta a budapesti Corvinus egyetem posztgraduális humán menedzsment szakának meghívott oktatója.

Szerzőnk korábbi cikkét itt olvashatod.