Hogyan szűrjük ki a füllentő pályázókat?

szerző: Nagy Barnabás
2014 március 31.

A hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát, a lódító álláskeresőt ennél kicsit nehezebb, de a helyzet azért nem reménytelen. A Financial Times ennek nézett utána.

Azt már tudjuk, hányan és főként mely pontokban füllentenek pályázatuk során, de a munkáltató szemszögéből az az érdekes, hogyan lehet leleplezni a valótlant állítókat.Az a munkakeresők alapvető érdeke, hogy növeljék láthatóságukat a piacon, ezért gyakran kísértésbe esnek és kozmetikázzák az önéletrajzukat. Ezek leleplezése érdeke a munkaadónak, hiszen ha valaki családi állapotáról hazudik vagy a születési évét hozza kissé előbbre, ez munkája minőségét aligha befolyásolja, ám aki a képzettségéről, szakértelméről füllent, már sokkal komolyabb károkat okozhat.

Mivel kell tehát felvérteznie magát a munkaadónak, ha ki szeretné szűrni a valótlanságokat? Erre keresi a választ a Financial Times szerzője szakértők bevonásával.

Először is vannak szembetűnő jelek, amelyekkel igen hamar lebukhat a jelentkező. Gyanús lehet, ha nincsenek konkrétumok az illető előéletét illetően, csak homályos utalások. Ha nem szerepel pontos évszám az iskoláknál vagy korábbi munkahelyeknél, ott valami biztosan nem stimmel. Gyors kérdésekkel egyből leleplezhető a turpisság, hiszen aki kitalált adatokat jelenít meg CV-jében, általában nem tud egyből megfelelően válaszolni a velük kapcsolatos kérdésekre. A hazugságok leleplezését a személyes mellett a videós interjú is kiválóan szolgálja, hiszen szemtől szemben könnyebben tetten érhető, aki nem mond igazat.

Szintén jó módszer az igazság kiderítésére, ha beszélünk a korábbi munkáltatókkal. Szakemberek szerint gyanús lehet egy CV esetén, ha könnyen felismerhető előre gyártott sablonokat másolt be az illető, hiszen ez annak a jele, hogy nem szánt időt a felkészülésre. Ez esetben a trehányság vádja mindenképp, a hazugságé azonban nem merül fel szükségszerűen. Persze az adu ász a teszt. Ha például egy informatikus-aspiráns azt állítja, ismeri az adott programnyelvet, hamar kiderül, igazat mond-e, ha leültetjük egy számítógép elé. Ám ez utóbbi, bár pofonegyszerű módszer, nem alkalmazható minden típusú munkakör esetében.

Manapság egyre általánosabb, hogy a munkáltató a jelentkező digitális jelenléte felől érdeklődik. A pályázó minél több közösségi oldalon szerepel, annál nehezebben rejti el valódi arcát, így a pályázatban írtak egy része is könnyen ellenőrizhető. De mi van, ha valaki egyáltalán nem hagy digitális lábnyomot? Nos, ez a mai világban talán a leggyanúsabb momentum kell hogy legyen.

Ajánlom e-mailben Megosztom linkedinen