Mi a bajuk az álláskeresőknek a munkaadókkal?
Csupán az álláskeresők 3 százaléka elégedett maradéktalanul álláspályázata kezelésével, 97 százalék zavaró tényezőkről számol be. A leggyakoribb bosszúság (73 százalék szerint), hogy az elküldött pályázatra a munkaadó semmilyen választ nem ad. Ez derül ki a Jobb-Állás karrierblog friss felméréséből, amely 426 álláskereső és váltásra nyitott munkavállaló online megkérdezésével készült.
A kérdés így szólt: "Álláskeresőként mi az, ami leginkább zavart egy-egy pályázat során?" A válaszadók 10 lehetőség közül jelölhettek meg maximum hármat, illetve egy szabad szöveges részben egyéni véleményt is megadhattak.
Top sérelem: nem válaszolnak az álláspályázatra
A 426 kitöltő közül 310-en jelölték meg a "Válaszra sem méltatnak az önéletrajz elküldése után" lehetőséget, ezzel messze ez az opció végzett az élen. Második helyre 227 szavazattal a "Nem indokolják meg, miért utasítottak el" lehetőség került, míg a panaszlista harmadik helye az anonim hirdetéseknek jutott – „Nem derül ki, hogy melyik cég hirdeti meg az állást” (210 válasz). Sok kitöltőt (165) zavart még, hogy fizetési igény megjelölését kérik a hirdetésben.
A legkevésbé az állásinterjú időbeli csúszása és az ezzel járó várakozás bosszantja az álláskeresőket.
A 426-ból mindössze 11 válaszadó (alig 3 százalék) volt maradéktalanul elégedett. Azaz, ennyien tartották korrektnek és profinak azoknak a cégeknek a toborzását, ahová pályáztak.
Unfair kérdés, hazug hirdetés, túlzó elvárások
A válaszadók egy szabad szöveges részben egyéni tapasztalaikról is beszámolhattak. Akadt, akit gyermekvállalási terveiről faggatták, másvalaki szerint indokolatlanul magasak a hirdetésekben megfogalmazott elvárások. Egy pályázónak már az email "Tárgy" részébe be kellett (volna) írnia a fizetési igényét. Akadt, akit még aznap akartak behívni interjúra. Egy másik kitöltő azt nehezményezte, hogy a munkaadók túlságosan titkolóznak a fizetésről, pedig sok felesleges kört ki lehet így kerülni. Egy álláskeresőt az zavart, hogy csak interjún derült ki, hogy vállalkozói státuszú, jutalékos alapon fizető ügynöki munkáról van szó, miközben a hirdetésben alkalmazotti munkát hirdettek fix bérrel. Az állásinterjúra utazás miatt 4000 forint útiköltsége bánta...
Íme az eredmények számokban:
Álláskeresőként mi az, ami leginkább zavart egy-egy pályázat során?
Válaszra sem méltatnak az önéletrajz elküldése után 310 (válasz)
Nem indokolják meg, miért utasítottak el 227
Nem derül ki, hogy melyik cég hirdeti meg az állást (pl. fejvadász cég keresésénél) 210
Fizetési igény megjelölését kérik a hirdetésben 165
Interjú után sokáig kell várni a döntésre 93
Udvariatlanok az interjúztatók, inkorrekt kérdéseket tesznek fel 76
Állásinterjún kevés infót árulnak el a munkáról 70
Túl sok dokumentumot kérnek csatolni (erkölcsi bizonyítvány, diploma stb.) 36
Késnek az interjúztatók, várnom kell 25
Nem zavart semmi. Korrekt, profin kiválasztó munkaadókkal volt eddig dolgom. 11
Mit tehet a munkaadó?
„Az inkorrekt módon kezelt álláskeresők rossz hírét viszik a cégnek, éppen ezért fontos a visszajelzés, a megfelelő bánásmód” – kommentálta az eredményeket Karácsony Zoltán, a karrierblog szerzője. „Apró fogásokkal is látványos eredményt lehet elérni. Ma már annyi informatikai eszköz / szoftver elérhető, amivel egyszerre akár több ezer álláskereső kezelhető. Nem bonyolult dolog az önéletrajz beérkezése után azonnal egy automatikus választ küldeni, melyben a cég megköszöni a pályázást. Szintén lehet automatikus, udvarias mailt küldeni, ha nem lesz állásinterjúra behívás. Ez az álláskeresőnek is segítség, ugyanis nem veszít időt. Állásinterjún is fontos a korrekt munkaadói hozzáállás – például csak a munkavégzéshez kapcsolódó kérdések feltétele, a munka feltéteinek ismertetése, barátságos légkör megteremtése. Az interjú utáni elutasítást pedig szintén minél gyorsabban illik közölni.”