Íme a legfőbb érvek a kisgyermekes szülők foglalkoztatása mellett

Magyarországon komoly problémát jelent az alacsony munkaerőpiaci aktivitás; e tekintetben hazánk az EU-országok között Málta után az utolsó helyen áll. A nem dolgozók jelentős részét nálunk a kisgyermekes szülők alkotják; ezzel a statisztikával pedig egyike vagyunk azoknak az országoknak, ahol ennek a társadalmi rétegnek a foglalkoztatottsága több mint huszonöt százalékkal elmarad a gyermek nélküli, vagy már idősebb gyermeket nevelő szülőkétől.

A leggyakrabban felmerülő problémák egyike, hogy a cégek az esetek nagy többségében nem tudják kezelni a kisgyermekes munkaerőt. Bizalmatlanság övezi a szülőt az esetleges távolmaradás, így az elvégzett munka mennyiségét és minőségét illetően. Szűkösek ezen kívül a pénzbeli juttatások, és nem áll rendelkezésre elegendő férőhely a bölcsődékben, illetve az óvodákban. Mindezeken kívül pedig nem hanyagolható el a hazai családmodell „üzenete” sem, amely az édesanyák nagy részét otthon maradásra készteti, az apák esetében pedig a gondolatát is elveti annak, hogy ők legyenek a gyerekkel az első időszakban.

A két fő kérdés a munkáltatók és a munkavállalók számára: Megéri-e egy cégnek olyan munkaerőt alkalmazni, aki alkalmasint rugalmasabb munkabeosztást igényel a „családi logisztika” érdekében? Dolgozhat-e úgy egy újdonsült szülő, hogy sem a család, sem a munkahely felé nem kell lelkiismeret-furdalást éreznie, és mégis mindkét területen teljesíteni tud?

Magyarországon számos kezdeményezés indult az elmúlt években: érdekképviseleti szervezetek, közösségi portálok, illetve bizonyos mértékig a szakpolitika is foglalkozik ennek a mára már égetővé vált társadalmi-gazdasági problémának a megoldásával – ehhez a körhöz csatlakozott az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. mint konzorciumvezető, a Victum Képzési Központ és az Artima Kft. közös kezdeményezése, az Új Széchenyi Terv által támogatott Munka kisgyermekkel program – röviden MuKi.

A foglalkoztatásbővítés a mai munkaerőpiaci helyzetben nem egyszerű; a MuKi mégis arra vállalkozott, hogy 2014 áprilisáig száz kisgyermekes szülőnek segít az újbóli elhelyezkedésben; akár a GYES-GYED-időszakon belül, akár utána érzi szükségét az illető a munkába való visszatérésnek.

A MuKi célja, hogy a szülőket képességeiknek és igényeiknek megfelelő álláshoz, a programhoz csatlakozó cégeket pedig felmért, munkaerőpiaci profillal rendelkező munkaerőhöz segítse. A munkaközvetítésen kívül a csatlakozott szülők személyiségfejlesztő tréningeket, nyelvi és informatikai képzéseket, illetve személyes és csoportos tanácsadást vehetnek igénybe. A cégek számára a program ingyenes munkaközvetítést, illetve tanácsadási szolgáltatást nyújt.

A MuKi jelenleg több mint háromszáztíz munkáltatóval van folyamatos, aktív kapcsolatban; tőlük érkeznek az állásajánlatok, illetve ők keresik fel a programot, ha – elsősorban atipikus foglalkoztatással – munkaerőre van szükségük. A MuKi eddig több mint kétszáz szerződéssel rendelkező szülőt számlál, az ügyfélkör pedig folyamatosan bővül; további hatszáz-hatszázötven érdeklődő fontolgatja a csatlakozást.

A MuKi tapasztalatai szerint mind a cégek, mind a szülők egyre lelkesebbek:  „A szülők nagy része tényleg szeretne visszamenni dolgozni, ezért az együttműködésben is nagyon aktív: ezek az édesanyák nem csak a programtól várják a segítséget, hanem maguk is keresnek állást – mi ilyenkor a pályázati anyag összeállításában, az interjúra való felkészülésben, illetve a  próbainterjúztatásban nyújtunk segítséget. Természeten ezt abban az esetben is megtesszük, ha általunk közvetített pozícióról van szó. Ilyen esetben igyekszünk minél részletesebb információkat beszerezni az adott munkakörre vonatkozóan.” – mondja Csapó Gábor, a Munka kisgyermekkel program és az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. munkaerőpiaci tanácsadója.

Mennyi kedvezmény jut egy kisgyermekes után?

Nézzük meg számszerűsítve, hogy miért is jár jól egy vállalat a kisgyermekes szülő foglalkoztatásával.
A cégnek 100.000 Ft bruttó összegig a GYES-ről, GYED-ről visszatérő kismama után nem kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót és a képzési hozzájárulást; ez összesen 28,5 százalék adókedvezményt jelent – bruttó 100.000 Ft-ig tehát 28.500 Ft adókedvezmény jár a teljes munkaidőben foglalkoztatott kismama után, a 100.000 Ft-ot meghaladó bérnek pedig csak az arányos része után kell adót fizetni. Ha a kismama nem teljes állásban kerül felvételre, akkor a kedvezmény mértéke a munkaórák számával arányosan csökken, tehát például a hat órás foglalkoztatás kedvezményplafonja bruttó 75.000 Ft, és az ahhoz tartozó támogatás összege 21.375 Ft.

Emberi oldal a megtakarításon túl

Tippanuczné Gönczi Melinda a projekt egyik elhelyezett kismamája, aki jelenleg telemarketinges asszisztensként dolgozik a Vodafone egyik partnercégénél. Az egy gyermekes édesanya hosszú időn keresztül sikertelenül keresett munkát: „Általában álláskereső portálokon keresztül próbálkoztam. Azt tapasztaltam, hogy az önéletrajzom 2010 júniusában véget ért, hiszen amint kiderült, hogy van egy kisfiam, jöttek a betegségekkel és a távollétekkel kapcsolatos kérdések. A gyerek márpedig nem tizennyolc évesen születik, és nem is makkegészségesen. Számomra mindebben az a legérthetetlenebb, hogy egy öregedőnek nevezett társadalomban miért nem tudok visszamenni idejében dolgozni, amikor az én gyerekemből majd adófizető, nyugdíjtermelő állampolgár lesz.”

Nem minden minőségen aluli, ami ingyenes

Sajnos a magyar társadalom hozzáállására jellemző az, hogy az ingyenes szolgáltatásokat – sok esetben érthető módon – fenntartásokkal kezeli; így viszont nehezebb a jó célt szolgáló, például uniós pénzből megvalósításra kerülő (ezért ingyenes) programok népszerűsítése is. Ilyen tapasztalatok születtek a MuKi-ban is; személyes kapcsolattartásra, sikeres rendezvényekre, és felkészült résztvevőkre volt szüksége a MuKi-nak is ahhoz, hogy mind a szülők, mind a cégek bizalommal forduljanak felé. Szerencsére az eredmények magukért beszélnek.

A Vodafone telekommunikációs partnercége például úgy érzi, jól jár a MuKi-val, hiszen a program által nyújtott munkaközvetítési szolgáltatással a cég komoly összegeket spórol. Az értékesítési vezető szerint a megfelelő ember megkeresése és megtalálása hetekbe telik; az önéletrajzok válogatása, a behívás, és a személyes interjúk nagyon sok időt elvisznek. 

„A költséghatékonyság másik fontos összetevője, hogy a magasabb pozícióba felvett ember – és ebbe a csoportba tartozik a MuKi ügyfeleinek nagy része – éves fizetésének jelenleg körülbelül tíz-tizenöt százalékát kérik el a munkaközvetítő cégek a közvetítésért, és vezetői pozíció esetén milliós tételre rúghat az összeg” – teszi hozzá Csapó Gábor. Ilyen esetekben például kifejezetten érdemes felvenni a kapcsolatot a MuKi-val, hiszen a csatlakozó cég az igényeinek megfelelő munkaerőt az EU által finanszírozva kapja meg, megspórolva ezzel a fejvadászat idő-és költségráfordítását.   

Miben jobbak a kisgyermekes szülők?

Sokszor érzik azt a kisgyermekes szülők, hogy az otthon töltött idő alatt „mindent elfelejtettek”. Számos olyan tulajdonság alakul ki vagy erősödik meg azonban ez alatt az időszak alatt, amit a munkahelyen is ki lehet aknázni. Ezeket a kompetenciákat érdemes tehát figyelembe vennie a munkáltatónak, mielőtt rögtön elutasítja a családos munkaerőt.

„Szervezőkészség, rugalmasság, alkalmazkodó készség, kommunikáció – ezek azok a tulajdonságok, amelyek megerősödtek bennem az elmúlt három évben. Mindegyik nagyon jól használható.” – mondja Gönczi Melinda. „Akinek kisgyermeke van, az jobban ragaszkodik a munkájához, hiszen ha családom van, már nem csak rólam van szó; keményen kell dolgozni, hogy elégedettek legyenek velem, én pedig elégedettebb tudok lenni a munkámmal, és hálás vagyok, ha megkapom a számomra szükséges feltételeket hozzá.”

Az Aryon mentorprogramjában például az otthoni tapasztalat inkább előny, mint hátrány: „A programunkban résztvevő családok nagyobb bizalommal vannak az olyan mentorok iránt, akik maguk is tapasztalják a családi élet nehézségeit. Egy szülő hamarabb tud bizalmat építeni, így – közvetve – hamarabb járul hozzá a program sikeréhez is.”

Bizalomért cserébe motiváció – ez lehet az üzenet?

Fehér Tímea szerint a rugalmasság nemcsak a kisgyermekesek életét könnyíti meg; szerinte a befektetett bizalom rendkívül költséghatékony módja a dolgozók motiválásának: „Ha a munkavállaló megkapja a számára szükséges, a munkáltató által keretek között tartott szabadságot, sokkal lojálisabb lesz, és hatékonyabban fog dolgozni – hiszen nem lesz stresszes. Ez pedig sok esetben jobban ideköti őt, mint az anyagi jellegű juttatás. Nekünk pedig fontos, hogy a jó emberek itt maradjanak, hiszen „belőlük élünk”.

A bizalom tehát megtérül; persze itt is vannak határok: „Ehhez is kell egyfajta intelligencia, hogy a munkavállaló ezzel élni, és ne visszaélni tudjon. Kell a kontroll, de kell a rugalmasság is.” – mondja a projektvezető.