A szabadság miatt nem szokott probléma lenni
Egyben legalább két hét szabadság jár mindenkinek, de emiatt kevés a munkahelyi konfliktus - írja a Népszabadság.
Az új munka törvénykönyve (Mt.) szerint a szabadságot úgy kell kiadni, hogy „a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól”. A korábbihoz képest a foglalkoztatottak kedvezőbb helyzetbe kerültek, kérdéses azonban, hogy a gyakorlatban ebből mit érzékelnek - írja a Népszabadság.
Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint szinte biztos, hogy vannak olyan cégek, amelyek nem veszik túl komolyan ezt a rendelkezést, és ha nincs súlyosabb konfliktus emiatt, annak részben az lehet az oka, hogy egyre kevesebben tudnak kéthetes nyaralásra befizetni.
Ahol folyamatosan, megszakítás nélkül folyik a termelés – például a gyógyszer- és a vegyiparban –, ott általában nyárra időzítik a nagy éves karbantartást, ami többnyire kéthetes leállást jelent, a szabadság tehát jól tervezhető – állítja Székely. Egyes vállalkozásoknál viszont erre nyáron csak öt napot szánnak, és ott már korántsem biztos, hogy az egybefüggő két hetet mindenkinek biztosítani tudják. Ezért bevett gyakorlat, hogy – akár tetszik, akár nem – a karácsony és a szilveszter közötti időszakban küldik szabadságra a dolgozókat.
A munkaadók egyébként általában nem szeretik, ha a dolgozóknak sok szabadságuk van – állítja Székely. Kifejezetten ellenezték például a kisgyermekes szülőnek járó legfeljebb hét nap pótszabadságot. De a szakszervezeti vezető szerint még az sem véletlen, hogy egyes cégek kifejezetten fiatalabb munkavállalókat alkalmaznak, mert nekik csak a húsz nap alapszabadság jár, míg 45 év felett további tíz nap pótszabadságot is kell adni.
Nemigen van a szabadságok miatt munkaügyi vita a közszolgálatban – mondta kérdésünkre Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. A zömében a közszférában működő érdekképviseleteket tömörítő konföderáció vezetője szerint kialakult egyfajta rend, hiszen a pedagógusok a nyári szünetben pihenhetnek, s az óvodák és a bölcsődék ugyancsak igazodtak ehhez: legalább két hétre, esetleg egy hónapra azok is bezárnak.