Ezeket a szabályokat be kell tartania a leendő munkáltatónak
Az álláskeresők helyzete különösen érzékeny, gazdaságilag tipikusan kiszolgáltatottak.
A legmegfelelőbb munkaerő kiválasztása érdekében a munkáltató információk minél szélesebb körét kívánja összegyűjteni a leendő munkavállalójáról. Az előzetes tájékozódás körében tipikus a büntetlen előélet, szakképzettség igazolására vonatkozó adatkérés, munkaköri alkalmassági vizsgálaton való részvétel előírása, versenytilalmi szabályokra vonatkozó tájékoztatáskérés.
A magán-munkaközvetítés során tilos olyan személyi adatokat rögzíteni, nyilvántartásba venni, felhasználni, amelyekre a munkát keresők alkalmasságának a megítéléséhez nincs szükség, illetve amelyek a keresett munkával nincsenek közvetlen összefüggésben.
Az interjút készítő és az állásinterjún megjelent jelölt a jövőbeli munkajogviszony teljesítése során alá-fölérendelt kapcsolatban lesz, a válasz megtagadásának a lehetősége a gyakorlatban korlátozott, a munkát kereső helyzete sok esetben kiszolgáltatott.
Általános szabály, hogy amennyiben a kérdések célja a munkaköri alkalmasság felmérése, és azok a munkaviszonnyal kapcsolatosan lényeges információkat hordoznak a munkáltató számára, ezekre a munkavállalónak nyilvánvalóan érdeke a válaszadás, és ebben az esetben köteles a valóságnak megfelelő adatokat adni. Konkrét munkakörhöz nem köthető, ugyanakkor indokolt az alábbi tulajdonságok vizsgálata: együttműködési készség, megbízhatóság. Más tulajdonságok vizsgálatát kifejezetten az adott munkakör teszi indokolttá, például az, hogy mennyire stressztűrő valaki, pl. elemi fontosságú pénzügyi területen, fegyveres szerveknél, de bármilyen olyan munkakörben is, ahol kiemelkedő fontosságú egy esetlegesen felmerülő vészhelyzet elhárítása.
Az állásinterjún feltehető kérdésekkel összefüggésben be kell tartani a hátrányos megkülönböztetés tilalmának követelményét. Önmagában azonban az, hogy az interjúztató egyenlő bánásmód követelményét sértő kérdést tesz fel, nem alapozza meg a közvetlen hátrányos megkülönböztetést. Az állásinterjún feltett kérdés csak akkor sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha annak eredményeként a munkavállaló az Ebetv. 8. §-ában felsorolt, valós vagy vélt tulajdonsága miatt más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesül. A kedvezőtlenebb bánásmód nyilvánvaló esete, az, ha a munkáltató az egyenlő bánásmód követelményét sértő kérdésre adott válasz, illetve a válasz megtagadása miatt nem létesít munkaviszonyt a jelentkezővel. A hátrány jelentkezhet olyan formában is, hogy a jelentkezőt kedvezőtlenebb feltételek mellett alkalmazzák (például határozott időre, próbaidő kikötésével, miközben a többi jelentkezőt határozatlan időre, próbaidő mellőzésével alkalmazzák).