Mikor lehet módosítani a munkaszerződést?
Az általában határozatlan időre létesülő munkaviszony akár évekig is fennállhat, így gyakran előfordulhat, hogy a korábban megkötött szerződést módosítani kell. Fontos, hogy a felek álljanak készen e változásokra - írja dr. Kártyás Gábor a blogjában.
A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel, írásban bármikor módosíthatják. Ugyanakkor, a szóbeli módosítás is érvényes, ha az a felek egyező akaratából teljesedésbe ment. Például, ha a felek szóban megegyeznek a munkavállaló új munkakörében, és a munkavállaló már egy hete ennek megfelelően végez munkát, utólag nem tagadhatja meg a munkavégzést e munkakörben azon az alapon, hogy a módosítást nem foglalták írásba.
Ettől függetlenül minden esetben célszerű ragaszkodni az írásos formához. Hosszabb idő után ugyanis kibogozhatatlan lesz, hogy a valamikor írásba foglalt és az azóta ténylegesen megvalósult munkakörülmények között mi is az éppen aktuális, amit mindkét fél elfogad. Egy csoportos létszámcsökkentés tervezésénél például komoly gondot okozhat, ha nem világos, a munkavállaló mely munkakörben és szervezeti egység keretében dolgozik.
A munkaszerződés módosítását bármely fél kezdeményezheti, ajánlatát pedig a másik fél szabadon mérlegelheti. A bírói gyakorlat a közös megegyezés meglétét szigorúan vizsgálja, és csak a felek kifejezett, határozott, egyértelmű akarata mellett fogadja el érvényesnek.
A munkaszerződés módosítása leggyakrabban azokban az esetekben merül fel, amikor a változás a munkaszerződés valamely kötelező tartalmi elemét, tehát a munkakört vagy az alapbért érinti. Ezeket a körülmények tartósan csak a munkaszerződés módosításával változtathatóak meg. A munkakör változását jelentik az előléptetések (például a munkavállaló árufeltöltő munkakörből üzletvezető-helyettes lesz), vagy ha átszervezés miatt változnak az ellátandó feladatok (például a kivont terméket gyártó munkavállalókat más részlegekben alkalmazzák tovább).
Fontos, hogy a bírói gyakorlat szerint nem lehet felmondással megszüntetni a munkaviszonyt önmagában azért, mert a munkavállaló a munkáltató által kezdeményezett munkaszerződés-módosítást nem fogadta el. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a munkáltató a módosítás nélkül nem tudná továbbfoglalkoztatni a munkavállalót.
A munkakör változásának sajátos esete, ha ezzel a munkavállaló vezető állásúvá válik. Például a pénzügyi osztály vezetőjét ügyvezetővé választják, ezért e megbízatása idejére vezető állású munkavállalóként foglalkoztatják tovább. A vezetőnek minősülés jelentősége mindkét fél számára az, hogy jóval rugalmasabb szabályok vonatkoznak a munkaviszonyra.
A másik kötelező elem, az alapbér változása akkor is közös megegyezéshez kötött, ha a változás a munkavállalóra kedvező (például a próbaidő eredményes letelte után a felek magasabb alapbérben állapodnak meg). Különösen gondosan kell vizsgálni a munkavállaló akaratát, ha a módosítás az alapbér csökkentéséről rendelkezik. Bármikor meg lehet állapodni abban, hogy a munkavállaló ugyanazt a munkát a jövőben alacsonyabb bérért végzi el, ha ez nem megtévesztés, tévedés, fenyegetés vagy kényszer eredménye.
Bár az alapbéren kívüli bérelemek nem kötelező elemei a munkaszerződésnek, egyes további díjazási formákat gyakran maga a munkaszerződés tartalmaz. Ilyenkor ezek változtatása is közös megegyezésen alapuló módosítást igényel. Hasonló eset, amikor a módosítás a bérrendszert illeti. Például, a munkavállaló eddig 200 ezer forint havi alapbérben részesült. Ezt a felek 150 ezer forint havi alapbérre és teljesítménytől függően további minimum 20 ezer, maximum 70 ezer forint teljesítménybérre módosítják.
A Munka törvénykönyve (Mt.) - a rugalmas foglalkoztatás érdekében - kivételesen lehetővé teszi, hogy a munkáltató ideiglenesen ne a munkaszerződés szerint foglalkoztassa a munkavállalót. Ilyenkor tehát a munkáltató egyoldalú utasítása alapján a dolgozó nem a szerződése szerinti munkakörben, munkahelyen, és/vagy munkáltatónál fog dolgozni.
A korábbi szabályozás fogalomhasználata alapján átirányításnak nevezzük, amikor a munkavállaló átmenetileg más munkakörben dolgozik. Például, a raktáros munkavállalót arra utasítja a munkáltató, hogy két hétig az irattárban segédkezzen a selejtezésnél.
A más munkahelyen való munkavégzésre utasítás a kiküldetés. Kiküldetésről akkor beszélhetünk, ha a kiküldött munkavállaló továbbra is az eredeti munkáltató utasítása és irányítása alatt marad. Például, egy hétig a vidéki kollégák a fővárosi telephelyen vesznek részt továbbképzésen. A másik munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezés pedig a kirendelés.
A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás lényege, hogy csak ideiglenes lehet. A munkakör, vagy munkahely tartós, határozatlan idejű megváltoztatására csak a munkaszerződés módosításával, a munkavállaló beleegyezésével van lehetőség. A törvény szerint ezért a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás naptári évenként nem haladhatja meg összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy a 352 órát. A várható időtartamról a munkavállalót tájékoztatni kell. (Az időbeli korlátot kollektív szerződés eltérően, a munkavállalóra hátrányosabban is meghatározhatja.)
A munkavállaló a munkaszerződésétől eltérő foglalkoztatás idejére a ténylegesen ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Ettől még járhat bérkieséssel a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (például egyes pótlékok elvesztésével), az Mt. csak az alapbér megőrzését garantálja.
A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén fokozottan merül fel a méltányosság elvének fontossága, amely szerint a munkáltató utasítása nem járhat a munkavállaló aránytalan sérelemével. E körben figyelembe kell venni a munkavállaló személyi, családi körülményeit, egészségi állapotát, szakképzettségét.