Hátrányban vannak a "passzívos" diákok?
Hátrányosan érinti a passzív féléven lévő diákokat, a tény, hogy nem élhetnek a nappali tagozatos hallgatóként őket megillető jogukkal, hogy kihasználva az iskolaszövetkezetek üzleti kapcsolatait, diáként vállalhassanak munkát az ország egész területén működő iskolaszövetkezeteknél, ahol a végzett fiatalok elhelyezkedési esélye közel a duplája a 25 év alattiak országos átlagának?
Minden 10. nappali tagozatos hallgató feláll az iskolapadból és eltűnik a hivatalok látóköréből. Mi lehet az oka annak, hogy félévente közel 25 000 diák függeszti fel tanulmányait és választ önként vagy kényszerből más elfoglaltságot az oktatási intézmények falain kívül a tanulás helyett?
Vajon az oktatási rendszer adta lehetőséget kihasználva él azzal a lehetőséggel a felvett hallgatók 10 százaléka, hogy meghosszabbítsa diákéveit, vagy a tandíj bevezetése lehet az oka annak, hogy a családi háttér támogatása nélkül nincs lehetőségük a tanulmányok folytatására - teszi fel a kérdést közleményében a DiákÉSZ-ISZOSZ. Természetesen lehet ok a sikertelen vizsga, egy rosszul megválasztott oktatási intézmény vagy szak, és sajnos egészségügyi problémák mellett akár a terhesség is okozója lehet sok más tényező mellett ennek a meglepő arányú választásnak. A fiatalok körében oly gyakori külföldre távozás is motivációja lehet e döntésnek, ami ismerve a 25 év alatti fiatalok munkaerő-piaci mutatóit bizonyos szempontból még érthető is. Ezek a válaszok persze feltételezések, hiszen nem áll sem az Oktatási Hivatal, sem az oktatási intézmények birtokában semmilyen adat arról, hogy hallgatóik körében miért oly gyakori a passzív hallgatói státusz.
Munkát keres? Iratkozzon fel Álláspostánkra!
De nem csak ezekre a kérdésekre adott válaszok hiányában maradnak előttünk ismeretlenek a kiváltó tényezők, arról sem rendelkezik egyetlen diákokkal foglalkozó szervezet sem adatokkal, mivel is töltik az így felszabaduló félévet fiatalok? Lehet közöttük, akik gyógyulnak, akik mást tanulnak vagy idegen nyelvet sajátítanak el (erre sokan rászorulnának) de azt sem zárhatjuk ki, hogy vannak akik külföldön töltik a rendelkezésükre álló időt. Azonban ezek a feltételezések sem támaszkodhatnak reális adatokra, hisz ezeket a kérdéseket eddig senki nem vizsgálta. Azzal kapcsolatban, hogy e fiatalok miből élnek és mivel töltik az idejüket, nem rendelkezünk információval. Pedig e részletek megalapozhatnak egy felelős döntést arról, hogy e fiatalok vajon kihasználva a Felsőoktatási Törvényben biztosított jogukat két engedélyezett passzív félévet követően folytatják-e tanulmányaikat, vagy ez az átmeneti szünetből már nem vezet út vissza az iskolapadba.
Ismerve a fiatalok elhelyezkedési esélyeit fontos lenne, hogy ez a két félév is a fejlődésüket, az ismereteik bővítését szolgálja. Így a tanulmányok hasznos részeként élhetnének a fiatalok a passziválás lehetőségével. Talán más tudás megszerzésére, talán munkakörök, munkahelyek megismerésére. Élve minden olyan joggal és kedvezménnyel, ami a nappali tagozatos hallgatókat megillet (hiszen a passziválás a jogviszonyban nem eredeztet változást, a passzív féléves hallgató jogviszonya továbbra is nappali tagozatos hallgatói jogviszony). A felsőoktatási intézmények hallgatóinak munkatapasztalatát látva (55%-uk nem rendelkezik semmilyen gyakorlattal) a passzív félév lehetőséget biztosíthat arra, hogy a hallgató valós munkakörnyezetben kipróbálja saját képességeit, megismerje a munkahelyek elvárásait, s talán még a tandíjához is hozzájáruljon.
A passzív félévesek számára azonban ez a lehetőség nem biztosított, hiszen a jelenlegi szabályoknak megfelelően őket csak főállásban lehet alkalmazni. Vajon megállja-e a helyét az a feltételezés, hogy a „passzívos” hallgatók könnyen találnak maguknak főállású munkalehetőséget, hiszen egyébként a felszabaduló félév alatt más kötelezettségük nincs. Jó megoldás lehet-e egy hallgató számára, ha nem talál főállást (25 év alatt közel 30% a munkanélküliség), háztartási alkalmazottként havi 1.000 Ft regisztrációs díj megfizetés mellett kisegítő házkörüli munkákat vállalni. Vajon ez a megoldás ismerteti meg őket a munka világával, ezt használja majd referenciaként első munkahelyén és így tanítjuk meg a fiatalokat a legális munkavégzésre?
Az ISZOSZ és a DiákÉSZ annak érdekében, hogy a „passzívos” diákok érdekeit megfelelően képviselje egy objektív kutatás elvégzésével bízott meg egy független piackutató céget. A felmérésben az iskolaszövetkezetek arra keresik a választ, hogy hátrányosan érinti–e ezeket a diákokat, hogy nem élhetnek a nappali tagozatos hallgatóként őket megillető jogukkal, hogy kihasználva az iskolaszövetkezetek üzleti kapcsolatait, diáként vállalhassanak munkát az ország egész területén működő iskolaszövetkezeteknél, ahol a végzett fiatalok elhelyezkedési esélye közel a duplája a 25 év alattiak országos átlagának?
Az ISZOSZ és a DiákÉSZ szerint a passzív félévesek kilógnak a sorból, ők nem élhetnek a diáktársaikat megillető jogaikkal.