Órabéres díjazás - ezt kell róla tudni
Időbérben megállapított munkabér esetén a munkavállaló a ledolgozott időegység alapján kapja díjazását. Más szabályok vonatkoznak azonban egy havibéres és egy órabéres munkavállalóra - írja blogjában Kártyás Gábor.
Órabér esetén a munkavállaló díjazását a teljesített órák alapján kell megállapítani (például 800 Ft/óra). 2012-ben a minimál órabér 564 Ft. Az órabéres munkavállaló munkabérét is havonta kell elszámolni és a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni. A havibérrel szemben, órabér alkalmazása mellett a munkavállaló havi jövedelme – egyenlő munkaidő-beosztás mellett is – más lehet attól függően, hogy az adott hónapban hány munkanap volt. Például, egy 21 munkanapos hónapban a napi 8 órában dolgozó munkavállaló értelemszerűen 8 órával több díjazásra jogosult, mint abban a hónapban, amikor csak 20 munkanap van.
Az 1992. évi Munka Törvénykönyve mellett elsősorban az egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett volt jelentősége az órabéres díjazásnak. Ebben az esetben ugyanis nem csak a munkanapok száma, hanem a munkáltató által beosztott munkaidő mértéke is okozhatott eltéréseket az adott hónapra elszámolható órák számában. Azaz, a korábbi szabályozás mellett az óradíjas munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett is a ténylegesen teljesített órák után kapta a díjazását. Ez munkaidőkeret mellett lehetett egy adott hónapban a napi 8 órás mértékhez képest jóval kevesebb, egy másik hónapban pedig jóval több is.
Az új szabályok mellett a munkaidőkeretben dolgozó, órabéres munkavállaló díjazása így nem ingadozik havonta a ténylegesen beosztott munkaidő mértéke függvényében. Például, a munkavállaló a háromhavi munkaidőkeret első hónapjában 240, a másodikban 140, a harmadikban 160 órára volt beosztva. Alapbérét ugyanakkor mindhárom hónapban az általános munkarend szerinti óraszám után kapja, ami például 160, 176 és 184 óra volt.
A ténylegesen teljesített órákat a munkaidőkeret lejártakor kell elszámolni. Ilyenkor össze kell vetni az általános munkarend és a napi munkaidő alapján kiszámított munkaidő mértékét a ténylegesen teljesített munkaidővel. Például, előző példánkban a munkavállaló 160+176+184 óra, azaz 520 óra után kapta meg munkabérét, ám valójában 240+140+160=540 órát teljesített. Ha az elszámolás alapján a munkavállaló a már kifizetettnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet ki kell fizetni számára, adott esetben a munkaidőkereten felüli túlórapótlék szabályaira tekintettel. Ha viszont ennél magasabb összegű munkabérben részesült, úgy a többletet az előlegnyújtásból eredő szabályok szerint a munkáltató levonhatja a munkabérből. Ezt a korrekciót a következő bérkifizetésnél kell elvégezni.