Piros lámpás jogviszonyok

Kellemetlen helyzetben érezheti magát az az egyébként influenzás tünetektől szenvedő beteg munkavállaló, akit azzal szembesít a körzeti orvosa, hogy a TB jogviszonya „piros lámpás”, azaz nem rendezett - nyilatkozta a D.A.S. Jogszerviz szakértője, dr. Fésü Gizella. Az orvosi ellátást ettől még ugyan megkapja, mégis joggal merül fel a kérdés, hogy mi is folyik itt.

A kiindulási alap az, hogy mindenki biztosítottnak minősül és így jogosult a társadalombiztosítás ellátásaira, aki munkaviszonyban tevékenykedik, függetlenül attól, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik.

Nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni, ha az orvos azt a tájékoztatást adja, miszerint a TAJ-szám ugyan érvényes, de a jogviszony rendezetlen ("piros lámpás"), mert a rendszerben ez látszik.

Amit még a következő munkanap előtt meg lehet tenni, az az, hogy otthon az iratok között előkeressük a havi bérjegyzékeket. A munkáltató kötelezettsége ugyanis havonta olyan bérjegyzéket kiállítani, ami tartalmazza mind a munkavállalói, mind a munkáltatói járulékokat. Ezt egészíti ki az éves igazolás. A jogszabály szerint minden év január 31-ig a munkáltató egy olyan igazolást is köteles kiadni a munkavállaló részére, amely a tárgyévben fennállt biztosítási idő (TB) "tól-ig" tartamát, és a levont járulékok összegét tartalmazza.

Ha a bérjegyzékekkel látszólag minden rendben van, bárki ellenőrizheti a biztosítási jogviszonyát a munkáltató által feltöltött foglalkoztatotti adatok alapján, és a TAJ-szám érvényességét is a magyarorszag.hu internetes oldalon az Ügyfélkapun keresztül. Az ellenőrzéshez egyrészt regisztrálni kell, másrészt a TAJ-számot kell megadni.

További lehetőségként a munkáltatóhoz lehet fordulni, hogy ellenőrizze, mi lehet a probléma. A legtöbb esetben adminisztrációs hiba merül csak fel, mely könnyen és gyorsan helyrehozható, és a TAJ szám ismét "zöld jelzést" kap - közölte a jobline.hu-val a D.A.S. Jogszerviz munkatársa, dr. Fésü Gizella.

Ha azonban ez nem hoz megoldást, fel kell keresni a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervet a jogviszony rendezése miatt. Amennyiben a munkavállalónak van olyan okirata, amely a TB jogviszony fennállását valószínűsíti, akkor a szakigazgatási szerv „zöldre állítja a lámpát”, a háttérben pedig folyik az adategyeztetés a munkáltatóval.

Kemény szankciókra számíthat a munkáltató, ha a munkavállaló munkavégzésének bejelentését a NAV-hoz nem teszi meg - tette hozzá dr. Fésü Gizella. Személyenként 1 millió forintig tejredő mulasztási bírság szabható ki ugyanis vele szemben, és ha a bejelentés elmarad, általában nem egy munkavállaló esetében van így. Emellett az adott helyiséget 12 (ismételt esetben 30, majd minden további esetben 60) napra bezárhatják, ha ott be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatnak, vagy a múltban fordult ez elő. Például egy szőnyegeket értékesítő cég esetében 1 700 000 forintos mulasztási bírságot alkalmazott az adóhatóság 17 fő be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt, és ezen felül még a telephelyet is lezárta 12 nyitvatartási napra.

A D.A.S. Jogszerviz szakértője szerint nehezen úszhatja meg a munkáltató a bejelentés elmulasztása miatti következményeket, ha a NAV eljárása vele szemben megindul. Nincs menekvés ugyanis, ha a munkáltató a bejelentési kötelezettségének időben nem tesz eleget, és azt sem tudja igazolni, hogy az érintett magánszemély, vagy magánszemélyek jogviszonya kívül esik a bejelentési kötelezettségen pl. ilyen lehet a vállalkozási vagy a megbízási szerződés keretén belül végzett tevékenység. Utóbbiakkal összefüggésben fontos azonban, hogy a nyilatkozatokat mindig a tartalmuk szerint minősíteni. Hiába a vállalkozási vagy a megbízási szerződés megnevezés, ha a jogviszony minden vagy legalábbis sok eleme a munkaviszonyra utal (pl. a munkáltató által meghatározott helyen végzett munka, a munkáltató irányítási és ellenőrzési joga mellett).  Ebben az esetben az adóhatóság ezt kimentési okként nem fogadja el.